58 talált cikk az átmeneti szabály kifejezésre

Kérdés: Közalkalmazottunk 2004. június 16-tól dolgozik intézményünknél. 2008. június 1-jétől meghatározott munkaköre mellett határozatlan idejű vezetői megbízással rendelkezett. Közben 2010 márciusa óta TGYÁS-on, illetve GYED-en van most már második gyermekével. 2011. január elsejével változott a Kjt.-ben a vezetői megbízás szabályozása, vagyis 2011. január 1-jétől a határozatlan idejű vezetői megbízások 5 évre szóló határozott idejűvé alakultak át. Ez érvényes munkavállalónkra is, attól függetlenül, hogy az említett időpontban GYED-en volt (feladatait más vette át, aki vezetői megbízást is kapott), vagyis neki is határozott idejűvé kell alakítani a vezetői megbízását? Ha a GYED lejárta után visszatér, akkor kötelesek vagyunk megbízott vezetőként alkalmazni, vagy a kinevezése szerinti nem vezetői munkakörbe kinevezni, illetve lehetőségünk van a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő munkakörbe kinevezni?

Kérdés: Az új Mt. távolléti díjra való jogosultságot szabályozó részei 2013. január 1-jétől hatályosak (148-152. §). Azonban már 2012. július 1-jétől is, a munkavégzés alóli mentesítési időre járó juttatást és a végkielégítést nem átlagkeresettel, hanem távolléti díjjal kell számolni. A távolléti díj számítása tekintetében azonban még a régi Mt. volt az irány­adó 2012. december 31-ig. Maradt még 2012-ről néhány elszámolási kérdésünk. Így például a műszakpótlékot a régi Mt. 151/A. §-a alapján, egyszer pedig az új Mt. 147. §-a alapján is ki kell-e fizetnünk? Az is problémát okoz számunkra, hogy míg a régi Mt. definiálta a két-három műszakhoz kapcsolódó távollétidíj-szorzókat, addig az új Mt. ezeket a fogalmakat már nem ismeri. Nálunk a többség általánostól eltérő, több műszakos változó munkakezdésű munkarendben dolgozik. Mennyi a távollétidíj-szorzó erre a műszakrendre?

Kérdés: A régi Mt. 211. §-ának (1) bekezdése tartalmazott egy átmeneti szabályt, miszerint a 2011. augusztus 1. előtti 3 éven belül megválasztott üzemi tanácsok (üzemi megbízottak) megbízatása a munkavédelmi képviselő választására – a munkavédelemről szóló törvény által meghatározott – következő időpontig tart. Ez a szabály biztosította, hogy az üzemi tanács és a munkavédelmi képviselő választására összehangolt időpontban kerülhessen sor. 2008 májusában választottunk üzemi tanácsot, novemberben pedig munkavédelmi képviselőt. E szabály alapján csak 2013 decemberében kellene lebonyolítanunk mindkét választást, ám e rendelkezést nem találom sem az új Mt.-ben, sem az Mth.-ban. Ez azt jelentené, hogy mégis külön-külön kell választást tartanunk?

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk kifogásolja, hogy a 2012. március 1-jétől a jubileumi jutalomra jogosító idejébe nem számítjuk be azt az időszakot, amikor munkaviszonyban dolgozott a helyi víz- és csatornamű-vállalatnál, ahonnan áthelyezéssel került 1991-ben a polgármesteri hivatalba. Dolgozónk a Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének a) pontját úgy értelmezi, hogy az áthelyezés miatt a fenti vállalatnál munkaviszonyban töltött időt úgy kell tekinteni, mintha azt a jelenlegi munkáltatójánál töltötte volna el, tehát azt is be kell számítani a jubileumi jutalomra jogosító időbe. Véleményünk szerint az áthelyezésnek a végkielégítés mértékének megállapításakor [Kttv. 69. § (5) bekezdés b) pontja] van jelentősége, akkor kell az áthelyezés előtti időszakot is végkielégítésre jogosító időként figyelembe venni. Továbbá a Kttv. jubileumi jutalomra vonatkozó 150. §-ának (3) bekezdése taxatíve felsorolja, azaz konkrétan meghatározza azokat az időtartamokat, amelyek beszámítanak a jubileumi jutalomra jogosító időbe. Helyes-e az álláspontunk?

Kérdés: 2012. július 1-je előtt kötöttünk munkavállalónkkal munkaszerződést. Akkor úgy állapodtunk meg – és ezt rögzítettük a munkaszerződésben is –, hogy napi 30 perc munkaközi szünet biztosítására kerül sor, a napi munkaidőn belül. A 2012. évi I. törvény hatálybalépését követően is lehet-e, hogy a munkaközi szünet a felek megállapodása alapján a munkaidő része maradjon? Ha nem, akkor szükséges-e módosítani a munkaszerződést?

Kérdés: 1993-tól kezdődően a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselő vagyok. Illetményemet 2011. január 1-jei hatállyal 50%-kal eltérítette a munkaadóm a Ktv. 43. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján. A jegyző által készített 2011. évi teljesítményértékelésem eredménye kiváló volt, ezért a jegyző az eltérítés mértékét 2012. évre továbbra is jóváhagyta a rendelkezésére bocsátott bérkereten belül. A képviselő-testület azonban – a polgármester által törvénytelenül összehívott ülésen, a munkáltatói jogkör gyakorlója, azaz a jegyző tudomása és jelenléte nélkül – 2012. április 20-ai döntésével, április 1-jére visszamenő hatállyal az eltérítés mértékét teljes egészében megvonta. Elvette továbbá a 2006. október 12-én megállapított 10% illetménykiegészítést is, az önkormányzat nehéz anyagi helyzetére való hivatkozással, a költségvetési rendelet és a polgármesteri hivatal részére megállapított bérkeret módosítása nélkül. Az illetménycsökkentés esetemben 60%-os bércsökkentést jelent. Szabályos volt-e az illetmény­eltérítés és az illetménykiegészítés megvonása 2012. március 1-jét követően, a nehéz anyagi helyzetre való hivatkozással a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomása és hozzájárulása nélkül 20%-ot meghaladó mértékben?

Kérdés: Nagyvállalatként működik cégünk. Jelenleg huszonöt szakszervezeti tisztviselő dolgozik nálunk összesen három telephelyen, és mind részesül munkajogi védelemben. Úgy tudjuk, hogy az új Mt. maximalizálja a szakszervezeti tisztviselők számát. Hány szakszervezeti tisztviselő lehet, és mi lesz a többiekkel?

Kérdés: 2010-ben volt üzemi tanácsi választásunk, ismételt választást követően lett csak érvényes, tehát 2012-ben lejárna a mandátumunk a régi Mt. szerint. Közben 2011 novemberében volt először nálunk munkavédelmiképviselő-választás, amely érvényes lett. Az új Mt. alapján most hogyan tudjuk összehangolni a választásokat, mikor kellene üzemi tanácsi választást tartanunk? Ha ismételt választás lesz megint csak érvényes, annak az üzemi tanácsnak meddig fog élni a mandátuma?

Kérdés: Közoktatási intézményben magasabb vezető beosztású közalkalmazott szabadsága a Kjt. 57. § és 58. § alapján hogyan alakul és milyen időszak vonatkozásában?

Kérdés: Ha jól tudom, a nyári törvénymódosítás alapján lehetőség van megváltani a munkavállalónak azt a szabadságát, amely a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság időtartamára jár. Van valamilyen megkötés arra vonatkozóan, hogy milyen fizetés nélküli szabadságokra lehet ezt a megváltást alkalmazni? A már lejárt, de a rendes szabadság szempontjából még el nem számolt fizetés nélküli szabadságok esetén van lehetőség a szabadság megváltására?