24. Munkaügyi Levelek (volt Munkaadói Levelek) / 2009. szeptember 28.

TARTALOM

453. kérdés Vasárnapi munka elrendelése kollektív szerződés hiányában
Munkaidőkeretben foglalkoztatjuk a munkavállalóinkat. Új munkaidő-beosztást vezetünk be, amely megkívánja a vasárnapi munkavégzést is. Elrendelhetünk-e vasárnapra is rendes munkaidőben munkavégzést, ha nincs cégünknél kollektív szerződés, és nem tartozunk az Mt. 124/A. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetkörbe? Ha igen, kötelesek vagyunk-e vasárnapi pótlékot fizetni?
454. kérdés Közérdekű önkéntes tevékenység
Magyarországon bejegyzett egyház vagyunk, a hívők adományaiból összegyűlt pénzből templomfelújításba kezdtünk, a hívők személyesen is közreműködnek az építési munkálatokban. A hitközség tagjai díjazás nélkül segítenének, feltéve hogy ez nem ütközik valamilyen jogszabályi tilalomba. Munkabérnek nem minősülő, pusztán jelképes tárgyjutalomban részesíthetnénk-e az építkezésben segédkező híveket?
Kapcsolódó tárgyszavak:
455. kérdés Rendkívüli felmondás - jogellenesség munkáltatói közrehatás miatt
Banki ügyintézőként dolgoztam, egy átutalást kellett elintéznem "sűrű" időszakban, nagy volt a munkateher. A munkáltatóm utasított, hogy egy külföldi betét kamatait a külföldi tulajdonosnak utaljam át, és a betét tőkeösszegét további egy hónapra kössem le. Közel tíz éve ezzel a számlával minden esetben havonta hasonlóképpen kellett tennem, de most véletlenül nem csupán a kamatokat, hanem a betét tőkeösszegét is elutaltam. Ez akkor derült ki, amikor az átutalt tőkeösszeg visszahívására már nem volt mód. A főnököm rendkívüli felmondással elküldött, az indokolás szerint súlyosan gondatlanul jártam el. Hiába védekeztem, hogy nagyon túlterhelt voltam, ez okozta a tévedést, és hogy nem szándékosan tettem, túl kevesen vagyunk a feladatok ellátására, és ő is hibázott, amikor kihagyta az ún. "négyszem-elvet". Jogszerűen szüntette-e meg a munkaviszonyomat a munkáltatóm?
Kapcsolódó tárgyszavak:
456. kérdés Bértámogatás - a nettó létszámnövekedés megítélése
Munkanélküliek foglalkoztatásához kapcsolódóan részesül cégünk bértámogatásban. A támogatás egyik feltétele, hogy a munkavállalói létszám nettó növekedését eredményezze a munkanélküli felvétele. Megsértjük-e ezt a feltételt, és ezzel együtt vissza kell-e fizetnünk a támogatást, ha megszüntetjük az előrehozott öregségi nyugdíjazásban részesülő, de az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött néhány munkavállalónk munkaviszonyát?
Kapcsolódó tárgyszavak:
457. kérdés Kiszervezés - emelt összegű végkielégítés a jogviszonyváltást megtagadónak?
A közalkalmazotti jogviszonyban álló kisegítő személyzetet iskolánk fenntartója átadja a tulajdonában lévő gazdasági társaságnak. Jár-e emelt összegű végkielégítés azon kiszervezéssel érintett közalkalmazottunknak, akinek két éve van még hátra az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzéséhez, és nem járul hozzá az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatónál történő további foglalkoztatásához?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
458. kérdés Munkabér visszafizetése - az időarányosnál több szabadság igénybevételekor
Általános iskolai pedagógus vagyok, közös megegyezéssel szüntetjük meg a jogviszonyomat. A munkáltatóm tájékoztatott, hogy az évi szabadságom időbeli függvényében a nyári szünetben 12 nappal több szabadságot vettem igénybe, ezért vissza kell fizetnem körülbelül félhavi illetményemet. Mivel nyáron nincs tanítás, ha akartam, sem tudtam volna dolgozni! Valóban vissza kell térítenem ezt az összeget?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
459. kérdés Rendkívüli munka elrendelése és költségei
Augusztus 20. miatt 21-ét, pénteket 29-én, szombaton kellett ledolgozni. A munkáltatónk viszont úgy határozta meg a munkarendet, hogy 29-e helyett 21-én dolgoztunk - munkaidő-beosztás szerint. 28-án azonban a munkáltató azt mondta, mégis be kell jönnünk 29-én dolgozni. Megteheti ezt? Ha valaki már befizetett egy külföldi útra, emiatt nem tud elutazni?
