490 talált cikk a besorolás kifejezésre

Kérdés: Bölcsődénkben egy kisgyermeknevelőnk terhességi táppénzen van, és a szülési szabadsága, majd a fizetés nélküli szabadságának idejére szeretnénk felvenni egy védőnő végzettségű személyt, aki bár még kisgyermekgondozó, -nevelő középfokú szakképesítéssel nem rendelkezik, de vállalná a képzés elvégzését. A főállású iskolavédőnőnk fizetés nélküli szabadsága alatt tudjuk foglalkoztatni, mely hamarosan lejár, de elégedettek vagyunk vele, így átvennénk határozott idejű kisgyermeknevelőnek.
A 15/1998. NM rendelet I. sz. melléklet II. rész 2. pontja határozza meg a kisgyermeknevelő munkakör betöltésének szabályait. Ha a dolgozó a meglévő védőnői főiskolai végzettsége mellé vállalja a fenti rendeletben felsorolt valamely középfokú képesítés megszerzését, feljogosítja-e a pedagógusbesorolásra? Bölcsődében F fizetési osztályba történő besorolás nem létezik. A 15/1998. NM rendelet 2. számú melléklete állapítja meg a pedagógusvégzettségeket. A kolléga, bár a fentiek szerint felsőfokú végzettségű, de az említett rendeletben megjelölt pedagógus-szakképzettségek egyikével sem rendelkezik, ennek ellenére hogyan lehetne pedagógusbesorolással felvenni? Mely jogszabály ad felhatalmazást, hogy pedagógusvégzettség nélkül egy – bár felsőfokú végzettségű kollégát – egyből pedagógus-életpálya alá sorolhatunk a meglévő védőnői diplomájával és a fent részletezett vállalt végzettségével?

Kérdés: Intézményünknél foglalkoztatott közalkalmazott, aki címpótlékban részesült, 2025. évben megszüntette a jogviszonyát. 2026 februárjában ismételten jogviszonyt létesít intézményünkben. Munkájával, szakértelmével maximálisan meg voltunk elégedve. Újbóli alkalmazása esetén megkaphatja-e régi címpótlékot, amit a korábbi jogviszonyára tekintettel kapott?

Kérdés: Községi önkormányzatnál dolgozó közalkalmazott (karbantartó) jogviszonyai közül melyik vehető figyelembe a besorolásához és a jubileumi jutalmához? Végzettségét tekintve a közalkalmazott befejezett 8 általános iskolai végzettséggel és egy OKJ-s ívhegesztő bizonyítvánnyal rendelkezik, amelyet 1999. november 16-án szerzett meg.
Jogviszonyai:
– Ipari Szakmunkásképző Intézet: 1983. 08. 29. – 1983. 11. 25. (szakmunkástanuló);
– Vértesi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Erdészete: 1984. 07. 01. – 1987. 03. 04. (munkaviszony);
– Oroszlányi Szénbányák Központi Felvételi Iroda (Oroszlányi Bányák Vállalat): 1987. 03. 06. – 1988. 01. 12. (munkaviszony);
– Vértesi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Erdészete: 1988. 01. 13. – 1992. 05. 31. (munkaviszony),
– Hod Kkt.: 1992. 05. 25. – 1992. 11. 02. (társas vállalkozás biztosított főfoglalkozású tagja);
– Hod Kkt.: 1993. 03. 01. – 1995. 01. 31. (munkaviszony);
– Egyéni vállalkozónál: 1996. 04. 01. – 1996. 09. 30. (munkaviszony);
– Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt.: 1996. 05. 01. – 1998. 12. 31. (munkaviszony);
– Johnson Controls Bt.: 2000. 07. 18. – 2004. 01. 07. (munkaviszony).

