Jubileumi jutalom – eltérő jogszerző idők

Kérdés: Előfordulhat az a helyzet, hogy a közalkalmazotti jogviszonyból a polgármesteri hivatalunkhoz áthelyezett személy a Kjt. alapján nem vált jogosulttá a 40 éves jubileumi jutalomra, viszont a Ktv. hatálya alá kerülésének napjától jogosulttá válik a 40 éves jubileumi jutalomra?
Részlet a válaszából: […] ...hivatal közszolgálati jogviszonyt létesített, ezt követően ajubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából a Ktv. szabályai azirányadóak. A Ktv. 49/E. § (1) bekezdése szerint a köztisztviselő 25, 30, 35,illetve 40 évi közszolgálati jogviszonyban töltött idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Felelősség rejtett sorsszerű megbetegedésért

Kérdés: Egy munkavállalónk balesetet szenvedett, munkavégzés közben ráesett a betonpadozatra, és ennek következtében komoly sérüléseket szenvedett. A munkavállalót korábban semmilyen betegséggel nem kezelték, ilyet nála meg sem állapítottak, fizikai munkakörét minden további nélkül ellátta. A baleset után viszont rokkanttá vált, mivel a munkahelyi baleset aktivizálta az addig rejtett idegi-mozgásszervi panaszokat. Most kártérítést követel az elmaradt jövedelmekért, illetve a fellépett depresszióért. Ilyen esetben is felelős a munkáltató, ha a munkabalesettel nem közvetlenül összefüggő betegség miatt nem tud dolgozni a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyávalösszefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékébenfelel. Csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kártműködési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Rendkívüli munkaidő – idénymunka esetén

Kérdés: A kollektív szerződésben az áll, hogy 12 munkanap után egy nap pihenőnap kiadása kötelező. Aratáskor megteheti-e azt a munkáltató, hogy a 13. napra rendkívüli munkát rendel el, a 14. naptól pedig újrakezdi a munkanapok ledolgoztatását?
Részlet a válaszából: […] ...az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatástermészete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz, azév adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Az idénymunkához azMt. rugalmasabb munkaidő-beosztási szabályokat társít. Az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Egyszerűsített foglalkoztatás – az új törvény és az alkalmi munka létszámkerete

Kérdés: Az augusztus 1-jétől hatályos új szabályok szerint a munkáltató csak meghatározott alkalmi munkást foglalkoztathat, attól függően, mennyi a saját létszámkerete. A törvény szerint ezt a létszámot egyenlőtlenül beosztva is fel lehet használni. Mit jelent ez?
Részlet a válaszából: […] ...szerintaz egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatottmunkavállalók létszáma – a munkáltatónak az adott hónapot megelőző hathaviátlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja meg– 1-től 5 főig terjedő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Alkalmi munkavállalók – beleszámítanak a statisztikai állományi létszámba?

Kérdés: Kft.-nk alkalmaz alkalmi munkavállalókat is. Kérdésünk, hogy e munkavállalók beletartoznak-e a cég statisztikai létszámába?
Részlet a válaszából: […] ...sem pedig a munkajogi állományilétszámba nem tartozik bele. Így az alkalmi munkán kívüli – az ötnaposegybefüggő foglalkoztatást meghaladó – egyszerűsített foglalkoztatási formákbandolgozó munkavállalók a statisztikai létszámba beletartoznak. (Az Útmutató azinterneten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Végkielégítés a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

Kérdés: Van-e jogszerűen lehetősége a munkáltatónak arra, hogy a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a törvényi mértéken felül többlet-végkielégítést juttasson a közalkalmazott részére?
Részlet a válaszából: […] ...alól, s így a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettségénekmentesítése alatt átlagkeresetben részesül. Mindez irányadó a köz- éskormánytisztviselők esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Start kártya – jogosulatlanul igénybe vett járulékkedvezmény

Kérdés: Pályakezdő fiatalt Start kártyával foglalkoztatunk, időközben a pályakezdő felsőfokú végzettséget szerzett, mivel áprilisban sikeresen teljesítette a záróvizsgáit, és ezt jelentette munkáltatójának. A munkáltató erre figyelemmel a magasabb összegű járulékalap után vette igénybe a járulékkedvezményt. A munkavállaló részére azonban csak utóbb augusztusban állították ki a felsőfokú végzettséget igazoló okiratot. Mi a munkáltató teendője, van-e visszafizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...Pftv. 4/A. § (2) bekezdése alapján a Start kártyávalrendelkező pályakezdő fiatal foglalkoztatása után a munkaadót megilletőjárulékkedvezményt a legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkező pályakezdőesetén maximum a minimálbér másfélszeres, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Rokkantsági nyugdíj és a "kedvezményes" jubileumi jutalom

Kérdés: Egyik kollégánk rokkantsági nyugdíjba megy. Kérdésünk, hogy jár-e számára kedvezményes jubileumi jutalom, ha a jogviszonyban töltött jogosító ideje megvan hozzá?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult, aki– az Rjtv. 1. § a) pontjában meghatározott egészségkárosodás(a továbbiakban: egészségkárosodás) 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy 50-79százalékos mértékű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy azegészségkárosodását megelőző munkakörében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Munkába járás – adómentes költségtérítés gépkocsival történő utazáskor

Kérdés: 2010. május 1-jétől a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerint kell eljárni a saját gépjárművel történő munkába járás esetén is. Értelmezésünk szerint a rendelet a korábbi szabályozással szemben akkor engedi meg a gépkocsival történő munkába járást, ha csak hosszú várakozással lehetne igénybe venni a közösségi közlekedést. Egyik dolgozónk az agglomerációból jár be a megyeszékhelyre, ami azt jelentené, hogy a havi 3600 Ft-os gépkocsitérítéssel szemben 10 062 Ft-ot kellene fizetnünk. A dolgozónak gépjárművel a háztól házig negyed óra-húsz percet jelentene, viszont busszal másfél-két óra. Vonattal a bejárás nem megoldható. A másik dolgozónk még messzebbről jár be. Az eset hasonló. A havi 22 000 havi gépkocsitérítéssel szemben 48 418 Ft lenne a munkába járás térítése. Autóval egy óra alatt beér a munkahelyére, busszal a reggel 5 óra 30 perckor induló helyi járatra kellene felszállnia, hogy elérje 6.15-ös autóbuszt, amellyel 8-ra beérne a munkahelyére. Visszafelé ugyanez a helyzet, 7.30-ra érne haza. Vonattal a bejárás ebben az esetben sem megoldható. Engedélyezhető-e adómentesen a dolgozóknak gépkocsival történő munkába járás, tekintettel arra, hogy a munkáltatónak költségkímélőbb lenne, és a dolgozónak feleannyi időbe kerülne?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet egyik alapvető célja, hogy amunkavállalókat a közösségi közlekedési eszközök igénybevételére ösztönözze,feltéve hogy adott esetben van lehetőség közösségi közlekedési eszközigénybevételére. A 39/2010. Korm. rendelet 4. §-a értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Részmunkaidő – a nyugdíjra jogosító szolgálati idő szempontjából

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a nyugdíj és a szolgálati idő kiszámításakor annak tényét, hogy a munkavállaló 2008. 09. 01-jétől 2010. 06. 30-ig hatórás részmunkaidőben volt foglalkoztatva? (A nyugdíjjárulék-köteles jövedelme meghaladta a mindenkori minimálbér kétszeresének összegét.) Jelent-e különbséget, ha a részmunkaidős foglalkoztatás négy órában történik?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében– ide nem értve az Mt. értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adottmunkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőbenfoglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.
1
275
276
277
321