43. Munkaügyi Levelek (volt Munkaadói Levelek) / 2010. november 2.

TARTALOM

827. kérdés Kollektív szerződésben meghatározott rendkívüli felmondási okok
A kollektív szerződésünk kimondja, hogy a munkáltató mely esetekben szüntetheti meg rendkívüli felmondással a munkaviszonyt. Egy munkavállalónk, aki szakszervezeti tisztségviselő, az egyik esethez nagyon hasonló, de azért a leírtakkal nem teljesen azonos magatartást tanúsított. A szakszervezetet tájékoztattuk arról, hogy rendkívüli felmondással kívánunk élni, mire azt a választ adták, hogy mivel a munkavállaló magatartása nem meríti ki a kollektív szerződésben megadott kötelezettségszegést, ezért nem értenek egyet a rendkívüli felmondással. A szakszervezeti álláspont ugyan nem kötelező, de nem szeretnénk jogvitába bonyolódni, és el is bizonytalanított minket a szakszervezet közlése. Valóban igaz, és csak akkor közölhetünk rendkívüli felmondást, ha a munkavállaló magatartása a kollektív szerződésben foglaltakat kimeríti?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
828. kérdés Munkaközi szünet
A Munka Törvénykönyve 122. §-ának értelmezéséről érdeklődnék. Napi 8 óra munkavégzés esetén mennyivel nő meg a munkában töltött idő a munkaközi szünet miatt, 1 órával vagy 1 óra 20 perccel?
Kapcsolódó tárgyszavak:
829. kérdés Harmadik országbeli egyetemi hallgató foglalkoztatása gyakornoki programban
Pénzügyi tanácsadással foglalkozó cégünk külföldi egyetemi hallgatót alkalmazna gyakornoki program keretében, kell-e munkavállalási engedélyt kérni a külföldi foglalkoztatásához? Szükséges-e a külföldi gyakornok részére kötelezően munkabért fizetni, mennyi a minimálbér esetükben?
830. kérdés Jubileumi jutalom - jogosultság kormánytisztviselőknél
Kormánytisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejébe beleszámít-e a Magyar Televíziónál, illetőleg a Magyar Rádiónál az 1970-es években fennállt munkaviszony, illetőleg az 1992 utáni időszakban fennállt jogviszony?
831. kérdés Téves elszámolás a munkaviszony megszüntetésekor - mit tehet a munkáltató?
Egyik munkavállalónk jogviszonyát augusztus 31-én szüntettük meg rendes felmondással. Sajnálatos módon az elszámoláskor tévedésből figyelmen kívül hagytuk, hogy a munkavállalónk a megszüntetésig kivette az egész évre járó rendes szabadságát, és olyan igazolást állítottunk ki, amelynek értelmében a munkavállalónak nem áll fenn további tartozása velünk szemben. Az időarányosságot tekintve ugyanakkor 16 munkanappal több szabadságot vett igénybe, ami átszámolva jóval több egy félhavi munkabér összegénél. Kérdésem, hogy a hibás elszámolás ellenére lenne-e jogalapja a követelésünknek, és amennyiben igen, csak bírósági úton érvényesíthetjük azt?
832. kérdés Részvétel a kollektív szerződés módosításában
Cégünknél a kollektív szerződés megkötését követően alakult egy új szakszervezet, amelyik az Mt. 29. § (2) bekezdése alapján az azonos foglalkoztatási csoporthoz tartozó munkavállalók reprezentatív szakszervezetének minősül. Tekintettel arra, hogy jelenleg folyamatban vannak a kollektív szerződés módosítására irányuló tárgyalások, vajon meg kell-e hívni ez utóbbi szakszervezetet a módosítással kapcsolatos tárgyalásokra? Ha igen, milyen minőségben vehet részt az egyeztetéseken: megfigyelőként vagy tárgyaló félként?
833. kérdés Munkavégzés a felmentési idő alatt
Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással szüntettük meg, és a felmondási idő egésze alól felmentettük a munkavégzési kötelezettsége alól. Mivel a felmentési idő még nem telt el, a munkavállalónk azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy szeretne ismét munkát végezni a felmondási idő egy részében. Kötelesek vagyunk-e teljesíteni a munkavállalónk kérését?
Kapcsolódó tárgyszavak:
834. kérdés Egyszerűsített foglalkoztatás - "maximumbér"?
Az egyszerű foglalkoztatással alkalmazott alkalmi munkavállalónak (teljes munkaidőben) mennyi bér fizethető? Csak a minimálbér vagy több?
835. kérdés Alkalmi munkavégzés és szociális ellátás
A rendelkezésre állási támogatás mellett lehet-e alkalmi munkát végezni? Ha igen, akkor arra az időre is jár-e a segély vagy a támogatás, amikor alkalmi munkát végzek ?
836. kérdés Központi üzemi tanács választása
Üzemi tanácsi választásokat tartunk, kérdésünk: amennyiben a cégnél több telephelyen dolgoznak munkavállalók, de csak két telephely van, ahol 15 és 50 fő között van a létszám, mindenhol máshol 15 alatt, akkor hogyan kell üzemi tanácsot választani? Elég egyet, vagy létre kell hozni központi üzemi tanácsot ekkor is? A telephelyek mindegyikén a törvény általi munkáltatói jogokat gyakorolja a vezető.
