283 talált cikk a szabályzat kifejezésre

Kérdés: Egyik munkavállalónk keresetlevelet nyújtott be ellenünk a munkaügyi bíróságra, annak érdekében, hogy térítsük meg számára a nálunk eltöltött 3 hónapban teljesített összes rendkívüli munkája ellenértékét. A helyzet sajátossága, hogy a munkavállaló munkaszerződésébe ugyan nem foglaltuk bele, hogy az Mt. szerint vezető állású, de véleményünk alapján ez már önmagából a munkaköre elnevezéséből (üzletágvezető-helyettes) nyilvánvaló kellett, hogy legyen, ezért nem formálhat jogot a rendkívüli munka ellenértékére. Ő arra hivatkozik, hogy maga az üzletágvezető folyamatosan "pihenőidőt és éjszakát" nem kímélve foglalkoztatta, meglátásunk szerint azonban éppen azért kapott kiemelkedő alapdíjazást, hogy bármikor elérhető és felkészült legyen. Szerintünk a munkavállaló a betöltött munkakörből és a körülményekből tudta, hogy vezető, és egyedül az, hogy erről írásban nem tájékoztattuk, még nem teremt jogalapot számára a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellenértékére. Van esélyünk a pernyertességre?

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk, aki 2009-ben lépett be a prémiumévek programba, azzal fordult hozzánk, hogy térítsük meg önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztári tagsági díját. Szerintünk ez nem szerepel a Péptv.-ben, és a kapcsolódó rendelet szerint sem kapunk erre költségvetési támogatást. A kollektív szerződésünk kizárja, hogy prémiumévesnek ilyen támogatást nyújtsunk. A kolléganő szerint ez sérti az egyenlő bánásmód elvét. Igaz ez?

Kérdés: Cégünk kénytelen csoportos létszámcsökkentést végrehajtani, és ezzel kapcsolatban fordulunk Önökhöz. Kötelező-e ilyen esetben is betartani azt az üzemi tanáccsal megkötött, üzemi megállapodásban foglalt vállalást, amely szerint a munkáltató csoportos létszámcsökkentés esetén nő, roma munkavállaló, fogyatékos személy, illetve negyven éven felüli munkavállaló munkaviszonyát nem szünteti meg?

Kérdés: Cégünk megszűnőben van. Szeretnénk biztosan hozzájutni a fizetésünkhöz, ezért kértük a felszámolót, hogy átutalás helyett a jövőben készpénzben kapjuk meg a munkabérünket, mint régen. A felszámoló a kérésünket elutasította. Mit tehetünk?

Kérdés: Munkáltatónknál olyan szabályzat van érvényben, amely alapján mind a külföldi, mind a belföldi kiküldetés esetén az utazás napjára járó költségtérítés egységesen a személyi alapbér 40%-a. Tudomásom szerint a 40%-os költségtérítés csak a belföldi kiküldetés esetén lenne jogszerű.

Kérdés: Munkavállalónkkal tanulmányi szerződést kötöttünk felsőfokú pénzügyi és számviteli tanulmányok idejére. A harmadik évben kötelező szakmai gyakorlatot kell teljesítenie, erre a felsőoktatási intézmény tanulmányi szabályzata szerint csak banknál vagy biztosítónál van lehetőség, így azt nem tudja teljesíteni a munkahelyén. Kell-e a munkavállaló részére szabadidőt biztosítanunk a szakmai gyakorlat időtartamára, ha a tanulmányi szerződésben ezt nem kötöttük ki? Ha szabadidőt kell biztosítanunk, kell-e a munkavállaló részére átlagkeresetet vagy távolléti díjat fizetni?

Kérdés: Kft.-nkben a munkáltatói jogkört az egyik ügyvezető gyakorolja. Gyakran előfordul azonban, hogy tartós külföldi távolléte miatt helyettesíteni szükséges. Milyen módon jogszerű a helyettesének kijelölése akadályoztatása esetén?

Kérdés: A menedzsment megváltoztatta a munkavállalóinkra irányadó teljesítményértékelési szabályokat, amelyekkel kapcsolatban az üzemi tanács előzetes véleményét ki kellett volna kérnie. Ezt nem tette meg, már ki is lett hirdetve az új rendszer. Az üzemi tanács nem akadt fenn a mulasztáson, utólag kérdésre sem reagáltak semmit. A szakszervezet viszont annál aktívabb, és bírósághoz akar fordulni az intézkedés érvénytelenségének megállapíttatása végett, mondván, elmaradt a kötelező előzetes egyeztetés. Tényleg érvénytelenítheti a szakszervezet a kiadott szabályzatot?

Kérdés: Önkormányzatunknál új főépítészt bíznánk meg a feladat ellátásával. Ha munkakörét megbízás keretében (nem köztisztviselőként) látná el, akkor ehhez kell-e a képviselő-testület hozzájárulása? További kérdésünk, hogy ez esetben is kell-e pályázatot kiírni a főépítészi munkakörre?

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk már hosszabb ideje beteg, távolléte meghaladja a 30 napot. Kérdésünk, hogy honnantól számít a 30 nap, illetve hogy megilleti-e a köztisztviselőt a 30 napot meg nem haladó időtartamra a cafeteriajuttatás akkor is, ha több mint 30 napig van távol? A részmunkaidőben foglalkoztatott köztisztviselőt milyen mértékű cafeteriakeret illeti meg?