Tanulmányi szerződés megszegéséből eredő kötelezettség átvállalása

Kérdés: Intézményünk olyan dolgozót szeretne alkalmazni, akinek a korábbi munkahelyén tanulmányi szerződés alapján visszafizetési kötelezettsége lenne a tanulmányai miatt. Ezen költséget a leendő munkáltató átvállalná. Milyen módon kerülhet erre sor? Áthelyezés?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban is alkalmazandó polgári jogi szabályok alapján a közalkalmazottnak az előző munkáltatója felé fennálló pénztartozása az új munkáltató által átvállalható, akár tartozásátvállalás, akár teljesítésátvállalás keretében [Kjt. 2. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Tartozás és végrehajtási költségek egyidejű levonása a bérből

Kérdés: Előfordulhat olyan eset, hogy a végrehajtói végzésen ki van kötve, hogy gyermektartásra fix 80 000 Ft-ot kell vonni a dolgozótól, plusz 6400 Ft behajtási jutalék is kerüljön levonásra havi szinten. Havonta, amikor ez levonásra kerül, itt is figyelni kell arra, hogy ez a fix összeg ne lépje túl a nettó munkabér 50%-át? Vagyis, ha a meghatározott fix összeg magasabb, mint 50%, akkor csak maximum 50%-ig lehet levonni a dolgozótól? Ha pedig egy olyan letiltásról van szó, ami nem gyermektartás, és a végrehajtói végzésen szintén egy fix összeg szerepel, és fix összegű behajtási jutalék, akkor szintén figyelni kell arra, hogy maximum a nettó munkabér 33%-át lehet csak levonni?
Részlet a válaszából: […] ...az azt meghaladó rész az adott hónapban nem levonható. Ugyanígy, ha a főkövetelés jogcíme nem gyermektartásdíj, hanem közüzemidíj-tartozás lenne, a 86 400 Ft-ot a nettósított munkabér 33%-os maximális mértékéig lehetne levonni [Vht. 65. § (1) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Tanulmányi szerződés megszegéséből eredő igény

Kérdés: Intézményünk három dolgozójával tanulmányi szerződést kötöttünk. A szükséges végzettséget a tanulmányi szerződésben kitűzött határidőn belül nem szerezték meg, ezért szerződésszegés okán felszólította őket a munkáltató a visszatérítésre. Az intézmény székhelye 2021-ben átadásra került az egyháznak, az egyik dolgozó - aki a tanulmányi szerződéssel érintett - munkáltatója így megváltozott. A másik két dolgozó a régi intézménynél maradt, tehát esetünkben a munkáltató személye nem változott meg. Az egyik dolgozó megkezdte a visszafizetést (ő az egyike azon dolgozóknak, aki a régi intézménynél maradt), a másik kettő nem teljesített. Az a két dolgozó, akinek esetében a munkáltató személye nem változott, mindketten munkában maradtak, állandó létszámhiány miatt a munkáltató nem akart megválni tőlük. 2022-ben ők ketten megszerezték a szükséges végzettséget. Követelheti-e a munkáltató továbbra is a tanulmányi szerződés megszegése miatt a visszatérítést azoktól a dolgozóktól, akik nála maradtak, de az idei évben - késve - megszerezték a végzettséget? Illetve megteheti-e azt, hogy a visszatérítéstől eltekint (amennyiben igen, szükséges-e ehhez egy különmegállapodás stb.)? Azon dolgozó esetében, aki a másik munkáltatóhoz került időközben, ki követelheti a visszatérítést, a régi vagy az új munkáltató (az átadásról szóló megállapodásban a tanulmányi szerződés nem lett külön nevesítve)? Átszállt-e a visszakövetelés joga az új munkáltatóra?
Részlet a válaszából: […] ...A visszakövetelési igény velük szemben tehát fennmaradt. Ettől a munkáltató természetesen eltekinthet, azonban az így elengedett tartozás jövedelemnek (bevételnek) fog minősülni adózási szempontból [Szja-tv. 4. § (2) bek. c) pont].Amennyiben a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Közlekedési szabálysértés - a bírság áthárítása

Kérdés: Munkavállalóm a társaságom tulajdonában lévő teherautóval közlekedett. Egy napon belül kétszer bírságolták meg gyorshajtás miatt. Abírság a társaság nevére érkezett. Az említett gyorshajtást tekinthetem-e szándékos károkozásnak? Amennyiben igen, kötelezhetem a dolgozót a kár megtérítésére? A kár megtérítését a bérjegyzékén le kell vonni, vagy elég, ha befizeti a bírság összegét a pénztárba? Amennyiben nem téríti meg a munkavállaló, a munkáltató által kifizetett bírság a munkavállalónál bérként adózó jövedelem lesz?
Részlet a válaszából: […] ...bíróság által vagy saját elismerő nyilatkozata útján - összegszerűen is megállapításra került, és ennek ellenére elengedi a tartozását a munkáltató, az jövedelemnek (bevételnek) fog minősülni adózási szempontból [Szja-tv. 4. § (2) bek. c) pont]. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Munkavédelmi cipő ára és a munkaviszony megszűnése

