Rendkívüli munkavégzés: pótlék helyett átalány

Kérdés: Korábban volt lehetőség túlórapótlék-átalány meghatározására. Mi lett a sorsa? Az új Mt. szerint is van-e, vagy ha nincs, akkor mit lehet helyette alkalmazni? (Például a gépkocsivezetők és a pihenőidő viszonylatában.) Az utazó munkavállalókra még mindig a közúti közlekedésről szóló törvény vonatkozik?
Részlet az állásfoglalásából: […] A felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg [új Mt. 145. § (2) bek.]. A törvény a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó pótlék...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. szeptember 17.

Készenlét vagy rendkívüli munkaidő

Kérdés: Cégünk egy műszakos, állandó reggeles műszakbeosztással működik. Előfordulhat, hogy délután vagy éjszaka valamilyen berendezésünk meghibásodik, vagy beriaszt egy riasztó. Ilyen esetekben az őrszolgálat felhívja a megadott dolgozó telefonszámát, aki beérkezik a hibát elhárítani. Kell-e az ilyen esetekre készenléti rendszert kialakítani, vagy az is megfelel a törvényeknek, ha a beérkező dolgozó részére túlórát fizetünk erre az időre?
Részlet az állásfoglalásából: […] Nincs akadálya annak, hogy a kérdésben jelzett speciális esetekben a munkavállalót rendkívüli munkaidőre vegyék igénybe. Természetesen be kell tartani az erre vonatkozó törvényi szabályokat, így például a rendkívüli munkaidő mértéke nem haladhatja meg 2012-ben a 225 órát,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:    

Azonnali hatályú felmondás és a megsértett munkaidőszabályok

Kérdés: Egy fürdőben dolgozom évek óta. Az utóbbi időben általánossá vált, hogy a munkáltatóm nem biztosítja a megfelelő személyzetet. Több ezer vendégünk van nap mint nap, ennek ellenére nem ritka, hogy egyedül vagyok beosztva. Előfordul az is, hogy több napot dolgozom folyamatosan napi tizenöt órában, és ezt a munkáltatóm ki sem fizeti. Fel akartam mondani emiatt, de nem akarnak elengedni. Azonnali hatállyal felmondhatok, ha ezeket a problémákat leírom?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A felmondás egyoldalú jognyilatkozat, s mint ilyen, acímzettel való közléssel válik hatályossá [új Mt. 15. § (4) bek.], tehát nincsszükség arra, hogy azt a másik fél elfogadja. Amennyiben a felmondást amunkáltatóval közölte, az akkor is hatályos, ha azzal a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. augusztus 27.

Vezetőnek minősülők a régi és az új Mt.-ben

Kérdés: A korábbi Mt. 188/A. §-a alapján a munkáltató több, meghatározó jelentőségű munkakört betöltő munkavállalóját vezető állásúvá minősítette (amelyet a felek a munkaszerződésben is rögzítettek). Ezen munkavállalók vonatkozásában azonban az új Mt. 208. §-ának (2) bekezdésében meghatározott két feltétel közül az egyik (alapbér mértékére vonatkozó előírás) nem áll fenn. A munkavállalók a fentiek alapján az új Mt. szerint vezetőnek minősülnek-e, alkalmazhatók rájuk az új Mt. vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezései, valamint szükséges-e módosítani a munkaszerződésüket?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Az új Mt.-t – az Mth. eltérő rendelkezése hiányában – ahatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell [Mth. 2. § (1)bek.]. Ennek értelmében – mivel az Mth. más szabályt nem határoz meg – a régiMt. szerint vezetőnek minősített munkavállalók...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. augusztus 27.
Kapcsolódó címkék:    

Távolléti díj számítása

Kérdés: Az új Mt.-ben a távolléti díj számításánál mit jelent az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevétele? Például ha valaki augusztusban megy szabadságra, mi lesz az irányadó időszak? Mi tartozik bele és mi nem a távolléti díj számításának alapjába? Az irányadó időszakra kifizetett bérpótlékok, mozgóbér, jutalom, prémium, állásidőre kifizetett bér beleszámítanak? A bérpótlékok közül mi igen és mi nem? Teljesítménybér és időbér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az irányadó időszakra jutó teljesítményt és időbért együttesen be kell számítani a távolléti díj alapjába. A rendkívüli munkára kifizetett bért, idejét és annak pótlékát viszont nem kell beszámítani?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényesalapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetettteljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani [új Mt.148. § (1) bek.]. Ebből eredően, amennyiben a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. július 30.