Kapcsolódó tárgyszavak:
837. kérdés Munkabérből levonással okozott kár
Cégünk egyre gyakrabban kap megkereséseket bankoktól és hitelintézetektől annak érdekében, hogy a munkavállalóinkkal kötött hitelszerződésük törlesztőrészleteit vonjuk le a munkavállalók béréből, és közvetlenül utaljuk el nekik. A megkeresésekben hivatkoznak arra, hogy a munkavállaló a hitelszerződésben hozzájárult a levonásokhoz. Kötelesek vagyunk ezeknek eleget tenni? Mivel járhat, ha ilyen levonást teljesítünk?
838. kérdés Felmondási idő - végigdolgozható-e munkavállalói kérésre a 98%-os adó elkerülése miatt?
Állami tulajdonú munkáltatóm szeptemberben rendes felmondással megszüntette a munkaviszonyomat, és a munkaszerződésem alapján 10 havi felmondási időre járó munkabért, illetve 2 havi végkielégítést állapított meg részemre. Ekkor levonta a munkáltató az szja-t is. A vezetőm úgy döntött, hogy a felmondási idő teljes időtartama alatt mentesít a munkavégzési kötelezettség alól. Figyelemmel azonban arra, hogy az időközben hatályba lépett új törvény alapján engem is érinteni fog a 98%-os különadó-fizetési kötelezettség - a jövedelmem összege meghaladja a 2 millió Ft-ot -, írásban kérvényeztem, hogy a felmondási időmet hadd dolgozzam le. A munkáltatóm indokolás nélkül elutasította a kérésemet. Van-e jogi eszköz arra, hogy a munkavállaló a felmondási idő alatt kezdeményezze a munkavégzést azért, hogy ezzel "mentesítse" a felmentési időre járó munkabérét - vagy annak egy részét - a különadó-fizetési kötelezettség alól? Átmenetileg mentesülök-e a külön­adó-fizetési kötelezettség alól, mivel a jogviszonyom jogellenes megszüntetésével kapcsolatban bírósághoz fordultam?
Kapcsolódó tárgyszavak:
839. kérdés Fizetés nélküli szabadság - egyoldalú elrendelés?
Van-e jogi lehetőségünk arra, hogy a cégünknél október hónap végén esedékes körülbelül 1 heti leállás időtartama alatt fizetés nélküli szabadságra küldjük azokat az alkalmazottakat, akiknek a munkaerejét nem tudjuk igénybe venni a teljes raktárkészletünk másik régióba történő átköltöztetése során?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
840. kérdés Önkéntes tevékenység - kell-e munkavállalási engedély
Alapítványunk széles nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, egy kanadai testvérszervezetünk önkéntesei segítenének egy közösségi ház felújításában, a kanadai fiatalok legfeljebb mennyi időre jöhetnek Magyarországra? Kell-e foglalkoztatásukhoz munkavállalási engedélyt kérni?
841. kérdés Közalkalmazott besorolása
Gyógypedagógus munkakörben álló közalkalmazottunk főiskolai végzettséggel és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgával látta el feladatait, nemrégiben pedig pedagógiatanár egyetemi végzettséget szerzett. Ezt követően kérte, hogy intézkedjünk az "I" fizetési osztályba történő átsorolása iránt. Sajnos - helyi önkormányzat által fenntartott szakiskola lévén - intézményünk nehéz anyagi helyzetére tekintettel ezt jelenleg nem áll módunkban megtenni, mivel az átsorolással járó illetményemelés fedezete nem áll a rendelkezésünkre. Jogszerűen tagadjuk meg a közalkalmazott kérését?
Kapcsolódó tárgyszavak:
842. kérdés Próbavásárlás
Áruházunk ún. próbavásárlás segítségével kívánja ellenőrizni azt, hogy munkavállalóink betartják-e azokat a jogszabályi előírásokat, amelyek megtiltják a dohányáruk és a szeszes italok fiatalkorúak számára történő értékesítését. A próbavásárlásokra egy külső céggel kötnénk szerződést. Milyen kötelezettségeket kell e körben betartanunk a munkavállalóinkkal szemben?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
843. kérdés Államitámogatás-visszatérítés engedély nélküli foglalkoztatás miatt?
Cégünket a Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelőség külföldi állampolgárok munkavállalási engedély nélkül történő foglalkoztatása miatt a Munkaerő-piaci Alapba történő befizetésre kötelezte, és cégünkről az adatokat az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásában közzétette. A befizetési kötelezettségünknek eleget tettünk. Felmerülhet-e ennek ellenére, hogy a részünkre a jogsértést megállapító felügyelőségi határozatot megelőzően juttatott állami támogatást vissza kell fizetnünk?
844. kérdés Szabadságkiadás - csak a munkáltató által meghatározott hónapokban?
Az év egy jelentős részében, januártól egészen augusztusig nagy a munkateher a cégünkön, rengeteg a megrendelés. Ezért a munkavállalók részére csak augusztus 1-je után engedélyezünk hosszabb szabadságokat (2-3 napra elmehetnek a munkavállalók január 1-je és augusztus 1-je között is). Ezt minden évben közöljük, és ennek megfelelően töltik ki a munkavállalók a szabadságolási ütemtervet. Jogilag elfogadható az a megoldás, hogy a hosszabb szabadságkiadást az év egy meghatározott időszakára korlátozzuk?
Kapcsolódó tárgyszavak:
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére