Eltűnt közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Intézményünk egyik közalkalmazottja 2023. augusztus 15. óta munkavégzés céljából a munkahelyén nem jelent meg. Távollétének okáról és várható időtartamáról sem a közvetlen munkahelyi felettesét, sem a munkáltatói jogkör gyakorlóját nem tájékoztatta. Írásbeli felszólítás után adott le keresőképtelenségéről igazolást, amelyen az orvos 2023. október 29-ig igazolt folyamatos keresőképtelenséget. Azóta szintén nem kommunikál, nem tudunk róla semmit. Írásban többször felszólítottuk, de az ajánlott, tértivevényes levelet nem veszi át.
1. Melyik jogszabályi hivatkozás alapján lehetne jogszerűen a közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetni és mikortól?
2. Mit tudunk tenni abban az esetben, ha kiküldjük részére a jogviszony megszüntetéséről a dokumentumokat, de azokat – ugyanúgy, mint a korábbi leveleket – nem veszi át? Kiküldhető-e kézbesítési megbízott által?
3. Mi a teendő abban az esetben, ha megszüntetjük a jogviszonyát, kiküldjük a jogviszony megszüntetéséről a papírjait, azokat nem veszi át, és közben beküld részünkre ismételten egy keresőképtelenségi igazolást?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazott egyik fő kötelezettsége, hogy a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenjen és munkát végezzen [Mt. 52. § (1) bek. a) pont]. Ezen túlmenően lényeges kötelezettsége az is, hogy minden olyan tényről, adatról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Illetménypótlék elévülése

Kérdés: Amennyiben valakinek a Kttv. szerinti jogviszonya 2019. október 13. napjától 2020. december 31. napjáig tartott, részére idegennyelv-tudási pótlék nem került kifizetésre, és ennek igényét 2023. október 30. napján jelzi e-mailben, figyelembe véve a hároméves elévülési időt, részére 2020. október 30. – 2020. december 31. napjáig kell kifizetni az elmaradt illetménypótlékot?
Részlet a válaszából: […] A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos igény há­rom év alatt évül el [Kttv. 192. § (1) bek.]. Az elévülést – egyebek mellett – az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás is megszakítja [Kttv. 192. § (7) bek.]. Az e-mail útján tett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Jogalap nélkül kifizetett cafeteria – a visszafizetése iránti igény érvényesítése

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál dolgozó köztisztviselő jogviszonya év közben megszűnt. Cafeteriajuttatásként a SZÉP-kártyájára utalt összegből visszatérítés-hátraléka van. Amennyiben díjhátralékát fizetési felszólítás ellenére sem rendezi, milyen mód áll rendelkezésre a tartozás behajtására?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a köztisztviselő jogviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti [Kttv. 149. § (8) bek.]. A fizetési felszólítással kapcsolatos ügyekben a keresetet a munkáltatói intézkedésről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Felmondás – indok vagy súlyosbító körülmény

Kérdés: A munkavállaló károkozás miatt írásbeli figyelmeztetést kapott 2022 márciusában. Ugyanezen munkavállaló 2023 augusztusában a munkaközi szünetre irányadó szabályokat megsértette, amely miatt meg szeretnénk szüntetni a munkaviszonyát. Hivatkozhatunk-e a 2022. évi írásbeli figyelmeztetésre is mint halmazati tényezőre ebben az esetben a felmondás kapcsán?
Részlet a válaszából: […] Abban a kérdésben, hogy a munkaközi szünetre irány­adó szabályok megsértése olyan súlyú-e, amely az adott esetben alapot ad a munkavállaló munkaviszonyának felmondására (pl. okszerű-e) [Mt. 64. § (2) bek. 66. § (2) bek.], a rendelkezésre álló információk alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Összeférhetetlenség – ha a férj a felesége főnöke

Kérdés: Mi a helyzet olyan esetben, ha egy állami intézet vezetője saját feleségét foglalkoztatja, olyan állásban, aminek igazából csak neve van, de igazán látványos munkát nem végez a feleség, nem is nagyon jár be dolgozni, de felveszi a fizetését?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. nem tiltja, hogy egy vezető állású munkavállaló együtt foglalkoztatható legyen a hozzátartozójával. A törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályok (Mt. 211. §) erre az esetre nem vonatkoznak. Így a vezető állású munkavállaló és hozzátartozója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Jogalap nélkül felvett munkabér levonása hóközi számfejtési időszak esetén