460. kérdés Munkanap-áthelyezés - a munkaszüneti napok körüli munkarendtől eltérően
A munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló rendelet alapján augusztus 21-ét (pénteket) augusztus 29-én (szombaton) kellett ledolgozni. A szakszervezeti tisztségviselő augusztus 10-én (hétfőn) jelezte, hogy a munkavállalók inkább augusztus 15-én szeretnék ledolgozni az augusztus 21-ét, augusztus 29-e helyett. Kérdésünk: eltérhet-e a munkáltató a rendeletben meghatározott munkarendtől, vagy ezek a szabályok kötelezőek egy általános munkarendben üzemelő munkáltató számára? Cégünk - a szakszervezet kérésének megfelelően - augusztus 15-én rendelte be a munkavállalókat augusztus 29-e helyett. Kell-e rendkívüli munkavégzésért pótlékot fizetnünk részükre?
461. kérdés Végkielégítés kiszámítása fizetés nélküli szabadság után
17 éve dolgozom egy nagyvállalatnál, az utolsó 3 évben GYED-en/GYES-en voltam. Augusztustól dolgozom ismételten, a havibéremet felemelték. A vállalat megszűnik szeptember 30-ával, csoportos létszámleépítés lesz. A végkielégítés számítására lennék kíváncsi, az átlagbérbe beleszámítják-e a GYES és GYED időszakát is? Nem mindegy, hogy 95 000 forinttal, ami a GYES alatt volt, vagy a rendes béremmel fogják kiszámolni a végkielégítés összegét.
Kapcsolódó tárgyszavak:
462. kérdés Üzemitanács-választás - a távol levő munkavállalók beszámítása
Üzemi tanácsi választás esetén a munkavállalók létszámát hogyan kell figyelembe venni? Azok, akik távol vannak (pl. keresőképtelenek), csak a leadott szavazatok esetén számítanak, vagy az összes választásra jogosult munkavállaló esetén?
Kapcsolódó tárgyszavak:
463. kérdés Leltárhiány megállapítása
Cégünk leltárfelelősségi megállapodást kötött egy munkavállalóval. A leltározás során kiderült, hogy jelentős hiány áll fenn. A munkavállalók elmondták, hogy a vezető több alkalommal vitt el készletet, amit nem vezetett be a könyvekbe; ennek értéke mintegy 520 000 Ft. Ilyen esetben hogyan járunk el helyesen? A hiány teljes összegét meg lehet téríttetnünk a leltárfelelős munkavállalóval - aki a vezető beosztottja -, vagy le kell vonnunk a vezető által okozott kárt?
Kapcsolódó tárgyszavak:
464. kérdés Pótszabadság - kinevezett vezetőnek
Jár-e a megbízott, illetve a kinevezett magasabb vezetőknek és vezetőknek az oktató-, illetve nevelőmunkát végző közalkalmazottakat megillető pótszabadság? Hogyan alakul a pedagógus-szakkönyv vásárlásához való jogosultságuk?
Kapcsolódó tárgyszavak:
465. kérdés Hozzájárulás a pedagógus- szakirodalom vásárlásához
Gimnáziumunkban jár-e bármilyen támogatás a tanár kollégáknak, ha a tananyaghoz szakmai kiadványokat szeretnének vásárolni?
466. kérdés Rendkívüli munkavégzés - a munkaidő burkolt megemelése?
Cégünknél előre meghatározzuk, hogy egy hónapban mennyi a munkavállalók számára elrendelhető túlóraszám. Egy hónapban egy munkavállalónak 15 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el, amellyel szinte minden hónapban élünk is. Ha azonban sor kerül ennek az óraszámnak a túllépésére, a többletet nem fizetjük ki a munkavállalóknak. Ha viszont egy dolgozónak ennél kevesebb túlórát kell elrendelni egy hónapban, azt máskor dolgoztatjuk le vele. A szakszervezeti tisztségviselő többször kifogásolta ezt az évek óta működő gyakorlatot. Valóban problémás munkajogilag az eljárásunk?
