Közalkalmazotti tanácselnök pedagógus munkaideje

Kérdés: Általános iskolában mesterpedagógus besorolásban dolgozom. Mesterpedagógusként munkaidő-kedvezményre vagyok jogosult, mivel szaktanácsadóként részt veszek a minősítő bizottságok munkájában. Emellett a közalkalmazotti tanács elnöke is vagyok, ezen a címen is megillet munkaidő-kedvezmény. Ebben az esetben mennyi a rám vonatkozó letanítandó heti óraszám?
Részlet az állásfoglalásából: […] A szaktanácsadókat megillető munkaidő-kedvezményt a 326/2013. Korm. rendelet 17/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja konkrétan meghatározza. A szaktanácsadó heti beosztható, neveléssel-oktatással leköthető munkaidejének óraszáma általános iskolában dolgozó pedagógusok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. május 2.

Pedagógus átsorolása

Kérdés: Óvodapedagógusként dolgozom. Az új életpályamodell bevezetésével kialakított bérrendszerrel a Pedagógus I. fokozatba kerültem, az 5-ös fizetési kategóriába. 2015-ben a minősítésem sikeresen zárult, így törvény szerint 2016. január 1-jétől át kellett volna kerülnöm a Pedagógus II. fokozatba, ami nem történt meg. A munkáltatóm ezt azzal indokolta, hogy elszámolták az éveim. Így nem emelkedhet a bérem, míg utol nem érem magam. Jogos ez?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...idővel az eljárásra való jelentkezéshez), a tanúsítványt haladéktalanul visszavonja, és erről a pedagógust, valamint az intézményvezetőt egyidejűleg értesíti. A tanúsítvány visszavonására tekintettel a pedagógus illetményét a jövőre nézve kell módosítani...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. május 2.
Kapcsolódó címkék:    

Közalkalmazotti összeférhetetlenség

Kérdés: Egy közalkalmazott napi négyórás munkaviszonyban áll munkáltatójánál. Vállalhat-e munkát egy másik munkaadónál? Az utóbbi munka­adónál nem közalkalmazott lenne, hanem munkaviszonyban állna, napi 4 órában (mellékállásban).
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység végzését, feltéve hogy a közalkalmazotti munkaidőt nem érinti.A magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazottra ugyanakkor szigorúbb előírások vonatkoznak:...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. április 11.

Napidíj külföldi kiküldetésnél

Kérdés: Ritkán előforduló, de hétvégi utazást is magában foglaló külföldi kiküldetések esetén kötelező-e a külföldi napidíj fizetése? Ha kötelező és vasárnap utazik, 15 euró fizetése a praktikus, és ez esetben nem kell tételesen elszámolnia, ez fedezi az étkezést és például a parkolás költségeit is? Az egyébként munkanapnak minősülő hétköznapokra pedig (5/2-es munkaidő-beosztással) a munkabéren felül fizethető vagy fizetendő a napidíj összege is? A külföldi napidíjat meg kell fizetni a gépkocsivezető/szállító munkakörben dolgozó munkavállalónak is a munkabéren felül?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkajogi szabályok nem írják elő kötelező, tételesen meghatározott összegű napidíj fizetését külföldi kiküldetések esetén. Ugyanakkor az Mt. általános szabálya szerint a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. április 11.

Teljesítményalapú juttatás meghatározásának módjai

Kérdés: A dolgozók irányításával megbízott felső vezetők jövedelmét szeretnénk megbontani két részre. Az egyik rész a fix munkabérük (nem órabér és nem is teljesítménybér), a másik pedig olyan rész (a munkabér kb. 10%-a), amit a rájuk bízott feladatok elkészültségének függvényében kapnának meg. A lényeg, hogy olyan része legyen a jövedelmüknek, amit bármikor megvonhatunk, és újra adhatunk úgy, hogy megfeleljünk az Mt.-nek is. Ezt a 10%-ot milyen jogcímen adhatjuk a dolgozóinknak, és ezt miként szerepeltessük a munkaszerződésükben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaszerződésben minden esetben meg kell állapítani a munkavállaló alapbérét, időbér formájában [Mt. 45. § (1) bek., 136. § (2) bek.]. Ettől eltérően a ténylegesen kifizetésre kerülő munkabért a munkáltató idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. április 11.
Kapcsolódó címkék:      

Gazdasági vezető végzettsége

Kérdés: Egyesített szociális intézményünk egyik szervezeti egysége a gazdasági és műszaki egység, melynek vezetője a gazdasági vezető. Az intézmény gazdasági vezetője felsőoktatásban szerzett végzettséggel és regisztrált mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezik. A gazdasági vezető tekintetében jelen esetben hogyan kell értelmezni a 368/2011. Korm. rendelet 12. §-ában foglaltakat? A gazdasági vezető iskolai végzettsége és szakképesítése megfelel-e a jelenleg hatályos jogszabályi előírásoknak, figyelemmel arra is, hogy külön pénzügyi-számviteli csoport is működik, amelynek csoportvezetője középiskolai végzettséggel rendelkezik, szakképesítése vállalkozási szakon regisztrált mérlegképes könyvelő?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...368/2011. Korm. rendelet 12. §-ának (1) és (1a) bekezdése szerint a gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett végzettséggel és emelletta) okleveles könyvvizsgálói vagy államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy az engedélyezés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. április 11.
Kapcsolódó címkék:    

