9 találat a megadott szociális juttatás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]tájékoztatást a munkáltatónak kell biztosítania; ideértve azt is, ha korlátozni kívánja az eszköz használatát, mert például az a munkáltató oldalán további költségekkel jár. Ebben a körben a munkavállaló kötelezettsége, hogy ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő, és a munkavállaló ezzel számolhat, erre az utasítást adó figyelmét fel kell hívnia. Utóbbi esetben az utasítás teljesítését azonban nem tagadhatja meg [Mt. 104. § (2) bek.]. Ha a tájékoztatást vétkesen elmulasztja, akkor a munkáltató felé kártérítési kötelezettséggel tartozhat (Mt. 166-168. §). A kérdésük szerinti esetben viszont az internet-hozzáférés biztosítása egyben juttatást is képezett, így a fenti tájékoztatási kötelezettség már nem feltétlenül terheli a munkavállalót. A munkáltató ugyanis bármilyen szociális juttatást [Mt. 165. § (1) bek.] nyújthat a munkavállalónak, ami a tágabb értelemben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ügyfélszolgálaton, üzletkötőknél megkövetelhető az elegáns megjelenés.) A jelen esetben azonban nem erről van szó. Egyrészt, a "kulturált öltözék" megkövetelése a munkaközi szünetre vonatkozik, ami általános szabály szerint nem munkaidő (Mt. 122. §), a megjelenés nem a munkahelyre, hanem az üzemi étkezdére irányadó, és nem is a munkáltató írja mindezt elő, hanem az étkezdét üzemeltető alvállalkozó. Ezért nem a munkaviszonyra tartozó kérdés, hogy az üzemi étkezdében az üzemeltető a kiszolgálásnak milyen feltételeit határozza meg. Más a helyzet azonban, ha az üzemi étkeztetést a munkáltató a munkaviszonyból eredő kötelezettségként vállalja mint szociális juttatást [Mt. 165. § (1) bek.]. Így például kollektív szerződés, munkaszerződés, de akár a munkáltató egyoldalú döntése is előírhatja, hogy a munkavállalók részére üzemi étkeztetést kell[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]elvét megfelelően kell alkalmazni a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló, valamint a kölcsönzött munkavállaló vonatkozásában minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás tekintetében, ha - a határozott időre szóló kölcsönzés esetén a kölcsönvevőnél történő folyamatos munkavégzés időtartama a két évet, vagy - a határozatlan időre szóló kölcsönzés esetén a kölcsönvevőnél történő folyamatos munkavégzés időtartama az egy évet meghaladja, kivéve ha a kölcsönzött munkavállaló munkaviszonyára a kölcsönbeadónál ennél kedvezőbb feltételek irányadók [Mt. 193/H. § (10)-(11) bek.]. Ettől érvényesen eltérni nem lehet [Mt. 193/H. § (14) bek.]. A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodásban rögzíteni kell, hogy az egyes szociális juttatásokat ki biztosítja; amennyiben a kölcsönbeadó, úgy a juttatásokat a munkavállaló közvetlenül csak a kölcsönbeadótól kaphatja meg, a kölcsönvevőtől nem követelheti [Mt. 193/G. § (1) bek.]. A fentiek alapján kölcsönvevőnél alkalmazott pénzbeli vagy természetbeni (szociális) juttatásokra vonatkozóan csak akkor nem kell alkalmazni az egyenlő bér elvét, ha a kölcsönbeadónál kedvezőbbek a feltételek a munkavállalóra nézve. Ennek okán álláspontunk szerint a mérlegelési jogkörben nyújtott juttatások esetén a hozzáférés feltételeinek és a juttatások mértékének a kikölcsönzés alatt legalább olyan kedvezőnek kell[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hozzá, a pénzben meghatározott munkabér legfeljebb 20%-áig. Az Mt. 165. § (1) bekezdése szerint pedig a munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális, jóléti, egészségügyi szükségletei­nek kielégítését, életkörülményeik javítását. A támogatásokat, illetve ezek mértékét a kollektív szerződés határozza meg, de a munkáltató a munkavállaló részére ezen túlmenően is támogatást nyújthat. A kizárólag a munkáltatónál beváltható melegétkezési jegyek a fenti szabályok szerint nem képezhetik a munkabér részét, mivel az utalványban való bérfizetést az Mt. kategorikusan tiltja. A melegétkezési jegy természeténél fogva olyan juttatási forma, amely - a pénzhez képest - a munkavállalónak a felhasználására vonatkozó rendelkezési jogát korlátozza, illetve meghatározott[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkavállaló részére ezen túlmenően is támogatást nyújthat. Miután a kérdésben nem szerepelnek nevesített juttatások, két, az Mt.-ben foglalt elvi jelentőségű szabályra hívjuk fel figyelmüket! Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni munkavállalói juttatás tekintetében legalább az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg [Mt. 78/ A. § (2) bek.]. Ettől a munkavállaló javára is eltérhetnek, de ekkor is be kell tartani az Mt. 142/A. §-át. E szerint az egyenlő, illetve egyenlő értékűként elismert munka díjazásának meghatározása során az egyenlő bánásmód követelményét. A munka egyenlő értékének megállapításánál - többek között - az elvégzett munka mennyiségét,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkavállaló részére ezen túlmenően is támogatást nyújthat (Mt. 165. §). Az egyenlő értékűként elismert munka díjazásának meghatározása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani, és ebből a szempontból munkabérnek minősül minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás is (Mt. 142/A. §). A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, illetve felelősséget kell figyelembe venni. A fentiek alapján az ebédjegy, illetve étkezési hozzájárulás nem munkabérnek, hanem szociális-jóléti juttatásnak minősül. E juttatás feltételeit a munkáltató elvileg szabadon határozhatja meg, de ennek során az egyenlő bánásmód követelményére figyelemmel kell lennie. Az egyenlő bánásmód követelménye viszont lehetővé teszi, hogy az elvégzett munka mennyiségére, minőségére tekintettel kerüljön sor az alkalmazottak[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]követelménye abban az esetben sérül, ha valakit vagy valamely csoportot valamely ún. "védett tulajdonsága" miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek, mint amelyben más, vele összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült, vagy részesülne. Az Ebktv. 8. §-a felsorolja azokat a védett tulajdonságokat - így többek közt az életkort is -, amelyekkel összefüggésben hátrányos megkülönböztetés valósulhat meg. Az Ebktv. 5. § d) pontja szerint az egyenlő bánásmód követelményét a munkáltató a foglalkoztatási jogviszony tekintetében köteles megtartani. Az Ebktv. 21. § f) pontja értelmében az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, így különösen az Mt. 142/A. § (3) bekezdésében meghatározott munkabér megállapításában és biztosításában. Az Mt. és az Ebktv. rendelkezéseinek együttes értelmezéséből következik, hogy azon munkavállalók részére, akik összehasonlítható helyzetben vannak (ilyenek, akik egy munkáltatónál dolgoznak), és egyenlő vagy egyenlő értékű munkát végeznek - függetlenül attól, hogy közülük valamelyikük nyugdíjas-e vagy sem -, a munkáltató köteles egyenlő bért (beleértve a szociális juttatásokat is) fizetni. Az egyenlő bánásmód elvének sérelme tehát megállapítható, ha egy védett tulajdonsággal rendelkező munkavállalói csoport kevesebb munkabért kap, mint egy védett tulajdonsággal nem rendelkező, összehasonlítható helyzetben lévő munkavállalói csoport. Az MK 74. is ugyanezt az értelmezést erősíti meg, amikor is úgy rendelkezik, hogy a munkaviszonyban álló nyugdíjas jogosult mindazokra a járandóságokra, amelyek azonos feltételek mellett a nem nyugdíjas munkavállalót megilletik. A munkaviszonyban álló nyugdíjas nyugdíjára[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkavállaló részére ezen túlmenően is nyújthat támogatást. A jutalom viszont a munkavégzés egyfajta ellenértéke, és mint ilyen, a tágan vett munkabér fogalmába tartozik. Az Mt. 154. § szerint a munkabért magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni, azt utalvány vagy más formában fizetni tilos. Ez alól kivétel, ha ezt jogszabály írja elő, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály (kollektív szerződés vagy jogszabály) természetbeni munkabért állapít meg olyan árucikkben vagy szolgáltatásban, amely a munkavállaló és családtagjai szükségleteinek kielégítéséhez járul hozzá, legfeljebb a munkabér 20%-áig. Kérdés, hogy ebből a szempontból az üdülési csekk természetbeni munkabérnek vagy utalványnak minősül-e? A természetbeni munkabér a munkáltató által közvetlenül biztosított árucikk vagy szolgáltatás (pl. üdültetés),[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kizárólag valamennyi pénztártag alkalmazottjára kiterjedően szüneteltetheti vagy szüntetheti meg. E rendelkezéstől érvényesen nem lehet eltérni [ÖKBP-tv. 12. § (8) bekezdés]. Kollektív szerződés szabályozhatja a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét [Mt. 30. § a) pont]. A kollektív szerződés a szerződést kötő felek megállapodásával módosítható. A kollektív szerződés módosítására is irányadó, hogy a felek a tárgyalási ajánlatot nem utasíthatják vissza [Mt. 37. § (1), (3) bekezdés]. Az előbbiek alapján a kollektív szerződést kötő felek egybehangzóan úgy nyilatkoztak (tudomásul vették), hogy a kollektív szerződés meghatározott rendelkezésétől eltérnek, az addig a munkáltató által biztosított szociális juttatást a jövőben a munkáltató szünetelteti. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a szerződést kötő feleknek az egybehangzó nyilatkozatával létrejött megállapodás tényét nem érinti, hogy a kollektív szerződéstől eltérést - azaz a kollektív szerződés módosítását - a munkáltató kezdeményezte, hiszen azt a másik fél nem volt köteles elfogadni, tudomásul venni[…] részlet vége a válaszból.