3580 talált cikk az adó kifejezésre

Kérdés: A közalkalmazott a megyei rendőr-főkapitányság belső ellenőreként dolgozik. Iskolai végzettsége: okleveles közgazdász egyetemi diploma és ÁBPE továbbképzés alapján I. belső ellenőrök részére kiadott végzettség. A fizetési osztályra vonatkozó ágazati jogszabály – a belügyi intézményeknél a 37/2011. BM rendelet – melléklete erre a munkakörre több fizetési osztályt (E, F, G, H, I) állapít meg. Kérem szépen állásfoglalásukat, a munkakörre előírt osztályok közül, tekintettel a Kjt. 61. §-ának h) és i) pontjaira, melyikbe kell besorolni a közalkalmazottat? Figyelembe vehető-e a belső ellenőri továbbképzési tanfolyam a besorolásnál? A 28/2011. NGM rendelet 1. §-ának b) pontja értelmében az "ÁBPE továbbképzés I. belső ellenőrök részére" a belső ellenőrök kötelező hatósági jellegű szakmai továbbképzése keretében szervezett hatósági jellegű képzés. Az Fktv. 2. §-ának 16. pontja szerint: hatósági jellegű képzés jogszabályban szabályozott tartalmú és célú olyan, az OKJ-ben nem szereplő képesítés megszerzésére irányuló képzés, amelynek eredményeként dokumentum kiadására kerül sor, és e dokumentum hiányában jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör nem folytatható, nem tölthető be. Ezt a továbbképzést tehát jogszabály írja elő, nélküle nem tölthető be a munkakör. A Kjt. 63. §-ának (3) bekezdése értelmében nem érinti a 61. § (1) bekezdése szerinti besorolást, ha a munkakör ellátásához az iskolai végzettségen, illetve szakképesítésen, szakképzettségen, doktori címen, tudományos fokozaton, valamint akadémiai tagságon túl egyéb más képesítés is szükséges. Ennek fényében a belső ellenőri vizsga tehát nem vehető figyelembe a besorolásnál, pusztán a munkakör betöltésének feltétele, és nincs hatással a besorolásra. Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozólag is, hogy az ÁBPE továbbképzés I. megfelel-e az "I" fizetési osztályra előírt jogszabályban előírt szakvizsgának vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélnek. Erre a kérdésre a BM rendelet nem ad választ, ugyanakkor más jogszabály előírja belső ellenőrök részére.

Kérdés: Elévült letiltást kért a végrehajtó, három hónap alatt elvettek a fizetésemből több százezer forintot, a fizetésemnek a harminc százalékát kaptam meg. Nincs érvényes végrehajtásom, és öt hónapja vettem fel nagy összegű hitelt rövid futamidőre, melynek magas a havi részlete. Ezt a tényleges kötelezettséget a bérszámfejtés nem veszi figyelembe. Helyesen járt el a bérszámfejtés? Negyedik hónapja nem tudom a valós tartozásom fizetni a valótlan letiltás miatt.

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 167-es számában a 3324. számú kérdésemben nem a szabadidőt, hanem a rendes évi szabadságot kérdeztem. ("A Kjt. szerint lehet-e a munkáltatónak túlóra terhére szabadságot kiírni?") Nem vagyok jogász, de véleményem szerint a rendes évi szabadság a dolgozó pihenését, regenerálódását szolgálja. A havi munkaidő (folyamatos munkarend) ledolgozása mellett a szabadság kiadását, még ha túlórában fizetik is, igazságtalannak érzem. Például, a munkaidő mértéke napi nyolc óra. Ezt folyamatos műszakban 24 vagy 12 órában teljesítjük. Március hónapban ledolgoztam a havi munkaidőmet, és kiírtak két munkanap szabadságot, amit előre tervezett túlórában kifizettek. Azaz ledolgoztam 176 munkaórát, ezenfelül két munkanap szabadságot kiírtak, amit 2x8 óra túlórában elszámoltak.

