Járvánnyal összefüggő utazási kedvezmény igénybevétele

Kérdés: Az 582/2020. Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerint "ingyenesen, a menetjegy megvásárlása nélkül veheti igénybe az országos, regionális és elővárosi és a helyi személyszállítási közszolgáltatást (továbbiakban: utazási kedvezmény) a) a szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, illetve hálózatnál dolgozó, a 478/2020. Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzettel összefüggő, illetve a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása érdekében szükséges feladatokat ellátó személy". A szociális intézményeknél mely dolgozókat illet meg ez a kedvezmény? Minden dolgozónak ki lehet-e adni az ingyenes utazáshoz az igazolást? A korlátozások feloldása után több dolgozó kéri az igazolást, hogy az ország különböző területére rokon- és családlátogatás, illetve üdülés céljára igénybe vehesse.
Részlet a válaszából: […] Az 582/2020. Korm. rendelet hatályát a 271/2021. Korm. rendelet 1. §-ának 35. pontjában a Korona tv. hatályvesztéséig meghosszabbította. A szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények dolgozóit tehát jelenleg is (előreláthatólag a nyár végéig, ősz elejéig)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Lakhatási támogatás pedagógusnak

Kérdés: Állandó lakcímemtől 225 km-re kaptam tanári állást, igényelhetek-e a munkáltatómtól lakhatási támogatást?
Részlet a válaszából: […] A lakhatási támogatás a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony alapján a munkát végző személynek megállapítható szociális juttatás, nem állami támogatás. Megállapításához az szükséges, hogy az adott munkáltató belső szabályzata vagy kollektív szerződése meghatározza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Gépkocsihasználat és utazási költségtérítés

Kérdés: Munkaköri autó esetén (ha a magánhasználat üzemanyagköltségét a munkáltató téríti), a munkavállaló részére téríthető-e a 86%-os vonat- vagy buszbérlet munkába járásra?
Részlet a válaszából: […] Munkáltatói döntés alapján bármilyen költség megtéríthető, de kötelező megtérítést ilyen esetben jogszabály nem ír elő. A 39/2010. Korm. rendelet hatálya kiterjed minden munkavállalóra, azokra is tehát, akik munkakörüknél fogva a munkáltató belső szabályzata alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Prémiumelőleg levonása a munkabérből

Kérdés: Fix fizetésért dolgozom, amelyet értékesítési prémium egészít ki. A prémiumot 6 havonta kapjuk úgy, hogy minden időszakban lehet előleget igényelni. Én legutóbb 60 000 Ft prémiumelőleget kértem. A mostani zárásnál viszont a munkáltatóm szerint – mivel nem teljesültek az előírt mutatók – vissza kell fizetnem 36 000 Ft-ot. Jeleztem a vezetőmnek, hogy valami hiba lehet, mert míg a többi osztályon dolgozó, velem azonos tevékenységet végző asszisztensek 100 000 Ft körüli kifizetést kaptak, addig tőlem levonni akarnak, nem is keveset. A munkámat mindig pontosan elvégeztem, hibáról nem tudok, amivel befolyásoltam volna a tervek nem teljesülését. Kérem jogi segítségüket!
Részlet a válaszából: […] A kérdésből kitűnően a probléma lényege, hogy Önnek kifizettek egy bizonyos összegű prémiumelőleget, majd a teljesítmény értékelésekor az "jött ki" eredményként, hogy az előlegként kifizetett összeg magasabb volt, mint amit prémiumként összesen fizetni kellett volna....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Egyenlő értékű munkát végző munkavállalók

Kérdés: A munkáltató megteheti-e azt, hogy az egyenlő bánásmód követelményének megtartását elkerülendő, nem "teremt" két összehasonlítható helyzetben lévő munkavállalót? A munkavállalókkal ugyanakkor elhiteti, hogy az azonos munkakörben dolgozók egymás munkáját tudják, és adott esetben egymást helyettesíteni képesek. Ha a munkáltató ezt mondja, akkor én hogyan tudhatom meg, hogy vajon a munkatársaimmal egyenlő értékű munkát végzek-e? Jogosult vagyok-e erről és a velem egyenlő értékű munkát végzők béréről információt kérni, vagy a munkáltató a választ megtagadhatja a munkáltató személyiségi jogaira és egyebekre hivatkozva?
Részlet a válaszából: […]  Az egyenlő, illetve egyenlő értékűként elismert munkadíjazásának meghatározása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kelltartani. Ennek során munkabérnek minősül minden, a munkavállaló részére amunkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

SZÉP kártya – differenciálás és dokumentálás

Kérdés: A SZÉP kártyára utalt cafeteria differenciálható-e a dolgozók között, ha igen, milyen alapon és hogyan kell dokumentálni?
Részlet a válaszából: […]  Az Szja-tv. 71. §-a nem írja elő, hogy az egyescafeteria­juttatások – így a SZÉP kártyára utalt összeg – csak egyező mértékbenlennének adhatók a munkavállalóknak. A munkáltató tehát különböző összegűjuttatásokat is adhat. Tekintettel kell azonban lennie az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Munkavállalói felelősség – a mobilinternet forgalmi limitjének átlépéséért?

Kérdés: Egyik munkavállalónknak mobilinternet-hozzáférést biztosítottunk a korábbi kábeles internet helyett. A cégnél bevett gyakorlat szerint az internet-hozzáférést saját célra is lehetett használni; az internet a munkavégzés mellett egyfajta juttatásként is funkcionált. Sajnos az nem derült ki, hogy a mobilinternet szolgáltatója adatforgalomhoz kötötten állapította meg a díjazást; a munkavállalónk pedig így egy hónap alatt mintegy 800 000 Ft-os internetforgalmi díjat generált. Kérdésünk: van-e lehetőség ezt megtéríttetni a munkavállalóval?
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató köteles a munkát úgy megszervezni, hogy amunkavállaló a munkaviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeitteljesíteni tudja, valamint a munkavállaló számára a munkavégzéshez szükségestájékoztatást és irányítást megadni [Mt. 102. § (3) bek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Munkaközi szünet – ebédhez illő öltözékben?

Kérdés: Előírható-e, hogy az üzemi étkezdében csak "kulturált öltözékben" lehet megjelenni? Történt ugyanis, az étkezdénk vezetője panaszkodott, hogy a műhelyesek olajos ruhában jönnek fel ebédelni. Az éttermet amúgy májustól egy alvállalkozó üzemelteti. A problémát felvetettük az üzemi tanács ülésén. A munkavállalói álláspont az volt, hogy a 20 perces ebédszünet nem elég arra, hogy a munkavállalók átöltözzenek, lezuhanyozzanak, ebédeljenek és még vissza is öltözzenek délutánra, mindezt az ebédelés kedvéért. Egyébként szerintem nem koszolnak össze semmit, a menza teljesen puritán, abrosz sincsen. Más melegétkezési lehetőség viszont a környékünkön nincs. Mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a munkavállaló kötelezettségei között rögzíti, hogyköteles munkaidejében munkára képes állapotban megjelenni [Mt. 103. § (1) bek.a) pont]. A "munkára képes állapot" kitétel a megfelelő megjelenést, öltözéketis magában foglalja. A munkáltató tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Egyszerűsített foglalkoztatás – "maximumbér"?

Kérdés: Az egyszerű foglalkoztatással alkalmazott alkalmi munkavállalónak (teljes munkaidőben) mennyi bér fizethető? Csak a minimálbér vagy több?
Részlet a válaszából: […] Az Efo.tv. mögöttes jogszabálya az Mt. Az Efo.tv. 4. § (1)bekezdése szerint egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesítettmunkaviszonyra az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantáltbérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az Efo.tv-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Vállalati üdültetés kölcsönzötteknek

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatunk munkavállalókat. A társaságnál szokásos, hogy bizonyos munkavállalókat egy adott értékelési rendszer alapján, kérelemre üdültetésben részesítünk a vállalati üdülőben, a szociálisan hátrányosabb családokat támogatandó. A kölcsönzött munkavállalók közül most többen jelezték, hogy mivel egy évnél régebben dolgoznak a társaságnál, szeretnék ők is igénybe venni az üdülést. Kötelező ezt biztosítanunk a számukra? A munkaerő-kölcsönzési szerződés alapján kölcsönvevőként semmilyen juttatást nem nyújtunk közvetlenül, mivel épp az adminisztratív feladatoktól akartuk megszabadulni.
Részlet a válaszából: […] Az egyenlő, illetve egyenlő értékűként elismert munkadíjazásának meghatározása során az egyenlő bánásmód követelményét (Mt. 5. §)meg kell tartani (egyenlő bér elve). A munka egyenlő értékének megállapításánálkülönösen az elvégzett munka természetét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.
1
2
3