Munkabérből letiltás sorrendje

Kérdés: Ugyanazon jövedelem ellen több letiltás érkezik azonos okból, de nem ugyanazon a napon. Ebben az esetben meg kell osztani a rendelkezésre álló letiltható összeget a letiltások között (33% + 17%)? Vagy amelyik előbb érkezett, azt kell kielégíteni teljes mértékben, és csak utána jön a következő? Mit jelent pontosan az, hogy "lehetőség van arra, hogy a mindenkori minimálnyugdíj ötszörösét meghaladó teljes összeget letiltsák"? Ezt ki dönti el?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...egymás közötti sorrendjét aszerint kell megállapítani, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások (a levonás alapjául szolgáló okiratok) közül melyik érkezett előbb a munkáltatóhoz [Vht. 64. § (2) bek.]. Figyelni kell ugyanakkor arra, hogy a bíróság...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. június 16.
Kapcsolódó címkék:  

Személyügyi anyagokra vonatkozó előírások

Kérdés: Több internetes oldalon olvasható, hogy a munkaügyi-személyügyi anyagokat korlátlan ideig meg kell őrizni, amelynek oka többek között a nyugdíjelbírálás során a szolgálati idő megállapításához szükséges adatszolgáltatás. Emellett a cég végelszámolása esetén át kell adni a végelszámolónak ezeket az anyagokat, amelyek később irattárba, levéltárba kerülnek. Sajnos nem találunk olyan konkrét törvényi hivatkozást, amely egyértelműen leírná, hogyan kell az anyagokat megőrizni, meddig stb., csak egy szokásos eljárásmódról kaphatunk információt. Létezik-e olyan törvény, amelynek valamely paragrafusa konkrétan rendelkezik a személyügyi anyagok megőrzéséről?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nyilatkozatok, jegyzőkönyvek, határozatok (végzések), számlák és más kivonatok, igazolások, tanúsítványok, köz- és magánokiratok tartoznak ide, megjelenési formájuktól függetlenül. Ebbe a körbe a munkaügyi, személyügyi okiratok is beleértendők. Az Art. 47...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 7.
Kapcsolódó címkék:    

Jubileumi jutalomra jogosító idők 1992 előtt

Kérdés: Az önkormányzati hivatalban dolgozó köztisztviselők esetén hogyan lehet biztosan megállapítani, hogy az 1992. július 1-je előtt eltöltött valamely jogviszonyuk beszámít-e a jubileumi jutalomra jogosító időbe, ha az akkori munkáltató már nem létezik, csak a munkakönyvben feltüntetett neve ismert? Például a megyei településtisztasági szolgáltató vállalatnál, a városi tanács VB közterület-fenntartó intézményénél, illetve kommunális üzeménél munkaviszonyban töltött idők beszámítanak-e a jubileumi jutalomra jogosító időbe?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a felsoroltak közül valószínűsíthetően ilyen volt a városi tanács VB közterület-fenntartó intézménye. Ez az intézmény alapító okirata, illetőleg a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartása alapján dönthető el egyértelműen, melyről a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 7.

Munkabérből való levonás – a ki nem fizetett étkezési díj

Kérdés: Egyik munkavállalónk hosszabb ideje nem fizeti ki az üzemi étkeztetés igénybevétele miatt fizetendő étkezési díjat. A munkáltató az Mt. 161. §-ának (2) bekezdése alapján nyilatkozatot készít, amelyben az érintett személy hozzájárul ahhoz, hogy az étkezési díj tartozásának összegét munkabéréből levonhassa. Jogszerű ez az eljárás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...foglaltakat a munkavállaló nem teljesíti, és 30 napon belül nem él keresettel vele szemben, akkor a fizetési felszólítás végrehajtható okiratnak minősül [Mt. 285. § (2) bek., 287. § (1) bek. d)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. január 27.

Vezető tisztség ellátása – megbízás vagy munkaviszony

Kérdés: Egy közelmúltban alakult zrt. részvényesei az igazgatóság tagjai is egyben, vezető tisztségviselők, de emellett rendelkeznek heti 40 órás munkaviszonnyal is egy másik cégnél. A társaság cégvezetővel is rendelkezik, akinek szintén van 40 órás munkaviszonya, és tevékenységét megbízási jogviszony keretében látja el. A kérdésünk az lenne, hogy az igazgatósági tagoknak milyen jogviszonyban kell állniuk a társasággal? Elláthatják-e vezető tisztségviselői feladatkörüket megbízási jogviszonyban? Van-e lehetőség arra, hogy díjazás nélkül lássák el a feladatot? Végül tudni szeretnénk azt is, hogy a cégvezető megbízása esetében helyesen jártunk-e el?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...[Gt. 22. § (2) bek.]. Az igazgatósági tagok a tisztségüket a részvényesek közgyűlésen hozott döntésétől és a létesítő okiratban foglaltaktól függően munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretei között láthatják el. Ha munkaviszonyban látják el...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. november 18.

