Rendszeres szociális járadékban részesülő foglalkoztatása 2010-ben

Kérdés: Egy rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló (aki 2002 óta kapja ezt a juttatást, 50%-os munkaképesség-csökkenése van) hogyan foglalkoztatható 2010-ben? Milyen kereseti korlátok vonatkoznak rá? Szerintem 2010. december 31-ig nem vonatkozik rá keresetkorlátozás, mivel az ellátását 2008 előtt állapították meg. Bárhol tettem fel ezt a kérdést, egyértelmű választ nem kaptam, illetve megoszlottak a vélemények. Egy másik, a fentiekkel kapcsolatos kérdés: egy 2002 óta rendszeres szociális járadékban részesülő személy (született 1959-ben) hogyan foglalkoztatható 2010-ben? Milyen kereseti korlátozások vonatkoznak rá? (Szerintem semmilyen, mert az ellátását 2008 előtt állapították meg.)
Részlet a válaszából: […] ...járadékát 2008. január 1-jét megelőzően állapították meg. Afoglalkoztatásukra egyebekben az általános munkajogi szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Szakszervezeti és üzemi tanácsi jogosultságok különbsége

Kérdés: A menedzsment megváltoztatta a munkavállalóinkra irányadó teljesítményértékelési szabályokat, amelyekkel kapcsolatban az üzemi tanács előzetes véleményét ki kellett volna kérnie. Ezt nem tette meg, már ki is lett hirdetve az új rendszer. Az üzemi tanács nem akadt fenn a mulasztáson, utólag kérdésre sem reagáltak semmit. A szakszervezet viszont annál aktívabb, és bírósághoz akar fordulni az intézkedés érvénytelenségének megállapíttatása végett, mondván, elmaradt a kötelező előzetes egyeztetés. Tényleg érvénytelenítheti a szakszervezet a kiadott szabályzatot?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles döntése előtt – egyebek mellett – azüzemi tanáccsal véleményeztetni:– az új munkaszervezési módszerek és ateljesítménykövetelmények bevezetését;– a munkavállalók lényeges érdekeit érintő belsőszabályzatainak tervezetét [Mt. 65. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Törvényi mértéket meghaladó végkielégítés és a foglalkoztatott által fizetendő járulékok

Kérdés: A múlt hónapban rendes felmondással megszüntettük egy munkavállalónk munkaviszonyát, aki jelenleg még három hónapig munkavégzési kötelezettségét teljesíti. Kiadhatjuk-e kérésére a végkielégítést az utolsó munkában töltött napot megelőzően? A végkielégítés törvényi mértékét meghaladó mértékű végkielégítést kell kifizetni munkavállalónknak. Miként kell a foglalkoztatott végkielégítéséből levonni a munkaerő-piaci és egyéb járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...végkielégítésnek kelltekinteni minden olyan juttatást, amelyet a foglalkoztató ezen a jogcímen fizetki. Így a törvényi mértéket meghaladó – kollektív szerződés vagy egyébként amunkavállaló és a munkáltató megállapodása szerint – végkielégítés után semkell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

"Szabadnap" – a munkajogi megítélés

Kérdés: Munkavállalóink egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak úgy, hogy heti kettőnél több pihenőnapra jogosultak. A két pihenőnapon túli "szabadnapok" minek minősülnek munkajogi szempontból (pihenőnapnak, szabadnapnak)? Hogyan számoljuk el ezeket a napokat például a szabadság szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...el rendkívüli munkavégzést a munkáltató, akkor nem apihenőnapon történt munkavégzés ellenértékére vonatkozó szabályok az irányadók.Másrészt a szabadság kiadása szempontjából is jelentősége van ezeknek az ún.szabadnapoknak: az Mt. 135. § (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Rendes felmondás – munkakör-megszüntetés miatt

Kérdés: Cégünknél átszervezést hajtunk végre, ezért az egyik ügyintézői munkakörben dolgozó munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással kívánjuk megszüntetni, figyelemmel arra, hogy az ügyintézői munkakör ennek folytán megszűnik. További terveink között szerepel, hogy a megszűnő munkakör helyett egy ún. tanácsadói munkakört vezetünk be, amelyben egy másik munkavállalót kívánunk alkalmazni. Sikeresen hivatkozhat-e a felmondás jogellenességére a munkavállaló akkor, ha a tanácsadói munkakör gyakorlatilag hasonló feladatokat foglal magában?
Részlet a válaszából: […] ...mind a munkakör megszűnése jogszerű indok lehet amunkáltatói felmondásra, feltéve hogy az ténylegesen is megvalósul, és egybenérinti az adott munkavállaló munkakörét. Egy esetleges munkaügyi perben abíróság nem jogosult beavatkozni a munkáltató vezetésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Rendezett munkaügyi kapcsolatok – a mentesülés egy kérdése

