Rendkívüli felmondás – jogellenesség munkáltatói közrehatás miatt
Kérdés
Banki ügyintézőként dolgoztam, egy átutalást kellett elintéznem "sűrű" időszakban, nagy volt a munkateher. A munkáltatóm utasított, hogy egy külföldi betét kamatait a külföldi tulajdonosnak utaljam át, és a betét tőkeösszegét további egy hónapra kössem le. Közel tíz éve ezzel a számlával minden esetben havonta hasonlóképpen kellett tennem, de most véletlenül nem csupán a kamatokat, hanem a betét tőkeösszegét is elutaltam. Ez akkor derült ki, amikor az átutalt tőkeösszeg visszahívására már nem volt mód. A főnököm rendkívüli felmondással elküldött, az indokolás szerint súlyosan gondatlanul jártam el. Hiába védekeztem, hogy nagyon túlterhelt voltam, ez okozta a tévedést, és hogy nem szándékosan tettem, túl kevesen vagyunk a feladatok ellátására, és ő is hibázott, amikor kihagyta az ún. "négyszem-elvet". Jogszerűen szüntette-e meg a munkaviszonyomat a munkáltatóm?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2009. szeptember 28-án (24. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 455
[…] bizonyos tevékenységeket legkevesebb két személynek kell felügyelni; egyfajta kontrollmechanizmus a kockázat csökkentésére). Ezáltal maga teremtette meg annak a lehetőségét, hogy egy fokozott ritmusú munkavégzés mellett egyszeri gondatlanságból eredő figyelmetlenség folytán súlyos következmény álljon elő. A téves utalás valóban lényeges kötelezettségszegés, azonban – a kérdésben foglaltak alapján – az eset összes körülményeit mérlegelve vélhetően nem minősül olyan súlyúnak, amely a rendkívüli felmondás alapjául szolgálhatott volna. A rendkívüli felmondás az Mt. 96. § (1) bekezdés a) pontja alapján ún. minősített kötelezettségszegésre, b) pont alapján alkalmatlanságra, vagy egyéb lehetetlenülést okozó magatartásra alapítható (BH 1994. 702.). A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a (munkáltatói) rendkívüli felmondást megalapozó kötelezettségszegés bizonyítottságát követően a kötelezettségszegés súlyát kell vizsgálni, ennek értékelését a munkáltató együttműködési kötelezettséget sértő magatartása befolyásolhatja (EBH 2005. 1344.). A fentiekből következően Ön a kötelezettségét képező banki tranzakció során tévesen járt el, azonban a kötelezettségszegés súlya az adott esetben a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetése […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2009. szeptember 28-án (24. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 455
[…] bizonyos tevékenységeket legkevesebb két személynek kell felügyelni; egyfajta kontrollmechanizmus a kockázat csökkentésére). Ezáltal maga teremtette meg annak a lehetőségét, hogy egy fokozott ritmusú munkavégzés mellett egyszeri gondatlanságból eredő figyelmetlenség folytán súlyos következmény álljon elő. A téves utalás valóban lényeges kötelezettségszegés, azonban – a kérdésben foglaltak alapján – az eset összes körülményeit mérlegelve vélhetően nem minősül olyan súlyúnak, amely a rendkívüli felmondás alapjául szolgálhatott volna. A rendkívüli felmondás az Mt. 96. § (1) bekezdés a) pontja alapján ún. minősített kötelezettségszegésre, b) pont alapján alkalmatlanságra, vagy egyéb lehetetlenülést okozó magatartásra alapítható (BH 1994. 702.). A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a (munkáltatói) rendkívüli felmondást megalapozó kötelezettségszegés bizonyítottságát követően a kötelezettségszegés súlyát kell vizsgálni, ennek értékelését a munkáltató együttműködési kötelezettséget sértő magatartása befolyásolhatja (EBH 2005. 1344.). A fentiekből következően Ön a kötelezettségét képező banki tranzakció során tévesen járt el, azonban a kötelezettségszegés súlya az adott esetben a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetése […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
