56 talált cikk az átmeneti szabály kifejezésre

Kérdés: A pedagógus-továbbképzés teljesítése 2013. szeptember 1-jétől nem lehet jogalapja a várakozási idő csökkentésének. Ez az intézkedés a jogszabályok értelmezése miatt csak később került be a köztudatba. Intézményünknél ez a következő problémákat jelenti a gyakorlatban.
1. A 2013-ban, de szeptember 1-je előtt teljesített továbbképzés esetén az előrelépésről szóló határozat 2014 elején született. E szerint a dolgozó 2017 helyett 2016-ban léphetne előre. Ez így jogszerű?
2. A 2013-ban, de szeptember 1-je után teljesített továbbképzésben részt vettek 2015 helyett már 2014-ben előreléptek. Ez jogszerűtlen? Ha igen, akkor megfelelő, ha a következő várakozási idejét egy évvel megnöveljük (azzal, hogy a magasabb illetményét visszavonni már nem lehet)?
3. Akinek a későbbiekben lenne esedékes az előrelépése a már kiadott munkáltatói határozat szerint, azt vissza kell vonni?
Egyik dolgozónk 2013 áprilisában teljesítette a továbbképzést, ekkor született határozat a beszámításról, ezért 2016 helyett 2015-ben léphetne előre. Az ő átsorolása jogos?

Kérdés: A munkáltatónál a létszám 8-10%-ának megfelelő kölcsönzött munkavállaló dolgozik. Ezeket a munkavállalókat viszonylag hosszabb ideje foglalkoztatják általában a határozott idejű munkaszerződésük folyamatos "meghosszabbítgatásával". Ez azt jelenti, hogy a lejárt határozott idejű munkaszerződést újrakötik. A kölcsönzött munkavállalóknál az a probléma merült fel, hogy esetükben hogyan kell alkalmazni az Mt. 214. §-a (2) bekezdésének, valamint az Mth. e témában érvényes előírásait. Az Mth. előírása szerint az Mt. 214. §-ának (2) bekezdését a 2011. december 1-jét megelőzően létesített határozatlan idejű munkaviszonyokban történő kikölcsönzés esetén is alkalmazni kell úgy, hogy ilyen esetben a kikölcsönzés kezdő időpontjának dátuma 2011. december 1. Miután az átmeneti rendelkezés kifejezetten kiemeli a határozatlan időre szóló esetet, a törvény alkalmazása során felmerült, hogy a folyamatosan meghosszabbított – mindig határozott időre kötött – munkaszerződéses jogviszony ideértendő-e? Az érintett kölcsönzött munkavállalók első munkaszerződéseit 2009. december 1-jén, illetve 2010. január 1-jén kötötték meg.

Kérdés: A Kjt. 2014. július 1-jétől hatályos változása óta a betölteni kívánt munkakörtől függően a Kjt. eltérő bűnügyi előéletre vonatkozó feltételeknek való megfelelést ír elő. Intézményünk bölcsőde. A hatósági erkölcsi bizonyítvány megkérésekor minden munkavállalóra egységen a Kjt. 20. §-ára kell hivatkoznunk, függetlenül a munkavállaló munkakörétől? Vagy munkakörökre lebontva kell hivatkoznunk az egyes bekezdésekre? Intézményünk egyes munkakörei (pl. kisgyermeknevelő, bölcsődevezető és helyettes munkakör) esetén a Kjt. 20. §-a (1), (2d) és (2e) bekezdésére hivatkozás szükséges? Kisegítő, technikai személyzet, tehát dajka, intézményi takarító és kisegítő, gépkocsivezető, raktáros, villanyszerelő, festő, kőműves munkakör esetén elegendő a Kjt. 20. §-ának (1) és (5) bekezdésére hivatkozni? Gazdasági személyzet, azaz gazdasági vezető és helyettes, pénztáros, könyvelő, humánpolitikai előadó, műszaki és üzemeltetési előadó, élelmezésvezető esetében elegendő a Kjt. 20. §-ának (1) és (5) bekezdésére utalnunk?

Kérdés: A munkavállalónk 1999 óta van távol gyermek gondozása miatt. Gyermekeit 1999-ben, 2002-ben, majd 2007-ben szülte. Távolléte folyamatos volt, betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság jogcímeken. 2002-ben született gyermeke betegnek minősült, úgyhogy rá tekintettel 3 éves koránál tovább vett igénybe fizetés nélküli szabadságot. Most visszajönne dolgozni, így meg kell határoznunk a részére járó szabadságot 1999-től kezdődően. Ezt hogyan számítsuk? Nem évültek-e el a régi szabadságai?

Kérdés: Az általam számfejtett dolgozók részére eddig a műszakpótlékok meghatározása a jelenléti ív szerinti, tételes óraszámokat figyelembe véve történt. Az egyszerűsítés érdekében pótlékátalány kifizetését határozta el a munkáltató. Milyen időszakot kell figyelembe vennem a pótlékátalány összegének megállapításánál, illetve elegendő-e a munkavállalóval kötött olyan megállapodás, mely szerint a pótlékátalány összegét a munkáltató százalékos mértékben, azonos munkaköröknél, saját szempontjait figyelembe véve határozza meg?

