401 cikk rendezése:
371. cikk / 401 Versenyvizsga – a vezetőnek is le kell tennie?
Kérdés: Egy központi államigazgatási szervnél dolgozom köztisztviselőként, vezetői megbízással rendelkezem, melyet idén április elsején kaptam. A személyzetisünk már beosztott közigazgatási szakvizsgára, az alapvizsga alól mentesültem igazgatásszervezői képesítésem alapján. Kollégám a szabályok változása folytán elbizonytalanodott, nem tudja, kell-e versenyvizsgát is tennem a szakvizsga mellett. Arra hivatkozik, hogy a versenyvizsga esetében nincs olyan végzettség, amely önmagában mentesítene a vizsga alól, ahogyan az korábban az alapvizsga esetében volt, és ami alapján én is mentesültem annak letétele alól. Szerinte, mivel július 1-jétől a vezetői megbízás feltétele a versenyvizsga, ezért most nekem azt is le kell tennem. Kell-e versenyvizsgát tennem?
372. cikk / 401 Alkalmi munkavállaló minimálórabére
Kérdés: Családi vállalkozásunk időnként alkalmi munkavállalókat foglalkoztat. Egyik ilyen munkavállalónkat összesen 5 napig, napi 8 órában alkalmaztuk, minden nap 3500 Ft díjazásért. Egy munkaügyi ellenőrzés alkalmával ugyan a felügyelő mindent rendben talált, de megállapította, hogy azon az egyetlen napon, amikor kivételesen 9 órát dolgozott a szóban forgó alkalmi munkavállaló, keveset fizettünk részére. A hasonló problémák elkerülése érdekében szeretném megtudni, hogy mennyi a minimálórabér az alkalmi munkavállalóknál, hiszen a törvény táblázata szerint a minimumdíj 1800 Ft, aminek mi majdnem a dupláját fizettük.
373. cikk / 401 Besorolás, képesítés, alapvizsga
Kérdés: Egyetemi szintű okleveles közigazgatási szakértő diplomával rendelkező munkatárs köztisztviselői kinevezésére került sor hivatalunkban. A kolléga most végzett az egyetemen, pályakezdő. Ilyen képesítéssel még nem rendelkezett senki a hivatalban, és most el kell döntenünk, hogy – éppen úgy, mint az igazgatásszervező képesítés esetén – van-e lehetőség pálya-előmenetel gyorsítására, valamint a közigazgatási alapvizsga alóli mentesülésre vagy sem. A kérdésem tehát, hogy a fent említett végzettség esetében van-e lehetőség az I. besorolási osztály 2-es fizetési fokozatába sorolni a köztisztviselőt, illetve hogy ezzel a végzettséggel mentesül-e az alapvizsga-kötelezettség alól?
374. cikk / 401 Közigazgatási versenyvizsga – vezetői megbízáshoz?
Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom már négy éve, van közigazgatási és jogi szakvizsgám is. Jogászként mentesültem az alapvizsga alól. A szervnél, ahol dolgozom, kiírtak egy pályázatot vezetői állásra, amelyet meg szeretnék pályázni. A személyzetisünk azonban azt mondja, hogy ha nincs versenyvizsgám, ne is nyújtsam be a pályázatomat, mert anélkül azt nem fogadják el. Úgy tudom, hogy a versenyvizsga az alapvizsgát váltja. Kell-e versenyvizsga a vezetői megbízásomhoz, ha megfelelnék a pályázaton, hiszen akár pályázat nélkül is adható lenne számomra vezetői megbízás? Nincs mentesítésre lehetőség?
375. cikk / 401 Illetményeltérítés – módosítás év közben
Kérdés: Egyik köztisztviselőnk most a II. besorolási osztályból I. besorolási osztályba került, mivel megszerezte az átsoroláshoz szükséges iskolai végzettséget. Az év elején – tekintettel a jó munkájára – eltérítettük az illetményét. Most az átsorolás miatt újra megállapítjuk az illetményét. Így azonban a többi kollégához képest már túl magas lenne az illetménye, és ez feszültséget okozna. Kérdésünk, hogy módosíthatjuk-e az év eleji eltérítés mértékét?
376. cikk / 401 Hátrányos helyzetű személy fogalma
Kérdés: Közúti fuvarozási cégünk képzési megállapodást kötne a munkaügyi központtal olyan álláskereső képzése tekintetében, aki a képzés eredményeként az általunk megkívánt kategóriájú vezetői engedélyt szerezné meg, és ezt követően munkaviszony keretében foglalkoztatnánk. Úgy tudjuk, hogy hátrányos helyzetű személy esetében nagyobb mértékű támogatást nyújt a munkaügyi központ a képzés költségeihez, a jogszabályban viszont nincs meghatározva, hogy kit kell hátrányos helyzetű személynek tekinteni.
377. cikk / 401 Nyugdíjas munkavállalóknak járó szociális juttatások
Kérdés: Nyugdíjas munkavállalókat is foglalkoztatunk. Köteles a munkáltató a nyugdíjas munkavállalók számára is fizetni étkezési hozzájárulást, valamint biztosítani számukra üdülési csekket, ugyanúgy és ugyanolyan értékben, mint a nem nyugdíjas munkavállalók számára?
378. cikk / 401 Gyakornoki idő kikötése
Kérdés: Intézetünk két fő számára hirdetett meg pályázatot: egyiküket határozott idejű, másikukat pedig határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban kívánjuk foglalkoztatni. Az azonos végzettségű, pályakezdőként szakmai gyakorlattal nem rendelkező pályázók közül csak a határozatlan idejű kinevezéssel foglalkoztatandó közalkalmazott tekintetében van lehetőség a gyakornoki idő megállapítására, vagy erre sor kerülhet a határozott idejű közalkalmazotti jogviszony esetében is?
379. cikk / 401 Pályakezdő álláskereső – a bérköltség támogatása hiányszakmában
Kérdés: Sütőipari cégünk évek óta munkaerőhiánnyal küszködik, pék munkakörbe vennénk fel pályakezdő fiatalokat. A sajtóból úgy értesültünk, hogy állami támogatásban részesülhet a munkáltató, ha hiányszakmával rendelkező pályakezdőt foglalkoztat. Mi a támogatás igénybevételének feltétele, és mi a támogatás mértéke, valamint időtartama? A munkáltatónak van-e továbbfoglalkoztatási kötelezettsége a támogatás igénybevételéhez kapcsolódóan?
380. cikk / 401 Garantált bérminimum – 50 éves kor felett
Kérdés: Az 50 év feletti munkaerőnek szüksége van-e szakképesítésre abban a munkakörben, ahol dolgozik, vagy neki szakképzettség nélkül is az emelt minimálbér jár? Értelmezésünk szerint csak attól, hogy valaki 50 éves elmúlt, még nem garantált a magasabb összegű munkabér!
