Szabadságolási terv – nem kötelező

Kérdés: Mint munkáltató köteles vagyok januárban éves szabadságtervet készíteni, és ezt hivatalosan átvetetni a dolgozóimmal (vagyis közölni velük)? Ha igen, akkor az év során ettől hogyan tudok eltérni? Az eltérést is mindig hivatalosan közölnöm kell a munkavállalókkal? Ha a munkavállaló kérése alapján térek el, akkor azt hogyan kell dokumentálnom? A szabadságengedély-tömb mint munkavállalói kérés és munkaadói engedély igazolása megállja a helyét egy ellenőrzés esetén?
Részlet a válaszából: […]  A szabadságolási terv készítésére nincs törvényi elő­írás,ilyen szabályt az Mt. sem tartalmazott. Mivel az új Mt. szabadságra vonatkozóelőírásai csak 2013. január 1-jén lépnek hatályba [Mt. 298. § (2) bek.],2012-ben még az Mt. alapján kell eljárni a szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Felmondási védelem és betegség miatti keresőképtelenség

Kérdés: Abban kérem a segítségüket, hogy aki az új Munka Törvénykönyve bevezetése előtt táppénzes állományba került, arra hogyan vonatkozik a törvény? Táppénzes állománya alatt közölhető-e felmondása, és annak letelte után elbocsátható-e?
Részlet a válaszából: […] ...megszüntetésére irányulójognyilatkozat feltételeire és jogkövetkezményeire a jognyilatkozat közlésekorhatályos rendelkezések az irányadók [Mth. 7. § (2) bek.]. Tehát ha a munkáltató2012. július 1-jét követően közöl munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Munkaidőkeret – a munkaszüneti nap elszámolása

Kérdés: A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő megállapítása során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni a törvényi előírás szerint. Ezért a január, február, március havi munka­időkeret esetén 64 nap x 8 óra = 512 óra a ledolgozandó idő + március 15. munkaszüneti nap. Ezen munkaidőkeretben 5/2 munkarendben dolgozó munkavállalónk megkapja az 512 órára járó munkabérét, és megkapja a március 15-re járó távolléti díját. Viszont ezen munkaidőkeretben megszakítás nélküli munkarendben napi 12 órás beosztással foglalkoztatott dolgozónk csak az 512 órára járó bért kapta, mivel március 15-e szabadnapja vagy pihenőnapja volt, ezért díjazást nem kapott rá. Ilyen esetben is biztosan csökkenteni kell a munkaszüneti napokkal a teljesíthető munkaidőt?
Részlet a válaszából: […] ...hagyni, ha hétköznapra esik. Ezt akkor isalkalmazni kell, ha a munkavállaló egyébként nem az általános munkarendbendolgozik, és így az adott munkaszüneti napon amúgy sem kellett volna dolgoznia.A munkaszüneti napra az új Mt. szerint csak akkor járdíjazás (a napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Tanulók utáni adózás

Kérdés: A szakképzési hozzájárulás fizetése teljesíthető a tanulószerződés alapján foglalkoztatott tanulók gyakorlati képzésének szervezésével. Ezért a tanulószerződéssel foglalkoztatottak után kedvezményt veszünk igénybe a fizetendő szakképzési hozzájárulásból. A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Mértéke a szociális hozzájárulási adó alapjának 1,5%-a. A tanulószerződéses tanulók (biztosítottak) részére fizetett díj után kell-e szakképzési hozzájárulást fizetnünk, tekintve hogy a díjazásuk után szociális hozzájárulási adót is fizetünk?
Részlet a válaszából: […] ...(1)–(2)bekezdése szerint a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásrakötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja, mértéke pedig aszociális hozzájárulási adó alapjának 1,5%-a (bruttó kötelezettség). A bruttókötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Távolléti díj számítása

Kérdés: Az új Mt.-ben a távolléti díj számításánál mit jelent az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevétele? Például ha valaki augusztusban megy szabadságra, mi lesz az irányadó időszak? Mi tartozik bele és mi nem a távolléti díj számításának alapjába? Az irányadó időszakra kifizetett bérpótlékok, mozgóbér, jutalom, prémium, állásidőre kifizetett bér beleszámítanak? A bérpótlékok közül mi igen és mi nem? Teljesítménybér és időbér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az irányadó időszakra jutó teljesítményt és időbért együttesen be kell számítani a távolléti díj alapjába. A rendkívüli munkára kifizetett bért, idejét és annak pótlékát viszont nem kell beszámítani?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényesalapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetettteljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani [új Mt.148. § (1) bek.]. Ebből eredően, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Óvónők foglalkoztatása

Kérdés: Egy három gyerekcsoporttal működő óvodában kötelező-e 6 óvónőt foglalkoztatni, vagy a kinevezett vezető (aki szintén óvodapedagógus) a vezetői munkája mellett az óvodai csoportban is végezhet munkát, így biztosítva a 6 óvodapedagógust a három csoportra?
Részlet a válaszából: […] ...óvodapedagógusoknak pedig32 órát. Ha az óvoda nyitvatartási idejét az ott dolgozók kötelező óraszámalefedi, akkor lehet szó 5 óvodapedadógus és az óvodavezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Havibéres munkavállaló díjazása szabadság esetén

Kérdés: Az új Mt.-ben havibérnél általános teljes napi munkaidő esetén hogyan kell kiszámolni a szabadságra jutó távolléti díjat? Ha például 150 000 Ft-os az alapbér, és 20 munkanapos a hónap, akkor az egynapi távolléti díj összege 150 000/174 x 8 = 6897 Ft? Ezzel egyidejűleg akkor a fennmaradó 19 munkanapra hogyan kell díjazást fizetni? A bér összege 19 x 6897 = 131 043 Ft, vagy 150 000/20 x 19 = 142 500 Ft, és akkor összesen a havidíjas munkavállaló bruttó bére 137 940 Ft, vagy 149 397 Ft, vagy mégis 150 000 Ft?
Részlet a válaszából: […] ...150 000 Ft, akkor az egy naprajáró távolléti díj összege 150 000/174 x 8 = 6897 Ft. Ugyanakkor, miután a havialapbér összege független az adott – így a szabadsággal érintett – hónapmunkanapjainak számától, megítélésünk szerint a munkavállalónak egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.
Kapcsolódó címkék:      

Munkavégzés alóli mentesülés díjazása

Kérdés: Az új Mt.-ben hogyan kell eljárni, ha a munkavállaló munkaideje a munkavégzés alóli mentesülés tartamára (55. §) nem volt beosztva? Amikor előre tervezett volt a távollét, akkor figyelembe kell venni a több műszakos tevékenységre fizetett műszakpótékot, az éjszakai pótlékot, készenléti, ügyeleti pótlékot? Ha beteg lesz, a betegszabadságnál nem kell ezeket figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott távollétekestében a távolléti díjon felül bérpótlék is megilleti, ha a munkavégzés alólimentesülés tartamára irányadó munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volnajogosult. A távolléti díj számítása során a távolléti díjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Több műszakos tevékenység – megszakítás nélküli tevékenység

Kérdés: Mikor tekinthető a munkáltató tevékenysége több műszakosnak, 80 órát elérő idejűnek? Állattenyésztés esetén a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli. Ez egyben több műszakos tevékenység is?
Részlet a válaszából: […] ...hosszabb időszakban,a rendes munkaidő alapulvételével, heti átlagban kell figyelembe venni. Azegyszeri leállás, ami alapján egy adott héten 80 óránál kevesebb a működésiidő, nem jelenti, hogy a munkáltató működése "kiesik" a több műszakos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Pihenőnapi és hétvégi munkavégzés

Kérdés: Fölmerült a karbantartói munkakörűek készenlétével kapcsolatban, hogy lehet-e egy pihenőnapját töltő karbantartó ugyanakkor készenlétben is? Lehet-e szabadságot kiírni szombati napra, amikor a dolgozónak eredetileg munkavégzési kötelezettsége lett volna, majd szabadságot igényelt?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívülrendelkezésre állásra kötelezhető. Négy órát meghaladó tartamú rendelkezésreállása) a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatásfolyamatos biztosítása,b) baleset, elemi csapás, súlyos kár,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.
1
276
277
278
358