Kérdés: Munkaszerződésem megszakítás nélküli egyenlőtlen munkaidőre szól, napi nyolc órára. Nemrég kezdtünk el a munkáltatónál dolgozni. Az első napon közölték, hogy kéthetente van fizetés, és hogy kapunk munkabérelőleget. Másnap reggel tesztírás volt, amelyen megfeleltünk. Következő naptól 16 napot dolgoztunk folyamatosan, megszakítás nélkül. Jeleztük, hogy szeretnénk pihenőnapot, de vagy az volt a válasz, hogy a nagyfőnök nem engedi a pihenőt, vagy az, hogy 10-20 ezer levonás mellett lehetséges csak. Szeretném tudni, hogy jogosultak vagyunk-e a pihenőnapok kifizettetésére? Még a munkabérünket is csak többszöri telefonálgatásra és háromszori nekifutásra utalták el.

Kérdés: Két kölcsönvevő (építőipari) cég közül az egyik a másik tulajdonosa. Ez a két cég kölcsönvevőként szerepel egy-egy kölcsönzésre irányuló szerződésben, két különböző kölcsönzőcégtől vesznek igénybe munkavállalókat. A kikölcsönzött munkavállalók köre szinte azonos. Semmisnek minősülnek-e ezek a megállapodások az Mt. alapján?

Kérdés: 40 éves munkaviszonyom alapján 2017. december 30. napjával igénybe vettem a nők 40 éves keresőtevékenységére irányadó öregségi nyugdíjat. 2018. január 1-jétől egy pályázati projektben veszek részt, ahol az Mt. szerint alkalmaznak határozott idejű munkaszerződéssel. Emellett önkormányzati bizottság külsős tagjaként tiszteletdíjban részesülök. Az Mt. szerinti munkabérem mellett figyelembe kell-e venni a tiszteletdíjat a nyugdíj melletti foglalkoztatási összeg számításánál, azaz a minimálbér 18-szorosának összegébe beszámítandó-e a tiszteletdíj?

Kérdés: Versenytilalmi juttatást a munkáltatói és a munkavállalói felmondás esetén is szükséges-e kifizetni, amennyiben nem versenytárshoz vagy nem hasonló területre megy a munkavállaló?

Kérdés: Cégünk – mint ma sok más munkáltató – munkaerőhiánnyal küzd. Terveink szerint pályakezdőket alkalmaznánk, akikkel már tanulmányaik folytatása alatt szerződnénk, hogy támogatásért cserébe végzésük után nálunk kezdjék el a szakmai életútjukat. Megfelelő eszköz-e erre a tanulószerződés, illetve a tanulmányi szerződés?

Kérdés: Munkavállalónk több hónapja táppénzes állományban volt, de egy hónapja az orvosi igazolása értelmében keresőképessé nyilvánították. Miután nem jelent meg munkavégzés céljából, felszólítottuk, jöjjön be dolgozni, ám ő kifejezetten megtagadta a munkavégzést. Tekintettel arra, hogy a felhívás szerinti napon igazolatlanul távol maradt, és azóta sem jelent meg, azonnali hatállyal megszüntettük a munkaviszonyát, mivel nem tett eleget rendelkezésre állási, munkavégzési kötelezettségének, és a tájékoztatási kötelezettségét sem teljesítette. Most perrel fenyegetőzik, ezért szeretnénk megkérdezni: mennyi esélye van a bíróságon?

Kérdés: Az óvoda vezetésére kiírt pályázat – pályázó hiányában – eredménytelennek bizonyult. A fenntartó ezt követően egy évre olyan személyt bízott meg a magasabb vezetői feladatok ellátásával, aki nem rendelkezett pedagógus-szakvizsga keretében megszerzett intézményvezetői szakképesítéssel. Az új vezető a jogviszonyomat felmentéssel megszüntette. A jogviszonyom jogellenes megszüntetése iránti perben hivatkozhatok-e a képviselő-testületi határozat semmisségére, azaz érdekeltnek vagyok-e tekinthető a képviselő-testületi határozat vonatkozásában?