1024 talált cikk a díjazás kifejezésre

Kérdés: Napi 24 órában termelő-összeszerelő üzemünkben elrendelhetnénk-e munkavégzést munkaszüneti napra, amennyiben a munkavállaló elő­írt műszakja e napra esik? Vagy egyáltalán nem lehet beosztani, és fizetett ünnepet kell neki adni? Amennyiben dolgozhat, mit kell neki elszámolni?

Kérdés: Ha 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk a munkavállalókat, és a szombati napokra munkanapot kívánunk elrendelni, de a pihenőnapokat nem tudjuk a keret végéig kiadni a munkavállalóknak, akkor az Mt. 143. §-ának (6) bekezdését alkalmazhatom-e, hogy megállapodás alapján a ki nem adott pihenőnapokat a következő munka­időkeret végéig kiadhatom?

Kérdés: A munkáltató 2014. október 23-án – munkaszüneti napon – bértakarékosság céljából az ezen a napon munkavégzésre kötelezett munkavállalók részére az Mt. 146. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva állásidőt kívánt elrendelni. A munkáltató jogi érvelése szerint az Mt. 97. §-ának (4) bekezdésére hivatkozva jogosult ilyen munkaidő-beosztást elrendelni. Mivel pedig foglalkoztatási kötelezettségének nem tud eleget tenni, az állásidőnek felel meg. Megítélésem szerint a munkáltató ezzel a magatartásával megsérti az Mt. 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, azaz olyan magatartást tanúsít, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A gyakorlatban lehetetlennek tartom azt az állapotot, hogy az adott munkakörben 2014. október 22-én 22 óráig folyamatos munkavégzés folyik, majd 2014. október 24-én 6 órától ismételten van munka a területen. Megjegyezni kívánom, hogy a munkáltató ezt a gyakorlatot már 2014. augusztus 20-án megpróbálta alkalmazni, azonban a szakszervezet fellépése miatt ettől a szándékától elállt. A probléma most újra jelentkezett, és a munkáltató azzal próbál érvelni, hogy jogi szakértők szerint intézkedése jogszerű.

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében is foglalkoztatunk munkavállalókat belső állományunk mellett; munkavégzésüket az egyenlő bér elve alapján azonos értékűnek tekintjük, ugyanolyan díjazásban részesülnek. Van kollektív szerződésünk, amely szerint vasárnapi pótlék egy munkavállalónak sem jár. A kölcsönzött munkavállalók részére akkor most kell fizetni vasárnapi pótlékot, vagy sem?

Kérdés: 2015. május 28-án lesz meg a 40 év munkaviszonyom. Szeretném igénybe venni a nyugdíjat. 1976-tól a közigazgatásban dolgozom, 17 éve gyámhivatalnál, kormánytisztviselőként. A legelső munkahelyem 1975-ben a Városi Tanács Közületi Szolgáltató Üzeménél volt. Érdeklődöm, hogy annál a cégnél eltöltött munkaidőm a jubileumi jutalom kifizetésénél figyelembe vehető-e? (A cég költségvetési cégnek minősült.) Ha nem, érdemes-e addig dolgoznom, hogy jogosult legyek rá? Annak az összege beleszámít a majdani nyugdíjba?

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal 2014. szeptember 1-jén tanulmányi szerződést kötöttünk egy másfél éves felsőfokú képzésre. A tanulmányi szerződés arról rendelkezik, hogy a munkáltató a tandíj 100%-át kifizeti, cserébe a munkavállaló az oklevél megszerzését követően egy évig nem mond fel. Viszont nincs szó a szerződésben arról, hogy a tanulmányi napokra – ez most ősszel nyolc munkanapot jelent – jár-e igazolt távollét a munkavállalónak, illetve hogy kell-e ezen napokra valamilyen díjazást fizetni. Kötelező-e biztosítani a tanulmányi célú szabadságot, és milyen díjazás jár rá? Hasonló a probléma a közelgő vizsgaidőszak miatt, a kollégának öt vizsganapja lenne.

Kérdés: Teljesítménybérben foglalkoztatjuk munkavállalóinkat. Hónapzáráskor rendszeresen elő­fordul, hogy az alacsonyabb százalékot teljesítő munkavállalóink bére nem éri el a minimálbér mértékét sem. Ilyenkor általában szabadságot adunk ki a hónap utolsó egy-két napjára, hogy ezzel növeljük a kifizethető bért. Mit lehet még tenni ilyen esetben, hogy ne sértsük meg a minimálbérre vonatkozó jogszabályokat?

Kérdés: Asszisztens vagyok egy kisvállalkozásnál. Az elmúlt három hónapban azt tapasztaltam, hogy minden hónapban késett a munkáltatóm a fizetésem kiadásával. Először csak egy hetet, a következő hónapokban már több mint két hetet. Emellett folyamatosan túlóráznom is kell, de mindig arra utasítanak, hogy a nyilvántartásban úgy írjam be, mintha napi nyolc órát dolgoznék. Mit tehetek ebben az esetben? Fel tudok-e mondani ezen okok miatt úgy, hogy valamilyen módon megkapjam az engem illető végkielégítést, hiszen már hét éve a cégnél dolgozom? Ha igen, akkor vonatkozik-e rám valamilyen határidő?

Kérdés: A kismama a szülés előtt 8 órás munkaviszonyban dolgozott. Amikor letelik a TGYÁS, GYED ideje, visszamenne dolgozni a munkahelyé­re, de csak 6 órában. Először kivenné a felgyülemlett szabadságait. Az Mt.-ben nem találok olyan rendelkezést, amely azt írja elő, hogy a munkáltatónak több távolléti díjat (8 óra/nap) kellene fizetnie a szabadság idejére, mint amennyi járna a munkavállalónak (6 óra/nap). Jól gondolom, hogy ilyenkor a szabadság idejére nem kell figyelembe venni azt, hogy korábban 8 órás volt? Azaz csak a következő bért kell kapnia, ha minimálbéres: 6 x 584 Ft = 3504 Ft/munkanap, mivel jelenleg a munkaideje napi 6 óra, és 6 óra munkavégzés alól mentesül a szabadság ideje alatt.

Kérdés: Egy vendéglátó-ipari egységben pultos munkakörben dolgozó munkavállaló 3 havi munkaidőkeretben van alkalmazva. Jár-e neki 30%-os műszakpótlék, ha egyik héten 6-14 óráig dolgozik, a másik héten 14-től 22-ig? A délutáni munkavégzés elhúzódhat 22 óra után is, de előbb is befejeződhet a vendégek létszáma miatt. A vasárnapi munkavégzésre jár-e neki vasárnapi pótlék? A munkaszüneti napra jár-e neki munkaszüneti napi pótlék? Helyes-e ha a munkaidőkereten felüli órák túlórában negyedévente vannak elszámolva, vagy ha egyik hónapban több szabadnapot kap ezért?