Kapcsolódó tárgyszavak:
467. kérdés Végkielégítés - a törvény szabta keret fölött
Az utóbbi időben számos probléma merült fel a végkielégítések kifizetésével kapcsolatban. Cégünk több munkaszerződésben alkalmaz olyan megoldást, miszerint a munkavállaló a munkáltatói rendes felmondás esetére a törvényi mértéktől magasabb összegű végkielégítést kap. Önök szerint ez jogszerűnek tekinthető?
Kapcsolódó tárgyszavak:
468. kérdés Megszakítás nélküli munkarend
Üzemünkben megszakítás nélküli munkarend bevezetését tervezzük. A munkáltató a technológiából fakadó objektív körülményre hivatkozással áttérhet-e egyoldalú utasítással a megszakítás nélküli munkarendre, vagy szükséges-e a munkaszerződések módosítását kezdeményeznie? Megfelel-e az Mt. 118. § (2) bekezdés ab) pontjának egy olyan termelési folyamat, amelyben a termeléshez használt gépek közül csak egy speciális folyamatot végző működik, és csak ennek a gépnek a leállása jelent technikai problémát? Csupán egy ilyen gép esetén megállapítható-e a teljes termelési folyamatban részt vevő munkavállaló tekintetében a megszakítás nélküli munkarend?
Kapcsolódó tárgyszavak:
469. kérdés Közigazgatási versenyvizsga - vezetői megbízáshoz?
Köztisztviselőként dolgozom már négy éve, van közigazgatási és jogi szakvizsgám is. Jogászként mentesültem az alapvizsga alól. A szervnél, ahol dolgozom, kiírtak egy pályázatot vezetői állásra, amelyet meg szeretnék pályázni. A személyzetisünk azonban azt mondja, hogy ha nincs versenyvizsgám, ne is nyújtsam be a pályázatomat, mert anélkül azt nem fogadják el. Úgy tudom, hogy a versenyvizsga az alapvizsgát váltja. Kell-e versenyvizsga a vezetői megbízásomhoz, ha megfelelnék a pályázaton, hiszen akár pályázat nélkül is adható lenne számomra vezetői megbízás? Nincs mentesítésre lehetőség?
Kapcsolódó tárgyszavak:
470. kérdés Alap- vagy versenyvizsga?
Köztisztviselőként dolgozom, és beosztottak közigazgatási alapvizsgára, azonban hallottam, hogy a köztisztviselőknek versenyvizsgát kell tenniük. Most alapvizsgát, vagy versenyvizsgát kell tennem, esetleg választhatok, hogy melyik vizsgát teszem le?
Kapcsolódó tárgyszavak:
471. kérdés Jubileumi jutalom - két részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban
Az egyik részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottunknak immáron 25 éve egy másik intézménnyel is részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban áll. Mivel 25 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel rendelkezik, az őt megillető jubileumi jutalom részmunkaidővel arányos részét a másik párhuzamosan fennálló közalkalmazotti jogviszonyában megkapta, s ezért a nálunk fennálló jogviszonyában azt nem fizettük ki számára. Megítélésünk szerint a Kjt. 87/ A. § (5) bekezdése alapján csak egy jogviszony vehető figyelembe a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításánál. Helyesen jártunk-e el, vagy mindkét részmunkaidős közalkalmazotti jogviszony után jár a jubileumi jutalom?
Kapcsolódó tárgyszavak:
472. kérdés Munkaviszony kezdő időpontja - keresőképtelen betegség esetén
Munkavállalónkkal július 30-án kötöttünk munkaszerződést, a munkába lépés napjaként augusztus 3-át jelöltük meg. A munkavállaló azonban augusztus 3-án reggel jelezte, hogy keresőképtelen beteg. A munkavállaló sajnos azóta is súlyos beteg. Ebben az esetben is augusztus 3-a marad a munkába lépés napja, és kötelesek vagyunk részére a betegszabadságra járó díjazást fizetni, vagy a munkába lépés napja a betegsége miatt módosul, és a tényleges munkába lépés napján fog csak a munkaviszonya megkezdődni?
473. kérdés Munkaközi szünetben - nem hagyható el a munkahely?
Utasíthatjuk-e jogszerűen arra az alkalmazottainkat, hogy a félórás munkaközi szünetben ne hagyják el a munkahelyet?
Kapcsolódó tárgyszavak:
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére