979 talált cikk a díjazás kifejezésre

Kérdés: Dolgozóink háromhavi munkaidőkeretben és órabéres formában dolgoznak. Az első két hónapban a ténylegesen ledolgozott órák és az órabér szorzata a havibérük az esetleges pótlékokkal együtt, majd a harmadik hónap végén kell a három hónap ledolgozható munkaóráinak alapulvételével megállapítani, hogy többet vagy kevesebbet dolgoztak? Ha többet, akkor túlórapótlékot kapnak, ha kevesebbet, akkor a különbözetre átlagbért?

Kérdés: Munkavállalóinkkal olyan munkaszerződést kötöttünk, amely szerint az Mt. 143. §-a szerinti bérpótlékok helyett átalány illeti meg őket. Kérdésem, hogy az átalány ebben az esetben a rendkívüli munkavégzés teljes ellenértékét magában foglalja, vagy az arra járó alapbért mindig külön ki kell számolnunk?

Kérdés: Jogszabályi előírás-e, hogy a munkavállaló senkitől, semmilyen külön díjazást nem vehet át a munkahelyén, például borravalót, csak a munkáltató hozzájárulásával? Ha igen, akkor szerepelnie kell a hozzájárulásnak a munkaszerződésben?

Kérdés: Egy munkavállalónk a faluban, ahol lakik, önkormányzati képviselő. Tegnap jelezte, hogy a képviselő-testület ülést tart, amelyen neki részt kell vennie. Hogyan kell elszámolni a távollétét ebben az esetben, és jár-e neki rá valamilyen díjazás?

Kérdés: Társaságunk alkalmi munkavállalókat foglalkoztat esetenként, kisegíteni bevásárlóközpontokban lévő üzleteiben. A munkavállalókkal órabérben állapodtunk meg. A munkavégzés időtartama a nyitvatartási időhöz igazodva 9-11 óra naponta. A 8 órán felüli időre (1-3 órára) kell-e túlórát (rendkívüli munka pótlékát) fizetni, s amennyiben igen, és a munkavállaló vasárnap dolgozik, ezt a vasárnapi pótlék mellett is kell fizetni?

Kérdés: Az egyik munkavállalónkra vonatkozóan egy letiltást kaptunk a NAV-tól, adótartozás miatt. Ezt a személyt egyszerűsített munkavállalóként foglalkoztatjuk, havonta kb. 3-4 alkalommal. Lehet-e egyáltalán az ő munkabéréből letiltást foganatosítani? Ha igen, milyen összeget?

Kérdés: A Munkaügyi Levelekben megjelent 1624. kérdésre a válaszadó azt a választ adta, hogy egyszerűsített foglalkoztatásból származó munkabérből lehet végrehajtási letiltást foganatosítani, mert az is munkabérnek minősül. A Vht. 65. §-ának (4) bekezdése szerint munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél. Ugyanakkor az Eft. 8. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a munkavállalót a közteher megfizetése esetén nem terheli szja-előleg-fizetési kötelezettség. Ezen két jogszabály együttes olvasatát én úgy értelmeztem, hogy abban az esetben, ha az alkalmi munkavállalónak kifizetett alkalmi munkavállalói bér után a magánszemélynél nem keletkezik szja-előleg-fizetési kötelezettség, az a Vht. szerint nem minősül munkavállalói bérnek, így nem helyezhető levonás alá.

Kérdés: Vagyonvédelmi vállalkozás 24/48 órás rendszerben, írásban foglalt megállapodás alapján foglalkoztat készenléti jellegűvé minősített munkakörben, 3 havi munkaidőkeretben dolgozókat. A dolgozók bére órabéralapú elszámoláson alapul. A háromhavi munkaidőkeretet mi alapján kell megállapítani? A 3 hónapra eső munkanapok számának 8-cal történő szorzata adja? Avagy az ilyen jellegű munkakörnél a készenléti jelleg miatt emelkedik a normál munkaidő mértéke? Konkrétan pl. egy 20 munkanapos hónapban a ledolgozott 240-264 órás intervallum alapdíjazású, avagy a 160 órán felüli rész már túlórának minősül?

Kérdés: Egyik munkavállalónk jelenleg GYED-en van. Foglalkoztathatjuk-e alkalmi munkavállalóként hétvégenként, vagy csak munkaviszonyban lehet nálunk?

Kérdés: Egyik szakmai vezetőnk decemberi körlevelében arra szólította fel a kollégákat, hogy az alacsony novemberi teljesítménymutatók miatt elvárja, hogy most egy ideig munkaidőn kívül is dolgozzanak, a szabadidő rovására. Lehetséges ilyen büntetés alkalmazása?