Kérdés: Bérszámfejtésünk az előző hónap 26. napjától a tárgyhónap 25. napjáig tart. Egyik munkavállalónk augusztus 1-jén hozta be táppénzes papírjait, amely szerint július 26. és 31. között keresőképtelen volt. Mivel a bérszámfejtési időszak már lezárult, részére júliusban a teljes havi munkabére számfejtésre került, viszont az augusztusi béréből szeretnénk levonni a keletkezett túlfizetést az Mt. 155. §-ának (4) bekezdése alapján. Van erre lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni [Mt. 155. § (1) bek.]. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szabály alapján a munkabéreket a tárgyhónapra, a hónap első napjától a hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Prémiumelőleg levonása a munkabérből

Kérdés: Fix fizetésért dolgozom, amelyet értékesítési prémium egészít ki. A prémiumot 6 havonta kapjuk úgy, hogy minden időszakban lehet előleget igényelni. Én legutóbb 60 000 Ft prémiumelőleget kértem. A mostani zárásnál viszont a munkáltatóm szerint – mivel nem teljesültek az előírt mutatók – vissza kell fizetnem 36 000 Ft-ot. Jeleztem a vezetőmnek, hogy valami hiba lehet, mert míg a többi osztályon dolgozó, velem azonos tevékenységet végző asszisztensek 100 000 Ft körüli kifizetést kaptak, addig tőlem levonni akarnak, nem is keveset. A munkámat mindig pontosan elvégeztem, hibáról nem tudok, amivel befolyásoltam volna a tervek nem teljesülését. Kérem jogi segítségüket!
Részlet a válaszából: […] A kérdésből kitűnően a probléma lényege, hogy Önnek kifizettek egy bizonyos összegű prémiumelőleget, majd a teljesítmény értékelésekor az "jött ki" eredményként, hogy az előlegként kifizetett összeg magasabb volt, mint amit prémiumként összesen fizetni kellett volna....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Kézbesítési vélelem megdöntése végrehajtási eljárásban

Kérdés: Előző munkahelyemen közel két éve felmondtak nekem. Ezt követően külföldre mentem dolgozni, és csak idén tavasszal jöttem haza. Ekkor szembesültem azzal, hogy a volt munkáltatóm végrehajtást kezdeményezett velem szemben a munkaviszony megszűnését megelőzően részemre állítólag jogalap nélkül kifizetett munkabér miatt. A végrehajtási költség már majdnem akkora, mint a követelt összeg. Teljesen megdöbbentem, mert annak idején sem a felmondásban nem állt elő ilyen követeléssel, sem a kilépőpapírjaimon nem tüntetett fel tartozást. Bementem a bíróságra, és ott láttam, hogy a végrehajtást mindössze két felszólítás alapján indította, amit a külföldi munka miatt át sem vettem. Lehetséges végrehajtást indítani felszólítás alapján? Most, hogy folyik a végrehajtás, tehetek még valamit, mert nem tartom jogszerűnek a volt munkáltatóm követelését.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott munkaviszony megszűnésekor és még a munkáltatói felszólítás közlésekor is a régi Mt. volt hatályban. A régi Mt. kimondta, hogy a munkabér jogalap nélküli kifizetése esetén ezt a kifizetést a munkavállalótól hatvan napon belül, írásbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Keresetindítás és elévülés

Kérdés: 2010 januárjában cégünk eladta a tulajdonában lévő szórakozóhelyet. Ekkor megszüntettük a legtöbb munkavállalónk munkaviszonyát. Egyik munkavállalónk éppen akkoriban szült. Mivel nem akart bejönni és aláírni a közös megegyezést, a HR-es munkatársunk telefonon mondott fel neki. Ezt akkor szóban kifogásolta, de semmilyen eljárást nem kezdeményezett. Nemrégiben azonban megkereste a cégünket, és felszólított minket kárai megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy eddig akadályoztatva volt az igénye érvényesítésében, mert gyermek nevelése miatti fizetés nélküli szabadságon volt. Ennyi idő után valóban érvényesíthet még igényt a cégünkkel szemben a volt munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató 2010 januárjában jogellenesen szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát, mivel szóbeli felmondása az akkor hatályos régi Mt. rendelkezéseibe ütközött. A mostani szabályozáshoz hasonlóan a felmondást a munkáltató kizárólag írásban közölhette volna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Szabadság elévülése

Kérdés: A szabadság kiadása a munkáltató kötelezettsége. Mi a helyzet akkor, ha a munkáltató mégsem adja ki a teljes szabadságot a tárgyévben? Követelheti-e a munkavállaló a szabadságot a tárgyév lejártát követően? Akkor is módja van erre, ha a munkaviszony közben már megszűnt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a szabadság iránti igény elévülésére nem tartalmaz az általánostól eltérő szabályokat. A tárgyévben ki nem adott szabadságot a munkavállaló ugyan később is követelheti, de csak az általános munkajogi elévülési időn (három éven) belül [Mt. 286. § (1) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.
1
2