Kérdés: Szociális szolgáltató központunkban kiírtunk egy álláspályázatot gondozó, ápoló munkakörbe. Biológus laboratóriumi operátor főiskolai oklevéllel rendelkező személy adta be a pályázatát, valamint van egy szakközépiskolai érettségi-képesítő bizonyítványa, mellyel általános ápolói és általános asszisztensi munkakört tölthet be. Ebben az esetben nála a besorolásnál figyelembe vehető a főiskolai oklevél, és besorolhatjuk „F” fizetési osztályba? Vagy csak a középfokú végzettsége vehető figyelembe?

Kérdés: Nonprofit, civil szervezetként átvettünk az államtól egy idősotthont, ami akkreditálva van egészségügyi tevékenység végzésére is. Átvételkor a munkavállalók aktuális besorolását alkalmaztuk, azzal a kitétellel, hogy felülvizsgáljuk, és amennyiben nem megfelelő a 257/2000. Korm. rendelet alapján járó szociális ágazati összevont pótlék vagy az egészségügyi kiegészítő pótlék összegének meghatározása, módosítani fogjuk a besorolást. A munkáltató az Mt. hatálya alá tartozik, de a Szoctv. 94/L. §-ának alapján alkalmazni kell a Kjt. 55–80. §-ait is. Az alapbér kerül csak a munkaszerződésbe, az előbb említett pótlékok összegéről az Mt. 46. §-a szerint adunk tájékoztatást. A felülvizsgálat során több, nem vezető feladatokat ellátó ápoló átvett besorolásánál azt tapasztaltuk, hogy főiskolai ápoló végzettséggel F kategóriába vannak sorolva. Van olyan, akinek van korábbi keltezésű OKJ 54-es ápoló bizonyítványa, és van, akinek csak érettségi előzi meg a főiskolát. Véleményünk szerint az 1/2000. SzCsM rendelet az ápolónál nem várja el a főiskolai végzettséget, így a munkavállalókat F kategóriától lejjebb kell sorolni. Egyiküknek sincs vezetői feladat a munkaköri leírásában, jelenleg csak a vezetőknél fogadjuk el a diplomás ápolói végzettséget.
– Jogszerűen vizsgáljuk-e felül az átvett intézményben dolgozók besorolását?
– Amennyiben hibás besorolást találunk, visszasorolhatjuk-e a dolgozót, attól függetlenül, hogy az átadó állami fenntartó hogyan határozta meg a besorolást?
– A nem vezető beosztású ápolónál el kell fogadnunk a diplomás ápoló végzettséget?
– Ha nem kell elfogadnunk a diplomát, az E és F kategória közötti pótlékkülönbséget, más munkáltatói döntési jogkörben meghatározható pótlékkal ki kell egészíteni, hogy ne érje hátrány a dolgozót?
– Az 1/2000. SzCsM rendelet 3. számú melléklet címében mit jelent pontosan a minimum jelző: „az adott munkakör betöltéséhez szükséges képesítési minimum előírásai”? Lehetséges-e, hogy a rendelet az ápoló munkakörnél kb. 30 különféle OKJ-s végzettséget ír elő, de a minimum jelző miatt a diplomát is beszámíthatjuk?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk egyik köztisztviselőjének besorolás alapjául szolgáló jogviszonyai felülvizsgálatra kerültek. A kérdéses 1994. 11. 02. – 1995. 06. 07. közötti időszakban a kolléga a megyei munkaügyi központtal kötött megállapodás alapján foglalkoztatásának elősegítésére személyügyi ügyintéző képzésben vett részt, melyet sikeresen teljesített. Ezen végzettsége alapján fél évvel később maga a munkaügyi központ foglalkoztatta ügyintézői munkakörben. A köztisztviselő által bemutatott dokumentumok alapján a képzés ideje alatt a korábban megállapított munkanélküli-segély megszüntetésre került, és a képzés idejére keresetpótló juttatásban részesült, mely – a dokumentum alapján – személyi jövedelemadó alapját képezte, és nyugdíjjárulék-köteles volt. A képzés sikeres teljesítése után a munkaügyi központ a régi Mt. 98. §-a szerinti igazolást adott ki, mely szerint a kolléga a „…Munkaügyi Központ szervezésében munkaerőpiaci képzésben vett részt. A képzés kezdete: 1994. 11. 02.; A képzés befejezése: 1995. 06. 07.” szöveget tartalmazta. A köztisztviselő 1997. december 15. napjától történő kinevezésekor helyesen vették-e figyelembe munkaviszonyként a kérdéses időszakot, azaz az átképző tanfolyam időszakát, illetve, hogy a Kttv. szabályai alapján a köztisztviselő besorolásánál figyelembe vehető-e ez munkavégzésre irányuló jogviszonyként?

