3580 talált cikk az adó kifejezésre

Kérdés: Polgármester részére szabadságmegváltást szeretnénk kifizetni. Az elmúlt ciklusban 65 nap ki nem vett szabadsága keletkezett. Tekintettel arra, hogy újraválasztották, ez ideig nem foglalkoztunk a kérdéssel. Ugyanakkor, a szintén újraválasztott főpolgármester vagyonnyilatkozatában megjelent egy szabadságmegváltás jogcímén kapott milliós tétel. Milyen jogalapot lehet ez ügyben használni és általa a kifizetést realizálni?

Kérdés: A fenntartóhoz tartozó egyik intézmény igazgatói munkakörét pályázat alapján, az intézmény jelenlegi igazgatóhelyettese nyerte el 2015. január 1-jétől. A vezetői megbízás elkészítésekor szembesültünk azzal, hogy az igazgatóhelyettes közalkalmazotti kinevezésében a garantált illetmény és a munkáltatói döntésen alapuló illetmény összege több mint háromszorosa a fenntartó többi intézményvezetője illetményének. Ráadásul igazgatóhelyettesként a vezetői pótléka a tízszerese a jogszabályok szerint adható vezetői pótléknak. Az igazgatói megbízás megadásával együtt csökkenthető-e az új igazgató összes illetménye mintegy kétharmadával, annak ellenére, hogy a fentiek szerinti magas illetmény a közalkalmazotti kinevezésében rögzítve van? A jogszabályellenesen megállapított vezetői pótlékot a vonatkozó szabályok szerint korrigálva meg lehet-e állapítani?

Kérdés: A munkáltató személyében történő változással kapcsolatban kérdezzük: cégünk 2015. március 31-gyel másik négy cégbe olvad be (egy cég lenne a jogutód) úgy, hogy 70 dolgozóból 11 dolgozónak fel akarnak mondani december 31-gyel. Állami cégekről van szó, cégcsoporton belüliek. Az indok hat dolgozó esetén az, hogy a másik négy cégben nincs szükség a munkájukra. A másik öt dolgozónak, akik pénzügyi, számviteli, munkaügyi, biztonsági területen dolgoznak, 2015. március 31-gyel mondanának fel, mivel nekik kell végigvinni a cég megszűnésig az adott területen felmerülő munkákat. Az öt dolgozónak még felvetettek egy alternatívát, hogy ha felajánlanak nekik munkát, s elfogadják, akkor úgy mehetnek át a másik cégbe, mintha utcáról jövő teljesen új munkavállalók lennének, azaz az eddig szerzett éveiket nem vihetik át. S még az is elképzelhető, hogy nem az eddigi munkakörükben dolgozhatnának tovább. Viszont ha nem fogadják el a felkínált állást, akkor felmondanak nekik. Milyen indokkal tehetik, hiszen az Mt. 66. §-ának (3) bekezdésében szereplő indokra nem hivatkozhatnak? Azt is lehet hallani, hogy a többi 59 dolgozót is úgy akarják átvenni, hogy a jelenlegi cégnél megszerzett éveiket nem akarják elismerni. Mindez mennyire jogszerű?

Kérdés: Nemrég megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát, mert szándékos magatartásával 520 000 Ft kárt okozott a cégünknek. Mindenképpen szeretnénk, ha kárunknak legalább egy része megtérülne, de ekkora összeg miatt lehetőség szerint nem akarunk pert indítani, ami évekig elhúzódik. Van-e más megoldás arra, hogy legalább egy része megtérüljön, ha a munkavállaló önként nem téríti meg az okozott kárt?

Kérdés: Kölcsönzött munkavállalókat alkalmazunk, akik alkalmi munkavégzés keretében dolgoznak nálunk. A kölcsönbeadótól rendszeresen megkapjuk a munkavállalók adatait, annak érdekében, hogy az Art. szerinti bejelentést teljesítsük. Véleményünk szerint viszont ezt a foglalkoztatást nem kell bejelenteni, hiszen az alkalmi munka lényege éppen az, hogy eseti jelleggel, egy-egy napokra áll munkaviszonyban a munkavállaló. Ha a kölcsönvevőnek is teljesítenie kellene a bejelentési kötelezettséget, akkor ezzel épp az alkalmi kikölcsönzéshez kötődő előnyök szűnnének meg. Kérem véleményüket a kérdésben!

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet 14. § (3) bekezdésében szereplő "legalább 6 év szakmai gyakorlat" milyen fokú iskolai végzettséggel ellátott, milyen munkakörökben szerezhető meg? Erre a törvény nem tér ki. A kérdésünk az, hogy a felsőfokú szakirányú végzettséghez kötött pedagógus-munkakör ellátásához elfogadható-e a korábban középfokú végzettséggel (gazdasszony, élelmezési raktáros) ellátott munka gyakorlatként? Vagy a törvényalkotó itt a hitoktatóként, nyelviskolai oktatóként megszerzett gyakorlatra gondol, vagyis a Kjt. hatálya alá nem tartozó munkaviszonyban megszerzett pedagógiai gyakorlatra?

Kérdés: A csapatépítő szüreti mulatságon az egyik munkavállalónk enyhén ittas állapotban megütötte az egyik kollégáját. Miután lecsillapodtak az indulatok, a felek kibékültek. Ugyanakkor, mivel úgy ítéltük meg, hogy munkahelyén kívül sem viselkedhet így egyik munkavállalónk sem, vizsgálatot indítottunk, majd azonnali hatállyal felmondtunk a verekedő munkavállalónak. Az érintett most keresetet indított a céggel szemben, mert szerinte jogellenes volt a felmondásunk, mivel az eset munkahelyen kívül történt, és a kollégája is megbocsátotta tettét. Megalapozott lehet-e a munkavállaló keresete velünk szemben?

Kérdés: Abban az esetben, ha a szabadság megkezdése az év végére esik, és folytatódik a következő évben öt munkanap erejéig, akkor az öt napot még a decemberi fizetéssel kell elszámolni, vagy a januári fizetéssel?

Kérdés: Ha 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk a munkavállalókat, és a szombati napokra munkanapot kívánunk elrendelni, de a pihenőnapokat nem tudjuk a keret végéig kiadni a munkavállalóknak, akkor az Mt. 143. §-ának (6) bekezdését alkalmazhatom-e, hogy megállapodás alapján a ki nem adott pihenőnapokat a következő munka­időkeret végéig kiadhatom?

Kérdés: A munkáltató 2014. október 23-án – munkaszüneti napon – bértakarékosság céljából az ezen a napon munkavégzésre kötelezett munkavállalók részére az Mt. 146. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva állásidőt kívánt elrendelni. A munkáltató jogi érvelése szerint az Mt. 97. §-ának (4) bekezdésére hivatkozva jogosult ilyen munkaidő-beosztást elrendelni. Mivel pedig foglalkoztatási kötelezettségének nem tud eleget tenni, az állásidőnek felel meg. Megítélésem szerint a munkáltató ezzel a magatartásával megsérti az Mt. 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, azaz olyan magatartást tanúsít, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A gyakorlatban lehetetlennek tartom azt az állapotot, hogy az adott munkakörben 2014. október 22-én 22 óráig folyamatos munkavégzés folyik, majd 2014. október 24-én 6 órától ismételten van munka a területen. Megjegyezni kívánom, hogy a munkáltató ezt a gyakorlatot már 2014. augusztus 20-án megpróbálta alkalmazni, azonban a szakszervezet fellépése miatt ettől a szándékától elállt. A probléma most újra jelentkezett, és a munkáltató azzal próbál érvelni, hogy jogi szakértők szerint intézkedése jogszerű.