1017 talált állásfoglalás a vezető kifejezésre

Kérdés: Igazgatóságunk közalkalmazottja a Tny. 18. §-a (2a) bekezdésének a) pontja szerint a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján felmentéssel kérte munkaviszonyának megszüntetését. Teljes felmentési ideje 2015. november 10-től 2016. július 9-ig tart, ennek felében munkavégzésre köteleztük, munkavégzés alóli mentesítését 2016. február 2-ától tölti. Ettől az időponttól részére felmentési időre járó díjazást számfejtettünk és utaltunk. A közalkalmazott vezetői pótléka 2015. december 31-vel lejárt, tehát a munkavégzés alóli mentesítés kezdőnapján erre már nem volt jogosult. Ezúton kérjük tájékoztatásukat, hogy vezetői pótlék alapját képezi-e a felmentési időre számolt bérnek a távollétidíj-számítás szabályai alapján? Figyelemmel kell-e ennél a pótléktípusnál lenni a megelőző hat hónapban teljesített vezetői pótlék összegére, vagy csak azokkal a bérelemekkel kell számolnunk, amelyre 2016. február 2-ától jogosult?

Kérdés: Integrált intézményünkben dolgozó közalkalmazottak szociális, bölcsődei és egészségügyi szolgáltatást nyújtanak. Új vezetőnk kontrollert kíván alkalmazni. A kontroller feladata lenne például: "támogató jellegű üzemgazdasági szolgáltatás nyújtása az intézményvezető számára a célorientált tervezéshez, irányításhoz; közreműködés a kontrollingrendszer bevezetésében, működtetésében; elkészíti az intézmény kontrollingtervét; a felelős vezetőkkel való egyeztetés alapján a szükséges intézkedésekre javaslatot tesz; koordinálja a részcélok, illetve résztervek teljesülését; szervezi a beszámolórendszert". Szociális, bölcsődei területen a kontroller közalkalmazottként való alkalmazása elfogadható-e?

Kérdés: A Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A szakirodalom álláspontja szerint annak nincs akadálya, hogy a vezető tisztségviselő kettős jogviszonyban álljon a társasággal. Ennek megfelelően a vezető tisztségviselő egyidejűleg elláthatja a vezető tisztséggel összefüggő feladatokat a megbízási szerződésre vonatkozó szabályok szerint, és emellett munkaviszony keretében más munkakört (például: gazdasági vezető) is betölthet. A szakirodalom álláspontja szerint annak sincs akadálya, hogy egy munkaszerződéssel a munkavállaló két munkakör betöltésére kerüljön alkalmazásra. Például a munkavállaló az egyik munkakörben gondnok, a másik munkakörben villanyszerelő. Ez alapján van arra jogszerű lehetőség, hogy egy vezető tisztségviselő kerül egységes munkaviszonyban kettős munkakörben alkalmazásra? Például akként, hogy a vezető tisztségviselő munkaszerződés szerinti egyik munkaköre igazgatósági tag, a másik munkaköre gazdasági vezető?

Kérdés: A Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Az Mt. 195. §-ának (1) bekezdése értelmében több munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában állapodhatnak meg. A több munkáltató által létesített munkaviszony alkalmazható igazgatósági tagi munkakörre? Azaz a munkavállaló mint igazgatósági tag egy munkaviszony keretében több munkáltató részére elláthatja az igazgatósági tagi munkakörbe tartozó feladatokat?

Kérdés: A Kjt. 20/A. §-ának (6) bekezdése szerint jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, magasabb vezetői beosztásra kiírt pályázat esetén a pályázót a pályázati határidő lejártát követő huszonegy napon belül a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója által létrehozott, legalább háromtagú, a betöltendő munkakör feladatait érintően szakértelemmel rendelkező bizottság hallgatja meg. Kérdésünk: meg kell-e hallgatni valamennyi, a pályázati kiírás feltételeinek megfelelő pályázót, vagy a munkáltató dönthet úgy, hogy a pályázatokat előzetesen értékeli, és csak azokat a pályázókat hívja be interjúra, akiket a beküldött anyagok tartalma alapján arra érdemesnek ítélnek?

Kérdés: 1985. augusztus 16-tól folyamatosan pedagógusként dolgozom a mai napig. Ebből huszonnyolc évet dolgoztam a régi munkahelyemen, az utolsó három évet – miután átvette az iskolát a Református Egyház – egyházi fenntartású intézményben, de ugyanúgy tanárként természetesen. Most harmadik éve tanítok egy másik – a KLIK által fenntartott – általános iskolában. Beletartoznak-e az egyházi fenntartású iskolában eltöltött évek a jubileumi jutalmam éveibe? Ha nem, az véleményem szerint hátrányos megkülönböztetés, hiszen akkor is pedagógusként, ugyanazon körülmények között dolgoztam, mint mielőtt átvette az egyház az iskolánkat!

Kérdés: Veszélyes hulladék szállításával foglalkozó cég benzinkutakról szállítja el a veszélyes hulladékot a kezelőtelepekre. Mindezt belföldön végzi. A sofőr és a kocsikísérő hétfőn elindul, és általában 3-4 napig is eltart egy kör, mire visszatér a cég telephelyére. Esetükben a belföldi kiküldetés költségtérítése (napidíj) adható juttatás, vagy kötelezően el kell számolni a telephelytől távol töltött napokra? Illetve milyen dokumentációval kell az elszámolást alátámasztani? Továbbá a 437/2015. Korm. rendelet szerint, a rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi átalányt állapíthat meg. Ennek összegét az egy napra megállapított napidíjátalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni. A rendeletből idézett részt úgy kell értelmezni, hogy ha minden hónapban átlagban kb. 15 napot távol töltenek a munkavállalók a telephelytől, akkor automatikusan 15 napra el lehet számolni a napidíjat, függetlenül attól, hogy bizonyos hónapokban lehet, hogy több, lehet, hogy kevesebb a távol töltött napok száma? Milyen dokumentációval kell az átalánydíjas elszámolást alátámasztani. Esetlegesen egy szabályzat elegendő?

Kérdés: Söröző-borozó italkimérés üzemeltetéséhez a cégünk ügyvezetőjének közgazdasági érettségi, mérlegképes könyvelői és munkavállalási-tanácsadói végzettsége van. Ez elegendő-e az italkimérés üzemeltetéséhez?

Kérdés: Mozdonyvezető kollégánk hónapokkal ezelőtt gázolt az egyik szerelvénnyel. Ugyan a vizsgálatok megállapították, hogy nem volt hibás (öngyilkosságról volt szó), de lelkileg rettenetesen összetört, többet képtelen ilyen munkakörben dolgozni. Arra tekintettel, hogy át kell képeznie magát, és újra kell kezdenie a szakmai karrierjét, valamint a pszichológiai megterhelése miatt, kártérítést, illetve sérelemdíjat kér. Hivatkozhatunk arra, hogy a munkáltató nem köteles ezeket megfizetni, mivel a káresemény a munkáltató ellenőrzési körén kívüli volt?

Kérdés: Egyik üzletkötőnk vállalhatatlan módon kommunikált egy fontos ügyféllel és ezzel komoly hibát vétett. Magatartása következtében az ügyfelünk felbontotta velünk a szerződést, ami nagyon komoly bevételkieséshez vezetett. A hibát egyértelműen az üzletkötő munkavállaló követte el. A vezetőség viszont addig halogatta a döntést az azonnali hatályú felmondását illetően, hogy kifutottunk a határidőből. Ilyen esetben ugyanezen ok miatt felmondással megszüntethetjük a munkaviszonyt, vagy ahhoz teljesen más indoklás kell?