Kérdés: Polgármester jubileumi jutalmához a következő jogviszonyokból mely jogviszonyok számíthatók be? Állami gazdaság: 1990. 07. 02. – 1990. 07. 31., alkalmi munkavégzés, állami gazdaság: 1992. 07. 16. – 1992. 08. 11., munkaviszony, Károli Gáspár Református Egyetem: 1995. 08. 25. – 2000. 08. 31., munkaviszony.

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő egészségi állapota megromlott, több műtéten esett át az elmúlt években. Részére 2023 augusztusától rokkantsági ellátás került megállapításra, egészségi állapotának mértéke akkor 54%-os volt. A köztisztviselő két alkalommal került keresőképtelen állományba műtéti beavatkozások miatt, először 2024. augusztus 16. és 2024. december 15. között, majd 2025. április 1-jétől, amely tart jelenleg is. A köztisztviselő táppénzre való jogosultsága 2026. január 5-től lejárt, a háziorvos eddig adott ki orvosi igazolást. A köztisztviselő kérelmet nyújtott be méltányossági táppénzt megállapítására, de kérését elutasították. Az elnyúló gyógyulási folyamat miatt heti 40 órában előreláthatólag visszatérni nem tud azonnal. A köztisztviselő véleménye szerint 2026 áprilisától naponta maximum három-négy órát tudna az irodában tölteni, ami a munkáltatónak nem megfelelő opció. Ilyen esetben kell-e bármilyen lépést tennie a munkáltatónak, vagy csak tudomásul veszi a helyzetet? Ha kell lépéseket tennie, milyen lehetőségei vannak? Mi az eljárásrend munkáltatói oldalról ilyen esetben? A táppénzre való jogosultság lejárta után a köztisztviselő keresőképtelenségét hogyan tudja, illetve hogyan kell igazolnia? Ilyen esetben egészségügyi alkalmatlanság miatt megszüntethető a jogviszonya? Ha igen, hogyan?

Kérdés: A pedagógusok 2026. január 1-jétől hatályos, intézményi szinten megvalósuló 10%-os illetményemelésével kapcsolatban kérdezzük: Mi a 10%-os illetményemelés számításának menete abban az esetben, ha a pedagógus teljesítményértékelés alapján megállapított és mesterfokozat után járó illetményemeléshez kapcsolódó illetményelemekkel is rendelkezik? Továbbá milyen illetményemelés vonatkozik 2026. január 1-jétől a nem pedagógus végzettségű, de nevelést, oktatást közvetlenül segítő (NOKS) munkakörben foglalkoztatottakra?

Kérdés: A pedagógusok 2026. január 1-jei 10%-os béremelésével kapcsolatban kérdezzük: Helyes-e az az értelmezés, hogy a pedagógusok 2025. december 1-jei alapilletménye, mesterfokozat után járó 2%-os, egyes tantárgyak után járó 7%-os illetménynövekedése, az esélyteremtési illetmény 20%-os összegeit emeljük, a TÉR 20 000 Ft-os összege változatlan marad, és nem képezi az emelés alapját az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, főigazgatói, helyettesi megbízási díj, illetve a pótlékok sem? A kérdés a megbízási díjakra és pótlékokra irányulna, mert egy előadáson elhangzottak alapján ez is része a 10%-os emelésnek. Igaz, hogy a gyakornoki bér növekedése miatt az alsó határok nőni fognak?