Végkielégítés kiszámítása fizetés nélküli szabadság után
Kérdés
17 éve dolgozom egy nagyvállalatnál, az utolsó 3 évben GYED-en/GYES-en voltam. Augusztustól dolgozom ismételten, a havibéremet felemelték. A vállalat megszűnik szeptember 30-ával, csoportos létszámleépítés lesz. A végkielégítés számítására lennék kíváncsi, az átlagbérbe beleszámítják-e a GYES és GYED időszakát is? Nem mindegy, hogy 95 000 forinttal, ami a GYES alatt volt, vagy a rendes béremmel fogják kiszámolni a végkielégítés összegét.
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2009. szeptember 28-án (24. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 461
[…] [Mt. 152. § (4)–(5) bekezdés]. Ugyanakkor az Ön jogviszonya fennállt, csak éppen szünetelt fizetés nélküli a szabadsága miatt, viszont az Mt. alapján az előbb idézett rendelkezést kell analóg módon alkalmazni a szünetelés idejére is. Az Mt. 152. § (8) bekezdése kimondja: az egy órára, illetve az egy munkanapra járó átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy a munkavállaló irányadó időszaki munkabérének együttes összegét osztani kell az adott időszakban munkában töltött, valamint a munkabérrel fizetett, de munkában nem töltött órák, illetve munkanapok számával (együtt: osztószám). Mi köze az osztószámnak a kérdéséhez? Nos, a következő, (9) bekezdés megállapítja: az a naptári negyedév (naptári hónap), amelyben a munkavállalónak kifizetett munkabéréhez osztószám nem tartozik, az irányadó időszak meghatározásánál nem vehető figyelembe. Az Ön esetében az irányadó időszak az utolsó négy naptári negyedév, azonban ha az adott naptári negyedévben a munkavállalónak kifizetett munkabéréhez osztószám nem tartozik – vagyis az érintett nem dolgozott, illetve nem volt olyan idő sem, amelyre munkavégzés hiányában kellett volna munkabért fizetni –, az irányadó időszak meghatározásánál nem vehető […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2009. szeptember 28-án (24. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 461
[…] [Mt. 152. § (4)–(5) bekezdés]. Ugyanakkor az Ön jogviszonya fennállt, csak éppen szünetelt fizetés nélküli a szabadsága miatt, viszont az Mt. alapján az előbb idézett rendelkezést kell analóg módon alkalmazni a szünetelés idejére is. Az Mt. 152. § (8) bekezdése kimondja: az egy órára, illetve az egy munkanapra járó átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy a munkavállaló irányadó időszaki munkabérének együttes összegét osztani kell az adott időszakban munkában töltött, valamint a munkabérrel fizetett, de munkában nem töltött órák, illetve munkanapok számával (együtt: osztószám). Mi köze az osztószámnak a kérdéséhez? Nos, a következő, (9) bekezdés megállapítja: az a naptári negyedév (naptári hónap), amelyben a munkavállalónak kifizetett munkabéréhez osztószám nem tartozik, az irányadó időszak meghatározásánál nem vehető figyelembe. Az Ön esetében az irányadó időszak az utolsó négy naptári negyedév, azonban ha az adott naptári negyedévben a munkavállalónak kifizetett munkabéréhez osztószám nem tartozik – vagyis az érintett nem dolgozott, illetve nem volt olyan idő sem, amelyre munkavégzés hiányában kellett volna munkabért fizetni –, az irányadó időszak meghatározásánál nem vehető […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