Kérdés: A munkavállalóinkkal még a régi Mt. hatálya alatt olyan megállapodást kötöttünk, hogy kártérítési felelősségük a gondatlan károkozás esetén is másfél havi átlagkeresetük mértékéig terjedhet. Ez akkor kifejezett szigorítása volt a felelősségi szabályoknak. Az új törvényben viszont az van, hogy a munkavállaló alapesetben 4 havi távolléti díj mértékéig felel. Mi a helyzet, ha az ilyen, régebbi munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló okoz kárt, milyen összeget lehet tőle követelni?

Kérdés: Felvettünk egy új, megváltozott munkaképességű dolgozót heti 20 órás, munkaidőkeretes alkalmazással, órabérben (564 Ft/óra), fűnyírásra, állathajtásra (szarvasmarha). Nevezett szervezeti egészségkárosodásának mértéke 60%, rehabilitációs járadékban részesül, melyet 2011. március 17-től folyósítanak, összege 107 810 Ft/hó. Lehet-e őt úgy foglalkoztatni, hogy egyik hónapban meghaladja pár órával a ledolgozott óra a heti 20 órás keretet, a másik hónapban annyival kevesebbet dolgozik, vagy kógens szabály a heti 20 óra, s ennél egyik héten sem dolgozhat többet? Lehet-e mozgó bérrel jutalmazni a jó munkáját, és kaphat-e több bért, vagy csak a minimálórabért? Az ONYF honlapján olvastam, hogy a rehabilitációs járadékban részesülő, keresőtevékenységet folytató személy ellátását meg kell szüntetni, ha a járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és a minimálbér összegét. Most rá nézve a járadék összegének kétszerese vagy a minimálbér vonatkozik?

Kérdés: Egy gazdasági társaságnál 2010 novemberében 3 évre választották meg az üzemi tanácsot, melynek megbízatása 2013 novemberében lejár. Munkavédelmi képviselő is van társaságunknál, akinek megbízatása már lejárt. A régi Mt. 211. §-ának (1) bekezdése viszont tartalmazott egy átmeneti szabályt, miszerint a 2011. augusztus 1. előtti 3 éven belül megválasztott üzemi tanácsok (üzemi megbízottak) megbízatása a munkavédelmi képviselő választására meghatározott következő időpontig tart. Jogilag mi a helyes: ha az üzemi tanácsi választást 2013 novemberében tartjuk meg, és itt 5 évre választjuk meg az üzemi tanács tagjait, vagy ha a 2010-ben 3 évre megválasztott üzemi tanács tagjainak a megbízatása a jogszabály erejénél fogva meghosszabbodik 5 évre, és csak 2015 novemberében kell az üzemi tanács tagjait megválasztanunk? Figyelemmel kell-e lennünk továbbá az üzemi tanács választása során a munkavédelmi képviselő megbízatásának kezdő és záró időpontjára?

Kérdés: Közalkalmazottunk 2004. június 16-tól dolgozik intézményünknél. 2008. június 1-jétől meghatározott munkaköre mellett határozatlan idejű vezetői megbízással rendelkezett. Közben 2010 márciusa óta TGYÁS-on, illetve GYED-en van most már második gyermekével. 2011. január elsejével változott a Kjt.-ben a vezetői megbízás szabályozása, vagyis 2011. január 1-jétől a határozatlan idejű vezetői megbízások 5 évre szóló határozott idejűvé alakultak át. Ez érvényes munkavállalónkra is, attól függetlenül, hogy az említett időpontban GYED-en volt (feladatait más vette át, aki vezetői megbízást is kapott), vagyis neki is határozott idejűvé kell alakítani a vezetői megbízását? Ha a GYED lejárta után visszatér, akkor kötelesek vagyunk megbízott vezetőként alkalmazni, vagy a kinevezése szerinti nem vezetői munkakörbe kinevezni, illetve lehetőségünk van a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő munkakörbe kinevezni?

Kérdés: Az új Mt. távolléti díjra való jogosultságot szabályozó részei 2013. január 1-jétől hatályosak (148-152. §). Azonban már 2012. július 1-jétől is, a munkavégzés alóli mentesítési időre járó juttatást és a végkielégítést nem átlagkeresettel, hanem távolléti díjjal kell számolni. A távolléti díj számítása tekintetében azonban még a régi Mt. volt az irány­adó 2012. december 31-ig. Maradt még 2012-ről néhány elszámolási kérdésünk. Így például a műszakpótlékot a régi Mt. 151/A. §-a alapján, egyszer pedig az új Mt. 147. §-a alapján is ki kell-e fizetnünk? Az is problémát okoz számunkra, hogy míg a régi Mt. definiálta a két-három műszakhoz kapcsolódó távollétidíj-szorzókat, addig az új Mt. ezeket a fogalmakat már nem ismeri. Nálunk a többség általánostól eltérő, több műszakos változó munkakezdésű munkarendben dolgozik. Mennyi a távollétidíj-szorzó erre a műszakrendre?