Több műszakos tevékenység – megszakítás nélküli tevékenység

Kérdés: Mikor tekinthető a munkáltató tevékenysége több műszakosnak, 80 órát elérő idejűnek? Állattenyésztés esetén a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli. Ez egyben több műszakos tevékenység is?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A munkáltató tevékenysége több műszakos, ha tartama hetenteeléri a nyolcvan órát [új Mt. 90. § b) pont]. A 80 órás tevékenységet hosszabb időszakban,a rendes munkaidő alapulvételével, heti átlagban kell figyelembe venni. Azegyszeri leállás, ami alapján egy adott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. július 30.

Vasárnapi és a rendkívüli munkaidő pótléka

Kérdés: Cégünk több műszakos munkarendben foglalkoztat dolgozókat, a profilunk kereskedelmi tevékenység. A törvény szerint vagy azonfelüli (azaz többlet-) díjazást adunk akkor, amikor a vállalatnál a vasárnapon végzett rendkívüli munkavégzés idejére vasárnapi pótlékot és túlórapótlékot is fizetünk, vagy ha vasárnap valaki túlórázik, akkor a túlóra idejére nem jár vasárnapi pótlék?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Az új Mt. 140. §-ának (1) bekezdése alapján vasárnap rendesmunkaidőben történő munkavégzésre kötelezett – többek között – több műszakostevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót illeti meg ötven százalékbérpótlék (vasárnapi pótlék). Ennek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. július 30.

Pihenőnapi és hétvégi munkavégzés

Kérdés: Fölmerült a karbantartói munkakörűek készenlétével kapcsolatban, hogy lehet-e egy pihenőnapját töltő karbantartó ugyanakkor készenlétben is? Lehet-e szabadságot kiírni szombati napra, amikor a dolgozónak eredetileg munkavégzési kötelezettsége lett volna, majd szabadságot igényelt?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívülrendelkezésre állásra kötelezhető. Négy órát meghaladó tartamú rendelkezésreállása) a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatásfolyamatos biztosítása,b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. július 30.

Kiküldetés utazási idejére járó díjazás

Kérdés: A régi Mt. szerint a munkavállalónknak, ha utazási ideje munkaidő-beosztás szerinti munka­idején kívül esett, akkor erre az időre személyi alapbérének 40%-a illette meg. Az új Mt.-ben nem találok erre utaló paragrafust. Kérdésem, hogy július 1. után hogyan kell kezelni ezt az időt? A dolgozónak semmilyen díjazás nem jár erre az időre, vagy rendkívüli munkaidőnek számít, és annak megfelelően kell elszámolni? Ezentúl külföldi kiküldetés esetén, ha az utazás a munkavállaló munka­idején kívül esik, kell-e valamilyen díjazást fizetni vagy szabadidőt biztosítani?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A jelenleg hatályos szabályozás értelmében a belföldikiküldetés esetén, ha az utazási idő a munkavállaló munkaidő-beosztása szerintimunkaidőn kívül esik, a munkavállalót – kollektív szerződés eltérő rendelkezésehiányában – személyi alapbére negyven...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. július 2.

Rendkívüli munkavégzés díjazása és szabadidő biztosítása

Kérdés: Az Mt. 147. §-ának (2) bekezdése alapján a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén adandó pótlék helyett a munkáltató előírhatja, hogy szabadidő jár. Egyik munkavállalónk úgy gondolja, hogy a rendkívüli munka ellenértéke a rendes munkabérből, azaz a havi személyi alapbér alapján megállapítható túlóraalapból, valamint az 50%-os vagy 100%-os pótlékból, vagy az ezek helyett adható szabadidőből áll. Ennek következtében – szerinte –, ha a munkáltató úgy dönt, hogy a pótlék helyett szabadidőt biztosít a munkavállaló számára, ettől függetlenül a rendkívüli munkavégzés időtartamára, valamint a szabadidő időtartamára is ki kell fizetnie a munkáltatónak a kiszámított órák alapján az alapot. Tehát ha például 2 órát dolgozott rendkívüli munkavégzéssel a munkavállaló, és ezért 2 óra szabadidőt kapott, akkor – a munkavállalónk szerint – a bérszámfejtéskor azt kell látnia a munkabérjegyzéken, hogy 2 órára eső személyi alapbérrel többet számfejtettünk neki. Szerintünk azonban ez az okfejtés hibás, mert a szabadidő az óraszámra jár, és nem úgy kell tekinteni, hogy csak a pótlékot váltja meg a munkáltató. Kérem, segítsenek eldönteni, igaza van-e a munkavállalónak?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót rendesmunkabérén felül ellenérték illeti meg [Mt. 147. § (1) bek.]. Amunkaidő-beosztás szerinti napi munka­időt meghaladóan, illetve amunkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. július 2.
1
…
46
47
48
49