Munkaviszony kezdő időpontja – keresőképtelen betegség esetén
Kérdés
Munkavállalónkkal július 30-án kötöttünk munkaszerződést, a munkába lépés napjaként augusztus 3-át jelöltük meg. A munkavállaló azonban augusztus 3-án reggel jelezte, hogy keresőképtelen beteg. A munkavállaló sajnos azóta is súlyos beteg. Ebben az esetben is augusztus 3-a marad a munkába lépés napja, és kötelesek vagyunk részére a betegszabadságra járó díjazást fizetni, vagy a munkába lépés napja a betegsége miatt módosul, és a tényleges munkába lépés napján fog csak a munkaviszonya megkezdődni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2009. szeptember 28-án (24. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 472
[…] kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik a feleket, amelyek a munkába állást segítik elő. A munkaviszonyból eredő jogok gyakorlásának, kötelezettségek teljesítésének teljes köre a munkaviszony kezdetével, tehát a munkába állás napjával nyílik meg. Ehhez azonban nem feltétlenül van szükség arra, hogy a munkaviszony kezdeteként megjelölt napon a munkavállaló ténylegesen dolgozni is kezdjen. A munkaszerződésben meghatározott munkába lépési naptól (vagy ennek hiányában a munkaszerződés megkötését követő naptól) számítva minden olyan jogosultság gyakorolhatóvá válik, illetve minden olyan kötelezettséget teljesítendőnek kell tekinteni, amelyet munkaviszonyra vonatkozó rendelkezés a felekre nézve előír. Így ha a kérdés szerint a munkavállaló a munkába lépés napja előtt, vagy a munkába lépés napján keresőképtelen beteg lesz, ez nem változtat a munkába lépés dátumán – vagyis a munkaviszony kezdetének időpontján -, és ezért a munkáltató köteles részére az Mt. 137. §-a alapján járó betegszabadságot és ez alapján a munkavállalót megillető díjazást biztosítani. Az Mt. 137. § (3) bekezdésének új szabályai szerint a július 31-ét követően bekövetkező keresőképtelenség esetén a betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának már nem 80, hanem csupán a 70 százaléka jár. Figyelemmel arra, hogy a betegszabadság nem munkáltatóhoz, hanem […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2009. szeptember 28-án (24. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 472
[…] kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik a feleket, amelyek a munkába állást segítik elő. A munkaviszonyból eredő jogok gyakorlásának, kötelezettségek teljesítésének teljes köre a munkaviszony kezdetével, tehát a munkába állás napjával nyílik meg. Ehhez azonban nem feltétlenül van szükség arra, hogy a munkaviszony kezdeteként megjelölt napon a munkavállaló ténylegesen dolgozni is kezdjen. A munkaszerződésben meghatározott munkába lépési naptól (vagy ennek hiányában a munkaszerződés megkötését követő naptól) számítva minden olyan jogosultság gyakorolhatóvá válik, illetve minden olyan kötelezettséget teljesítendőnek kell tekinteni, amelyet munkaviszonyra vonatkozó rendelkezés a felekre nézve előír. Így ha a kérdés szerint a munkavállaló a munkába lépés napja előtt, vagy a munkába lépés napján keresőképtelen beteg lesz, ez nem változtat a munkába lépés dátumán – vagyis a munkaviszony kezdetének időpontján -, és ezért a munkáltató köteles részére az Mt. 137. §-a alapján járó betegszabadságot és ez alapján a munkavállalót megillető díjazást biztosítani. Az Mt. 137. § (3) bekezdésének új szabályai szerint a július 31-ét követően bekövetkező keresőképtelenség esetén a betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának már nem 80, hanem csupán a 70 százaléka jár. Figyelemmel arra, hogy a betegszabadság nem munkáltatóhoz, hanem […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
