56 talált cikk az átmeneti szabály kifejezésre

Kérdés: A régi Mt. 211. §-ának (1) bekezdése tartalmazott egy átmeneti szabályt, miszerint a 2011. augusztus 1. előtti 3 éven belül megválasztott üzemi tanácsok (üzemi megbízottak) megbízatása a munkavédelmi képviselő választására – a munkavédelemről szóló törvény által meghatározott – következő időpontig tart. Ez a szabály biztosította, hogy az üzemi tanács és a munkavédelmi képviselő választására összehangolt időpontban kerülhessen sor. 2008 májusában választottunk üzemi tanácsot, novemberben pedig munkavédelmi képviselőt. E szabály alapján csak 2013 decemberében kellene lebonyolítanunk mindkét választást, ám e rendelkezést nem találom sem az új Mt.-ben, sem az Mth.-ban. Ez azt jelentené, hogy mégis külön-külön kell választást tartanunk?

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk kifogásolja, hogy a 2012. március 1-jétől a jubileumi jutalomra jogosító idejébe nem számítjuk be azt az időszakot, amikor munkaviszonyban dolgozott a helyi víz- és csatornamű-vállalatnál, ahonnan áthelyezéssel került 1991-ben a polgármesteri hivatalba. Dolgozónk a Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének a) pontját úgy értelmezi, hogy az áthelyezés miatt a fenti vállalatnál munkaviszonyban töltött időt úgy kell tekinteni, mintha azt a jelenlegi munkáltatójánál töltötte volna el, tehát azt is be kell számítani a jubileumi jutalomra jogosító időbe. Véleményünk szerint az áthelyezésnek a végkielégítés mértékének megállapításakor [Kttv. 69. § (5) bekezdés b) pontja] van jelentősége, akkor kell az áthelyezés előtti időszakot is végkielégítésre jogosító időként figyelembe venni. Továbbá a Kttv. jubileumi jutalomra vonatkozó 150. §-ának (3) bekezdése taxatíve felsorolja, azaz konkrétan meghatározza azokat az időtartamokat, amelyek beszámítanak a jubileumi jutalomra jogosító időbe. Helyes-e az álláspontunk?

Kérdés: 2012. július 1-je előtt kötöttünk munkavállalónkkal munkaszerződést. Akkor úgy állapodtunk meg – és ezt rögzítettük a munkaszerződésben is –, hogy napi 30 perc munkaközi szünet biztosítására kerül sor, a napi munkaidőn belül. A 2012. évi I. törvény hatálybalépését követően is lehet-e, hogy a munkaközi szünet a felek megállapodása alapján a munkaidő része maradjon? Ha nem, akkor szükséges-e módosítani a munkaszerződést?

Kérdés: 1993-tól kezdődően a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselő vagyok. Illetményemet 2011. január 1-jei hatállyal 50%-kal eltérítette a munkaadóm a Ktv. 43. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján. A jegyző által készített 2011. évi teljesítményértékelésem eredménye kiváló volt, ezért a jegyző az eltérítés mértékét 2012. évre továbbra is jóváhagyta a rendelkezésére bocsátott bérkereten belül. A képviselő-testület azonban – a polgármester által törvénytelenül összehívott ülésen, a munkáltatói jogkör gyakorlója, azaz a jegyző tudomása és jelenléte nélkül – 2012. április 20-ai döntésével, április 1-jére visszamenő hatállyal az eltérítés mértékét teljes egészében megvonta. Elvette továbbá a 2006. október 12-én megállapított 10% illetménykiegészítést is, az önkormányzat nehéz anyagi helyzetére való hivatkozással, a költségvetési rendelet és a polgármesteri hivatal részére megállapított bérkeret módosítása nélkül. Az illetménycsökkentés esetemben 60%-os bércsökkentést jelent. Szabályos volt-e az illetmény­eltérítés és az illetménykiegészítés megvonása 2012. március 1-jét követően, a nehéz anyagi helyzetre való hivatkozással a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomása és hozzájárulása nélkül 20%-ot meghaladó mértékben?

Kérdés: Nagyvállalatként működik cégünk. Jelenleg huszonöt szakszervezeti tisztviselő dolgozik nálunk összesen három telephelyen, és mind részesül munkajogi védelemben. Úgy tudjuk, hogy az új Mt. maximalizálja a szakszervezeti tisztviselők számát. Hány szakszervezeti tisztviselő lehet, és mi lesz a többiekkel?

Kérdés: 2010-ben volt üzemi tanácsi választásunk, ismételt választást követően lett csak érvényes, tehát 2012-ben lejárna a mandátumunk a régi Mt. szerint. Közben 2011 novemberében volt először nálunk munkavédelmiképviselő-választás, amely érvényes lett. Az új Mt. alapján most hogyan tudjuk összehangolni a választásokat, mikor kellene üzemi tanácsi választást tartanunk? Ha ismételt választás lesz megint csak érvényes, annak az üzemi tanácsnak meddig fog élni a mandátuma?

Kérdés: Közoktatási intézményben magasabb vezető beosztású közalkalmazott szabadsága a Kjt. 57. § és 58. § alapján hogyan alakul és milyen időszak vonatkozásában?

Kérdés: Ha jól tudom, a nyári törvénymódosítás alapján lehetőség van megváltani a munkavállalónak azt a szabadságát, amely a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság időtartamára jár. Van valamilyen megkötés arra vonatkozóan, hogy milyen fizetés nélküli szabadságokra lehet ezt a megváltást alkalmazni? A már lejárt, de a rendes szabadság szempontjából még el nem számolt fizetés nélküli szabadságok esetén van lehetőség a szabadság megváltására?

Kérdés: Szociális intézményben osztályvezetői állást betöltő közalkalmazottunk diplomás ápoló főiskolai végzettséggel és szociális szakvizsgával rendelkezik. A közalkalmazotti bérbesorolásnál ez jelenti-e a "G" fizetési fokozatba történő átsorolását? Mi a munkáltató részéről csak "F" kategóriába sorolnánk az osztályvezetőt, ő azonban ezt vitatja, és a "G" osztályba való átsorolását kéri. Hogyan járunk el helyesen?

Kérdés: A közalkalmazott vezetők szabadsága – amely a 2010. január 1-jei módosítás óta kevesebb volt, mint a beosztottaké – június 1-jétől megváltozott, ezért június 20-ig ebből a szempontból felül kellett vizsgálnunk a nálunk alkalmazott vezetők helyzetét. Ezzel kapcsolatosan az egyik igazgatóhelyettessel nézeteltérésünk támadt. Nevezett 24 év közalkalmazotti idővel rendelkezik, I/8-as fokozatba van besorolva, a Kjt. 23. § (2) bekezdése alapján magasabb vezetőnek minősül. Így a korábbi szabályok szerint 35, az új rendelkezés alapján 31 munkanap szabadság illetné meg a 2011-es évre. Melyik megoldás a helyes?