Szabadságkiadás – csak a munkáltató által meghatározott hónapokban?
Kérdés
Az év egy jelentős részében, januártól egészen augusztusig nagy a munkateher a cégünkön, rengeteg a megrendelés. Ezért a munkavállalók részére csak augusztus 1-je után engedélyezünk hosszabb szabadságokat (2-3 napra elmehetnek a munkavállalók január 1-je és augusztus 1-je között is). Ezt minden évben közöljük, és ennek megfelelően töltik ki a munkavállalók a szabadságolási ütemtervet. Jogilag elfogadható az a megoldás, hogy a hosszabb szabadságkiadást az év egy meghatározott időszakára korlátozzuk?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. november 2-án (43. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 844
[…] készít, amely ugyan az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatóknál nem kötelező, de sok foglalkoztató a későbbi viták elkerülése, valamint a könnyebb tervezés érdekében megalkotja, ebben előre megjelölhetik a munkavállalók az általuk tárgyévben igényelt szabadságok pontos időtartamát. A munkavállaló tehát dönthet: nem tünteti fel a szabadságolási tervben előre az Mt. 134. § (2) bekezdésének a szabályai szerint szabadon felhasználható alapszabadságát, vagy ugyan feltünteti, de ettől a tárgyév során az Mt. 134. § (2) bekezdése szerint egyoldalúan eltérhet. A későbbi viták elkerülése érdekében éppen ezért célszerű a szabadságolási terven feltüntetni azt, hogy az abban foglaltak szerint van a munkavállalónak joga a szabadságra. Mindebből következően a szabadságolási tervtől általános szabály szerint – az Mt. 134. § (2) bekezdésében foglalt munkavállalói jogok kivételével – csak közös megállapodással térhetnek el a felek. A munkáltató tehát legfeljebb annyit tehet, hogy év elején elkészíti – a munkavállalókkal egyeztetett – szabadságolási ütemtervet, amely alapján a szabadságokat a munkáltató által preferált szabadságidőszakban tünteti fel, de ettől a munkavállalók az Mt. 134. § (2) bekezdése alapján eltérhetnek. Fontos felhívnunk a figyelmet arra, hogy a munkavállaló részére a szabadságát az esedékesség évében kell kiadni, de – a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdekből, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. november 2-án (43. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 844
[…] készít, amely ugyan az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatóknál nem kötelező, de sok foglalkoztató a későbbi viták elkerülése, valamint a könnyebb tervezés érdekében megalkotja, ebben előre megjelölhetik a munkavállalók az általuk tárgyévben igényelt szabadságok pontos időtartamát. A munkavállaló tehát dönthet: nem tünteti fel a szabadságolási tervben előre az Mt. 134. § (2) bekezdésének a szabályai szerint szabadon felhasználható alapszabadságát, vagy ugyan feltünteti, de ettől a tárgyév során az Mt. 134. § (2) bekezdése szerint egyoldalúan eltérhet. A későbbi viták elkerülése érdekében éppen ezért célszerű a szabadságolási terven feltüntetni azt, hogy az abban foglaltak szerint van a munkavállalónak joga a szabadságra. Mindebből következően a szabadságolási tervtől általános szabály szerint – az Mt. 134. § (2) bekezdésében foglalt munkavállalói jogok kivételével – csak közös megállapodással térhetnek el a felek. A munkáltató tehát legfeljebb annyit tehet, hogy év elején elkészíti – a munkavállalókkal egyeztetett – szabadságolási ütemtervet, amely alapján a szabadságokat a munkáltató által preferált szabadságidőszakban tünteti fel, de ettől a munkavállalók az Mt. 134. § (2) bekezdése alapján eltérhetnek. Fontos felhívnunk a figyelmet arra, hogy a munkavállaló részére a szabadságát az esedékesség évében kell kiadni, de – a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdekből, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
