3580 talált cikk az adó kifejezésre

Kérdés: Vannak olyan külföldi állampolgár kollégáink, akik Magyarországon laknak, és egy magyar cég irodáiban dolgoznak. Munkaszerződésük viszont egy külföldi céggel van, mely meghatározza, hogy a munkavégzés helye Magyarország. Mi a teendő ebben az esetben, a munkaköri foglalkozási alkalmasságuk témában? Rájuk a magyar jogszabályok vonatkoznak?

Kérdés: A cég egyik munkavállalója gyermeke születését követően fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. Felmondhat-e a munkáltató a fizetés nélküli szabadságról visszajött munkavállalójának, miután a fizetés nélküli szabadsága véget ért? Az első munkanapján a munkavállalónak át lehet-e adni a munkáltatói felmondást? Ha igen, mikor kezdődik a felmondási idő? Mi történik abban az esetben, ha a munkavállaló közli a munkáltatójával, ki szeretné venni a felhalmozott szabadságát? Ebben az esetben is felmondhat a munkáltató a szabadság pénzbeli megváltásával, vagyis szabadságmegváltás kifizetésével? Ha a munkáltató eltekint a felmondási idő ledolgozásától, erre az időszakra – vagyis a felmentési időre – is jár időarányos szabadság a munkavállalónak? Csak abban az esetben mondhat fel a fizetés nélküli szabadságról visszajött munkavállalónak a munkáltató, ha a munkavállaló nem fogadta el a részére felajánlott új munkakört, mivel a korábbi munkakörében nem tudná foglalkoztatni?

Kérdés: A munkavállalónk 17 éve áll munkaviszonyban egészségügyi szolgáltató cégünkkel. Én – mint vezető – már 6 éve "kínlódom" vele. Az idők során sok probléma adódott vele, számos alkalommal megszegte az együttműködési kötelezettségét, nem teljesítette a munkáltató kérését, utasítását. Ha például megkérem, hogy mindennap sepregessen össze, és vigye ki a szemetet, az a válasz, hogy már kedden megcsinálta, holott megítélésem szerint alapvető fontosságú, hogy mindennap rend legyen magunk körül. Van egy súlyos beteg kolléganőnk, aki annak ellenére, hogy alig tud mozogni, erején felül teljesít, neki sem segít. Több beteg panaszkodott arra is, hogy arrogáns. A recepteket nem készíti el időben, ezért a betegeknek többször vissza kell jönniük azokért. Ha szóvá teszem, miért nem készítette el a betegnek, amit kér, azt mondja, a beteg hazudik. Amikor beteg lett, és megkértem, menjen haza pihenni, mert nem fertőzheti meg a többieket, és persze betegen nem dolgozhat, az arcomba kiabálta, hogy nem megy haza, mert nincs pénze. Ez az állapot tarthatatlan, minden kérésre nem a válasz, és sok a vita is. A cégünk így nem tud fejlődni. Szerettük volna, ha képezi magát, de erre is nemleges volt a válasz. Ezenfelül nem tudom otthagyni egyedül a cégnél, mert utóbb mindig ki kell javítani a hibákat, amiket vét. Hogyan tudnék megválni tőle?

Kérdés: Önkormányzati képviselő vagyok, a tiszteletdíjból vonhatnak le bíróság által megítélt tartozást? Ilyenkor hogyan látom el a képviselőséggel járó feladataimat, telefon, folyóiratok beszerzése, helyszínek megközelítése gépkocsival, írószerek beszerzése stb.?

Kérdés: Havibéres munkavállalónak, akinek a távolléteit (betegség, szabadság) órában tartják nyilván, a 31 napos hónapban (amikor van 22 munkanap, 1 hétköznapra eső munkaszüneti nap, valamint 8 pihenőnap) hogyan kell kiszámítani az egy órára eső alapbérét? Az alapbért osztva 22×8, vagyis 176 órával, vagy az alapbért osztva 23×8, vagyis 184 órával?

Kérdés: Háromhavi munkaidőkeretben (176 + 160 + 168 = 504 óra) a teljesítés a következő volt. Az 1. hónap: rendes beosztási óra 106, állásidő 0, betegszabadság órái 28, szabadság órái 20, összesen 154 óra. A 2. hónap: 168, 8, 0 és 16, összesen 192 óra, a 3. hónap: 166, 0, 12 és 0, összesen 178 óra. Beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés is volt 12, 2 és 16, összesen 30 óra (ezt a munkaidőkeretben teljesített óraszámoktól függetlenül, időarányos alapbérrel és pótlékkal az adott hó végén mindig kifizettük, és nem terheltük vele a munkaidőkeret óraszámát). A keret zárásakor hány óra lesz a munkavállalót megillető munkaidőkereten felüli munkavégzés óraszáma? 504-524 (154 + 192 + 178) = 20 óra (időarányos alapbérrel és bérpótlékkal elszámolandó) kereten felüli munkavégzés lesz záráskor, vagyis a 8 óra alapbérrel kifizetett állásidőt a munkaidőkeret teljesített részének kell tekinteni, vagy 504-516 (154 + 184 + 178) = 12 óra, vagyis a 8 óra állásidőt nem kell figyelembe venni? Melyik álláspont a jogszerű?

Kérdés: 2018. május hónapban 21 munkanap és két fizetett ünnep volt. Miután a benzinkúton dolgozó munkavállalók folyamatosan, éjjel-nappal dolgoznak, az osztószámuk és a "kötelező" óraszámuk 23 nap, 184 óra. Eddig így számoltuk el. Ám az egyik munkavállaló szerint 21 nap alapján kell náluk is a "kötelező" órát megállapítani (168 óra). Ami a fölött van, az a túlóra. Fizetett ünnepi munkavégzésre megkapják a bérüket, plusz még 100% pótlékot. Egy példa: ledolgozott 192 órát, amelyre megkapja a bérét, és a kötelező és a ledolgozott óra különbözetére megkapja a túlórát, 50%-os mértékben. Ezenfelül 100%-os pótlékot az ünnepekre. Hogyan járunk el helyesen?

Kérdés: Munkaviszonyom megszüntetésével összefüggő perben szembesültem azzal a ténnyel, hogy a munkáltatóm a túlmunkadíj, a különféle pótlékok és a teljesítménybér egy részét jutalomként tüntette fel bérlapon, és ezen a jogcímen fizette ki részemre. Követelhetem-e ezen összegek munkabérként történő megfizetését a perben?

Kérdés: A "kifizetendő" levezetését a számfejtő lapon mi szabályozza? Ha van például bérkifizetés banki utalással és készpénzes kifizetéssel is egy elszámolási hónapban, akkor az utalást és a fennmaradó összeget a "kifizetendő" rovatban kell részletezni? Vagyis, a teljes nettó jövedelem a banki utalás és a készpénzes kifizetés összege, ahol a kifizetendő a készpénzes bérkifizetést jelenti?

Kérdés: Egy közalkalmazott fizetési fokozatba való besorolása az általa bemutatott – mint utóbb kiderült, hiányos – dokumentumok alapján történt meg. Kinevezését aláírta, nem vitatta. Jogviszonya próbaidő alatti azonnali hatályú felmentéssel szűnt meg. Ezt követően a dolgozó pár hónap elteltével levélben kereste meg volt munkáltatóját. Előadta, hogy utóbb előkerült, korábbi munkaviszonyait igazoló dokumentumok alapján besorolása pontatlan volt. Munkáltatójától kérte a besorolás utólagos módosítását és a helyes (magasabb) fizetési fokozat alapján járó és a helyette megállapított fizetései közötti bérkülönbözet utólagos kifizetését. Mi a követendő eljárás? Igénye három évig nem évül ugyan el, de kérdéses, hogy jogszerű-e, tekintve, hogy előnyök (bérkülönbözet-igény) szerzése végett saját felróható magatartására (a munkaügyi iratainak hiányos benyújtására) hivatkozik.