4 találat a megadott ápolási díj tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]munkavégzésre irányuló jogviszony. A Szoc. tv. 44. §-ának (3) bekezdése ugyanakkor az ápolási díj folyósításának időtartamát a nyugdíj szempontjából szolgálati időre jogosító időnek ismeri el, hiszen az ápolási díjban részesülő személy ezen ellátás után nyugdíjjárulék vagy magánnyugdíjpénztári tagság esetén tagdíj fizetésére kötelezett. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy az ápolási díj folyósítása egyben olyan munkavégzésre irányuló jogviszonyt keletkeztetne, amely a Kjt. alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek tekintendő.A Szoc. tv. 42. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha keresőtevékenységet folytat, és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendelkezést. A heti 30 óra rendes munkaidőben napi 6 órás részmunkaidőnek felel meg. Ha a munkaszerződés nem határoz meg ilyen, vagy akár ennél rövidebb részmunkaidőt, akkor a munkajogi szabályok szerint teljes munkaidőre létrejöttnek kell tekinteni a munkaviszonyt [Mt. 78/A. § (1) bekezdés]. Ebben az esetben azonban bizonyos, hogy a munkavállaló nem lesz jogosult a GYES-re, hiszen a heti 30 órás előírásnak nem felel meg. (Természetesen ez csak arra az esetre vonatkozik, ha a fenti szabályok szerint nem dolgozhat időkorlátozás nélkül.) A Cst. szabálya tehát világosan értelmezhető a szerződés szerinti munkaidőre. A Cst. ugyanakkor nem írja elő kifejezetten a beosztás szerinti munkaidő fogalmának használatát. Nem tiltott tehát, hogy - az általános munkajogi szabályok szerinti korlátozások megtartásával - egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozzon az a munkavállaló, aki GYES-ben is részesül, illetve hogy akár rendkívüli munkavégzésre vagy más munkavállaló helyettesítésére is sor kerülhessen. A helyettesítés önmagában nem tiltott, akár rendes, akár rendkívüli munkaidőben kerül rá sor, abban az esetben, ha a munkaidő maximumára vonatkozó szabályokat megtartják. A meglévő munkaviszonyon túl kifejezetten a helyettesítésre újabb szerződést kötni viszont már a heti 30 órás korlát túllépését jelentheti, ezért ez már a GYES-re való jogosultság megszűnését vonja maga után. A GYES-ben részesülőt egyébként a jogszabály kötelezi arra, hogy a GYES folyósítására kiható körülményeket a folyósító szervnek bejelentse. Mint említettük, a tartósan fogyatékos vagy súlyosan beteg gyermek 10. életévéig járó GYES mellett korlátlan időtartamban lehet dolgozni. Ha a gyermek eléri[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás. Az idézett rendelkezésekből következik, hogy nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha az Efotv. szerinti egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatják - a Szoctv. 42. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti feltételekkel ellentétesen. Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony lényegi eleme a visszterhesség, azaz a munkavégzés ellenértékének kifizetése a munkavállaló részére. Ez tehát megfelel a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]mentesítették, a munkáltató a saját működési körében felmerült okból (pl. a munkavállaló munkaköre időközben megszűnt) nem tudja foglalkoztatni a munkavállalót, akkor az Mt. 151. § (4) bekezdése alapján az állásidőre járó személyi alapbér jár. Amennyiben az Mt. 84. §-ában írott feltételek fennállnak, a személyi alapbért ekkor is a korrigált összegben kell figyelembe venni. A fentiektől eltérően a munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót az Mt. 93. § (3) bekezdése alapján az átlagkeresete illeti meg. A munkavállaló átlagkeresetét az Mt. 152. § (4) bekezdése alapján az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek alapulvételével kell kiszámítani. A számítás során az Mt. 152. § (3) bekezdése alapján az időbérben fizetett munkabér esetén a személyi alapbért az átlagkereset esedékessége időpontjában érvényes összegben kell figyelembe venni. Az előzőekben foglaltak alapján az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabér kiszámításánál két különböző időszakra kifizetett munkabért kell figyelembe venni: egyrészt a felmentési idő azon részére kifizetett munkabért vagy állásidőre járó személyi alapbért, amely időre a munkavállalót nem mentesítették munkavégzési köte­lezettsége alól, másrészt a fizetés nélküli szabadságot megelőző négy naptári negyedévet - levonva belőle a felmondási időnek azon részét, amelyre munkabér vagy állásidőre járó személyi alapbér került kifizetésre. A fizetés nélküli szabadságot megelőző időszakban elért munkabérnél a személyi alapbért az Mt. 152. § (3) bekezdése alapján az időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően kell figyelembe venni, míg az átlagkereset számítása körébe tartozó egyéb bérelemeket a kifizetéskori mértékben kell figyelembe venni. A munkáltató rendes felmondása esetén a munkavállalónak járó végkielégítés mértékét az Mt. 95. §-ának (4) bekezdése határozza meg, ennek során az átlagkereset kiszámításánál az előzőekben foglaltak szerint kell eljárni. A második kérdésre válaszolva az Flt. 26. § (1) bekezdése alapján az álláskeresési járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért, a Tbj-tv. 19. § (3) bekezdésében meghatározott munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A Tbj-tv. 21. § a) pontja alapján nem képezi a munkaerő-piaci járulék alapját a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege. A szociális ellátások említett körébe tartozik a Szoctv. 43/B. §-a szerint megállapított ápolási díj, amikor az ápolási díjban részesülő 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozója ápolását, gondozását végzi. Mivel a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon volt az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben,[…] részlet vége a válaszból.