Kérdés: Társaságunk munkavédelmi cipőt biztosít a munkavállalóknak a belépés első napjától. Többször előfordul, hogy a munkavállaló munkaviszonya rövid időn belül megszűnik. Van-e arra lehetősége a munkáltatónak, hogy a munkavédelmi cipő árát (időarányosan a kihordási idő figyelembevételével) "visszavonja" a munkaviszony megszűnésekor? Erre külön szabályzatot kell hozni, vagy elég a belépéskor kiadott tájékoztatóban felhívni a munkavállalók figyelmét?
Részlet a válaszából: […] ...- levonni a követelt összeget, ha ehhez a munkavállaló hozzájárul [Mt. 161. § (2) bek. a) pont]. A hozzájárulást a munkavállalónak a tartozás pontos összegének és jogcímének ismeretében kell megtennie. Megjegyzendő, hogy a levonásmentes munkabérrész a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Túlfizetés visszavonása munkaidőkeretben, nettó összegben

Kérdés: Munkavállalóink jelentős részét éves munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Ha a munkavállaló felmond, és ebből adódóan munkaidő-tartozása keletkezik, akkor a bruttó vagy a nettó bért követelhetjük vissza? Ha csak a nettó bért, akkor a járulékkal mi történhet, hiszen ha visszakérjük a NAV-tól, az olyan, mintha fizetés nélküli távolléten lett volna, viszont a munkáltatónak a bruttó bér a kár?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. Ennek során az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Tévesen kifizetett munkabér visszakövetelése munkaviszony hiányában

Kérdés: Egyik munkavállalónk leadta az új bankszámlaszámát, azonban az nem került rögzítésre a rendszerbe, és mivel közös bankszámlaszáma volt egy korábbi munkavállalónkkal, aki már nem dolgozik nálunk pár éve, ezért tévedésből oda ment el az utalás. Hogyan tudjuk ezt a jogalap nélküli munkabér-kifizetést visszakövetelni?
Részlet a válaszából: […] ...leadta a munkáltatónak, és arra kérte a munkabér kifizetését, azt arra kellett átutalni - ennek hiányában a munkáltató tartozása a munkavállaló felé továbbra is fennáll. A volt munkavállaló részére átutalt összeg azonban nem minősül jogalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Munkaszerződés-kötés érvénytelen tajkártyával

Kérdés: Alkalmazhatunk-e olyan munkavállalót, akinek a tajkártyája lejárt?
Részlet a válaszából: […] ...érvénytelenné válik, melynek következményeként nem vehet igénybe térítésmentesen egészségügyi szolgáltatást, és az csak a tartozás megfizetését követően lesz ismét érvényes [Tbj-tv. 44. § (2) bek.]. Aközött azonban, hogy egy adott személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Cafeteria-túlfizetés elszámolása az illetménnyel szemben

Kérdés: A munkáltató cafeteriajuttatást (SZÉP-kártya) fizet, és bár a juttatás mértéke a közszolgálati jogviszony tárgyévi hossza alapján hónapokra van megállapítva, de nem időarányosan, havonta, hanem az év elején tölt fel nagyobb összeget a kért alszámlára. Mi történhet akkor, ha a munkaviszony év közben megszűnik? Jogszerű, ha a munkáltató az elszámolás során az illetményből levonja az időarányos mértéket meghaladó cafeteria összegét? Előbbi pénz, utóbbi pedig (hiába marad meg az alszámlán) csak korlátozottan felhasználható érték, így a köztisztviselő számára ez különösen hátrányos lehet, főként a munkanélküliség időszakában. Arra van lehetőség, hogy ilyenkor az alszámláról történjen a visszavonás (visszautalás)? A kormánytisztviselők, közalkalmazottak, munkavállalók esetében hogyan működhet ez?
Részlet a válaszából: […] ...149. § (2) bek.]. A 249/2012. Korm. rendelet a cafeteriajuttatás visszafizetésével összefüggésben nem hatalmazza fel a munkáltatót a tartozás illetményből való levonására (sőt, kifejezetten a köztisztviselő jogává teszi, hogy megválassza a visszafizetés módját),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Munkaviszony-megszűnés a munkaidőkeret lejárta előtt - a bér elszámolása

Kérdés: A Covid-19-járvány miatt mi is alkalmaztuk a kétéves időtartamra vonatkozó munkaidőkeretet; a leállás alatt a dolgozók nagy részének pihenőnapot rendeltünk el a kereten belül, azonban az alapbérük kifizetésre került, hogy ne maradjanak jövedelem nélkül. Hogyan kell kiszámolni a visszafizetendő összeget, ha a dolgozó kilép? Az Mt. szerint az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az "előleg" melyik összeg lesz? A kifizetett nettó munkabér? Bruttó munkabér munkáltatói terhek nélkül? Munkáltatói terhekkel növelt bruttó munkabér? Ha belefér a kilépés hónapjában járó bérébe, akkor egyszerű, mert mínusszal felvisszük a bruttó alapbért, és annyival csökken a havi kifizetendő, így a munkáltatói terhek is. Ha azonban magasabb a levonandó, mint a kilépéskor kifizetendő összeg, akkor melyik verzió alapján kell kiszámolni a tartozást, és felvezetni a munkaviszony megszűnéséről szóló igazolásra?
Részlet a válaszából: […] ...köteles az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Igazolást kell adni arról is, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.
1
2
3
12