Vezető helyettesének meghatározása

Kérdés: Társaságunknál egyszemélyi ügyvezetés működik, az ügyvezetőt a menedzsment támogatja. A menedzsmenttagok saját területükön szervezik a cég működését, e körben javaslatot tesznek a munkatársak személyére, szerződéseket készítenek elő, tárgyalásokat folytatnak, és az ügyvezető távolléte esetén együttes aláírási joggal szerződést is köthetnek, de csak halaszthatatlan esetekben. Egyébként cégjegyzési joguk nincs, a cégnyilvántartásba nincsenek bejegyezve. Munkaszerződésük szerint nem minősülnek vezetőnek, de lehetnek a törvény erejénél fogva azok?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...három kategória különböztethető meg. A vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője (első számú vezető). Ugyanígy, a törvény erejénél fogva vezetőnek minősül az első számú vezető helyettese, aki annak közvetlen irányítása alatt áll, és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. április 11.

Tagintézmény-vezető vezetői megbízása

Kérdés: A tagintézmény-vezető a jogszabályok alapján intézményvezetőnek minősül-e? Az Nkt. 67. §-ának (1) bekezdése felsorolja az intézményvezetői megbízás feltételeit. A 326/2013. Korm. rendelet 21. §-ának a) pontja értelmében köznevelési intézményben – az intézmény gazdálkodási jogosítványaitól függetlenül – magasabb vezetői megbízásnak minősül a tagintézmény-vezetői megbízás. Ugyanezen jogszabály 24. §-a akként rendelkezik, hogy ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre, mert nem volt pályázó, vagy egyik pályázó sem kapott megbízást, vagy ha az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt, a köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására – nyilvános pályázat kiírása nélkül – vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható a megfelelő feltételekkel rendelkező személynek. E vezetői megbízást a miniszter, az országos, területi nemzetiségi önkormányzat közgyűlése, a települési nemzetiségi önkormányzat, a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja adja. A vezetői megbízáshoz be kell szerezni a helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértését, ha a köznevelési intézmény a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmény. A fentiekben ismertetett szabályozás alapján a tagintézmény-vezetőre mint magasabb vezetőre alkalmazni kell-e az Nkt. 67. §-ának (1) bekezdésében felsorolt feltételeket? Milyen feltételeknek kell teljesülnie tagintézmény-vezető megbízása esetén? Amennyiben az intézményvezetőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a tagintézmény-vezetőre, akkor a 326/2013. Korm. rendelet 24 §-ában szabályozott esetkörben mi indokolja, hogy az önkormányzat képviselő-testülete adja a vezetői megbízást, hisz a tagintézmény-vezetőt főszabály szerint az intézményvezető bízza meg. Ezt az esetkört kivételként kell kezelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Nkt. 39. fejezete "A köznevelési intézmény vezetője" címet viseli, ezen belül a 68. § (3) bekezdése kimondja, hogy az önálló intézmény tagintézményeként vagy intézményegységeként működő köznevelési intézményegység élén tagintézmény-vezető...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. április 11.

Ügyvezető díjazásáról szóló döntés

Kérdés: Egy kétszemélyes korlátolt felelősségű társaság nyugdíjas többségi tulajdonosa látja el a társaság ügyvezetését. Lehetséges-e a havi jövedelmének megemelése, amennyiben a kisebbségi tulajdonos a taggyűlésen nem járul hozzá az ügyvezető havi díjazásának megemeléséhez?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...§ (2) bek.]. Mindezek alapján, ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, az ügyvezetést ellátó tag nem szavazhat az ügyvezetői díjazásra vonatkozó határozathozatal során. Amennyiben erre sor kerül, a másik tag bírósághoz fordulhat a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. március 21.
Kapcsolódó címkék:      

Jubileumi jutalom összegébe beszámító díjazási jogcímek

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk köztisztviselője 30 éves jubileumi jutalomra jogosult 2016-ban. Miből kell számítani a jutalmat? Részét képezi-e a pótlék és az illetménykiegészítés a jubileumi jutalom alapjának?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a felsőfokú végzettségűeknél tovább differenciálódik a helyi önkormányzat típusa szerint. Az illetménypótlék legtipikusabb példái a vezetői, az idegennyelv-tudási, továbbá a képzettségi pótlék. A Kttv. 142. §-a alapján a hivatali szervezet vezetője a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. március 21.
1
…
62
63
64
…
102