Kérdés: Ügyfelemet 2009 augusztusában pénzbírsággal sújtotta az APEH, mert a helyszíni hatósági ellenőrzés időpontjában még nem jegyezte be az alkalmi munkavállalói kiskönyvekbe a foglalkoztatás megkezdését. Ügyfelem az összes munkavállalót bejelentette utólag és nemcsak a pénzbírságot fizette be, hanem a járulékokat is. Elképzelhető, hogy az Áht. legújabb módosítása értelmében törölve lett a rendezetlen munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő feketelistáról? Eddig nem kaptam hivatalos megerősítést, valóban így történt-e. Hol állítják össze a listát, eddig ugyanis csak az OMMF-től kaptam érdemi választ? Elérhető esetleg a teljes országra, illetve minden erre illetékes hatóságra kiterjedő egységes kimutatás? Hol kérhetek egységes hatósági igazolást arról, ha ügyfelem jogosult állami támogatás igénybevételére?
Részlet a válaszából: […] ...a Met. alapján nyilvánosságra hozottadatokat tartalmazó, továbbá– az Áht. 15. § (5) bekezdése a) pontja tekintetében azállami adóhatóság által az Art. alapján nyilvánosságra hozott adatokattartalmazó, és– az Áht. 15. § (5) bekezdése h)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Közszolgálati jogviszony igazolása

Kérdés: Egyik kollégánk a közszolgálati jogviszonyba, illetve a jubileumi jutalomba beszámítandó időtartam egy részét (tanulmányai alatt a nyári szünidőben 1968-ban és 1969-ben végzett munka) nem tudja eredeti iratokkal igazolni, mert a korábbi munkáltató megszűnt. A munkatársunk az egyik regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságtól hozott hitelesített fénymásolatot a munkaviszony-nyilvántartó lapokról (az általa beszámítani kért időtartamról), melyeken feltüntetésre került a munkáltató megnevezése, címe, bélyegzője, a munkaviszony időtartama. Elfogadható-e ez a betekintési jegyzőkönyv mellékletét képező munkaviszony-nyilvántartó lapról készített hiteles fénymásolat a munkaviszony igazolásához?
Részlet a válaszából: […] ...kimondja, hogy a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánála 72. § (1)–(2) bekezdése az irányadó azzal, hogy a munkavégzésre irányulóegyéb jogviszonyban, illetőleg 1992. július 1-je után munkaviszonyban töltöttidőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Részmunkaidős foglalkoztatás – a rehabilitációs hozzájárulás számítása

Kérdés: A részmunkaidős foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalókat hogyan kell figyelembe venni a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szempontjából a statisztikai állományi létszám számítása során?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik a rehabilitációs hozzájárulásfizetésének kötelezettségéről. E rendelkezés alapján a rehabilitációshozzájárulást a munkaadó akkor köteles fizetni, ha az általa foglalkoztatottaklétszáma a 20 főt meghaladja, és az általa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Munkavállalási engedély – meddig hosszabbítható meg?

Kérdés: Költöztetéssel foglalkozó cégünk több külföldi munkavállalót is alkalmaz. A munkavállalási engedély lejárta után továbbra is szeretnénk foglalkoztatni a munkavállalókat, ismételten be kell-e nyújtanunk az engedély iránti kérelmet? Ha igen, meddig nyújthatjuk be a kérelmet?
Részlet a válaszából: […] ...nem rendelkezik, az egyéni munkavállalásiengedély meghosszabbítására az engedélyezés általános szabályait kellalkalmazni. Ha a munkaadó a kérelmét legkésőbb az engedély lejártát megelőzőtizedik munkanapon benyújtja, akkor az engedélyt a 16/2010. SzMM rendelet 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Levonás a munkabérből – miért felel a munkáltató?

Kérdés: 2009 végén felmondtunk munkavállalónknak. Munkabérét végrehajtói letiltás terhelte, ami alapján munkáltatóként minden hónapban rendszeresen levontuk és a megadott számlaszámra utaltuk az összeget. Ezt a bérelszámoláson feltüntettük. Most, 2010 áprilisában jelentkezett volt munkavállalónk, hogy a végrehajtótól azt a felvilágosítást kapta, az említett és általunk igazolt levonások nem érkeztek meg sem a végrehajtóhoz, sem a végrehajtást kérőhöz. Terhel-e minket emiatt felelősség?
Részlet a válaszából: […] ...és köteles a végrehajtást a továbbiakban isfoganatosítani. A 76. § szerint ez az alábbi részkötelezettségeket foglaljamagában: az adós értesítését a letiltásról; intézkedést annak érdekében, hogy amunkabér kifizetésének napján a letiltott összeget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.
1
277
278
279
321