461 talált cikk a rendkívüli munkaidő kifejezésre

Kérdés: Egyik munkavállalónk keresetlevelet nyújtott be ellenünk a munkaügyi bíróságra, annak érdekében, hogy térítsük meg számára a nálunk eltöltött 3 hónapban teljesített összes rendkívüli munkája ellenértékét. A helyzet sajátossága, hogy a munkavállaló munkaszerződésébe ugyan nem foglaltuk bele, hogy az Mt. szerint vezető állású, de véleményünk alapján ez már önmagából a munkaköre elnevezéséből (üzletágvezető-helyettes) nyilvánvaló kellett, hogy legyen, ezért nem formálhat jogot a rendkívüli munka ellenértékére. Ő arra hivatkozik, hogy maga az üzletágvezető folyamatosan "pihenőidőt és éjszakát" nem kímélve foglalkoztatta, meglátásunk szerint azonban éppen azért kapott kiemelkedő alapdíjazást, hogy bármikor elérhető és felkészült legyen. Szerintünk a munkavállaló a betöltött munkakörből és a körülményekből tudta, hogy vezető, és egyedül az, hogy erről írásban nem tájékoztattuk, még nem teremt jogalapot számára a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellenértékére. Van esélyünk a pernyertességre?

Kérdés: Korlátolt felelősségű társaságunk üzletkötőket alkalmaz teljes munkaidős munkaviszonyban. Az üzletkötők a munkaszerződésük szerint kötetlen munkarendben és változó munkavégzési helyen végeznek munkát. Milyen módon kell eleget tenni a munkaviszonnyal kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségünknek, és mire kell kiterjednie, ha ennyire nehezen ellenőrizhető a munkavégzés ténye? A fenti esetben értelmezhető-e a rendkívüli munkavégzés fogalma?

Kérdés: A kollektív szerződésben az áll, hogy 12 munkanap után egy nap pihenőnap kiadása kötelező. Aratáskor megteheti-e azt a munkáltató, hogy a 13. napra rendkívüli munkát rendel el, a 14. naptól pedig újrakezdi a munkanapok ledolgoztatását?

Kérdés: Általános munkarendben dolgozó munkavállalóinkat péntek délután és szombaton továbbképzésre köteleztük. Megilleti-e a munkavállalókat a képzés idejére valamilyen díjazás?

Kérdés: 2009-ben október 23-a péntekre esett. Az ünnepet megelőző napon igazolatlanul távol maradt az egyik alkalmazottunk, és legközelebb csak október 27-én (kedden) jelentkezett munkára. Utólag betegségre hivatkozott, ám orvosi igazolást nem tudott felmutatni. Úgy döntöttünk, hogy nem bocsátjuk el, azonban az igazolatlanul mulasztott időszakba esett munkaszüneti napra szerintünk nem illeti meg díjazás.

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók munkaidejének mértéke napi 8, heti 40 óra. A munkavállalók munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak: hétfőn 9 órát, kedden 7 órát, szerdán 10 órát, csütörtökön 8 órát és pénteken 6 órát. Részükre, ha rendes szabadságra mennek – függetlenül a napi munkaidő-beosztásuktól – 8 órára fizetünk távolléti díjat. Helyes ez a gyakorlatunk? A munkaidő-nyilvántartásunkban a fizetett szabadságot hogyan, hány órával kell nyilvántartanunk? A nyilvántartás alapján lesz ugyanis megállapítható, hogy szükséges-e például túlórapótlékot fizetni a munkavállalók részére.

Kérdés: Cégünknél jelenleg papíron vezetjük a munkaidő-nyilvántartást. Ezt fel kívánjuk váltani elektronikus nyilvántartásra. Olyan kártyákat helyeznénk üzembe, amelyeket a munkahelyre belépéskor, valamint távozáskor kellene "lehúzniuk" a munkavállalóknak, és ez jelentené a munkaidő kezdetét és a végét. Ha ilyen rendszerre váltunk, megfelelően teljesítjük az Mt. 140/A. §-ban foglalt nyilvántartási kötelezettségünket?

Kérdés: Cégünknél több munkavállaló az Mt. 188/A. § alapján minősül vezető állású munkavállalónak. Kérdésünk: az Mt. 192. § (1) bekezdése alapján van-e lehetőség arra, hogy a munkavállaló akár 13 órát is dolgozhasson naponta? Hogyan kell nyilvántartanunk az ilyen munkavállalók munkaidejét és szabadságát?

Kérdés: Intézményünknél a vagyonőrök kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak. Két hónap alatt tizenöt 24 órás szolgálatot kell teljesíteniük. Munkaidő-beosztásuk szerint egymást váltva, 24 óra munkavégzésre vannak beosztva, majd ezt követően 72 óra pihenőidő jár részükre. Költségvetési intézményként működünk, a Magyar Államkincstár számfejtő hely adatai alapján a havi kötelező óraszám 174 óra kellene, hogy legyen. Ennek megfelelően a kötelező óraszám havi fix béres munkavállalónál két hónapra 348 óra. A vagyonőrök azonban a fentebb kifejtettek szerint két hónap alatt 360 óra munkát végeznek. A munkaóra-különbözetre milyen összegű bér jár, ha havi fix béresek, a tevékenységünk szolgáltatási funkció, és folyamatos vagyonvédelmet kell biztosítaniuk?

Kérdés: A határidők betartására tekintettel az elmúlt pár hónapban kénytelenek voltunk néhányszor rendkívüli munkavégzést elrendelni, melyet – a kialakult gyakorlatnak megfelelően – szóbeli tájékoztatás útján közöltünk az alkalmazottainkkal. Legutóbb – a korábban tudomásul vett közlés ellenére – a berendelés napján hamarabb távozott néhány munkavállalónk, és a műszaki tervek kinyomtatását csak a legközelebbi munkanapon teljesítették, így késedelembe estünk, és kötbérfizetési kötelezettségünk keletkezett. Utólag arra hivatkoztak, hogy elígérkeztek egy közös barátjukhoz. Nem éltünk rendkívüli felmondással, holott véleményem szerint megtehettük volna. A jövőben előforduló hasonló esetek elkerülése végett kérem szíves állásfoglalásukat.