40 éves jubileumi jutalom számítása és kifizetése

Kérdés: A jubileumi jutalom számításának mi az alapja? A megszűnést megelőző 5 hónapi bruttó illetményének összegét, vagy a megszűnéskor a kinevezési okiraton szereplő bruttó illetmény ötszörösét kell venni? Hogyan számoljuk a jubileumi jutalmat, ha a közalkalmazotti jogviszony hónap közepén szűnik meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kjt. 78. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint 40 év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg jár jubileumi jutalomként a közalkalmazottnak. Az illetmény a kinevezésben ilyen jogcímen megállapított összeg, nem számít tehát bele az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. október 28.

Megszakítás nélküli tevékenység és készenléti jellegű munkakör

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú nonprofit kft.-nk sportlétesítményt üzemeltet. Mind az alapító okirat, mind az önkormányzattal kötött közhasznúsági megállapodás tartalmazza, hogy a társaság tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről jogszabály szerint valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. A sportlétesítmény jellemzően reggel 6-tól este 11-ig fogad látogatókat, de a technológiai háttér miatt nevezhetjük folyamatosan üzemelőnek, mert a hűtéstechnikáért felelős gépház folyamatosan működik, továbbá igény esetén éjszaka is van mód a használatra. A technológiai háttér miatt nyaranta 1-2 hónapon át karbantartási szünet miatt zárva tartunk. Mindezek alapján a társaság tevékenysége megszakítás nélküli az Mt. 90. §-a értelmében? Karbantartóink, illetve portaszolgálatos biztonsági őreink készenléti jellegű munkakörökben dolgoznak, mivel a munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül állnak rendelkezésre. Rendes munkaidejük napi 8 óra, beosztás szerinti munkaidejük jellemzően 16-17 óra háromhavi munkaidőkeretben. Általában minden harmadik napon 06.00 órától 22.00 óráig dolgoznak, majd az ezt követő harmadik napon újra ilyen beosztásban. A munkaidő és pihenőidő aránya 16/56 óra. A munkaidő kezdete szinte soha nem változik. Úgy ítéljük meg, hogy műszak-, éjszakai, illetve vasárnapi bérpótlék nem, munkaszüneti napra azonban jár a dolgozóknak bérpótlék. Helyesen járunk el, ha csak a munkaszüneti napra vonatkozó pótlékot fizetjük? Jár a dolgozóknak a készenlétre vonatkozó 20% pótlék, ha nincs elrendelve készenlét, a munkaidőkeretben dolgozott órák száma megfelel a napi 8 órás rendes munkaidőnek, azonban a munkakör készenléti jellegű?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kizárólag technológiai okokból szünetel a munkáltató által nyújtott szolgáltatás, valamint azáltal, hogy a szolgáltatás az alapító okiratból is fakadóan társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, az Mt. alapján a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. július 29.

Át nem vett közalkalmazott felmentése közoktatási területen

Kérdés: A korábban önkormányzatunk által fenntartott, majd 2013. január 1-jétől egy intézményfenntartó központ intézményegységeként tovább működő általános iskolánkban az iskolaigazgató még tavaly december utolsó napjaiban az egyik közalkalmazott takarítót felmentette. A felmentési idő teljes időtartamára nézve mentesítette a munkavégzés alól. A felmentési idő 2013 júliusában telik le. E személyt, illetve a többi takarítót nem vette át a központ, csak a pedagógusokat. Kérdésünk, hogy most ki az, akinél a felmentési idejét tölti az illető, tekintettel arra, hogy ő semmilyen okiratot nem kapott 2013. január 1-jével? Az önkormányzat, az önkormányzat gazdasági ellátó szervezete (GESZ), amely a többi, a központ által át nem vett közalkalmazottat foglalkoztatja, vagy a központ? Ha a GESZ, akkor az is problémát jelent, hogy az 2013. május 31-ével megszűnik, és ezt követően egy önkormányzati kft. fogja ellátni a feladatait.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Egyébként ez – a munkáltatói jogutódlás elve miatt – megtörtént akkor is, ha erről őt nem értesítették, számára ezzel kapcsolatos okiratot nem készítettek. Ennek utólagos pótlása viszont indokolt.A felmentési idő 2013 júliusában telne le, vagyis azt követően, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. április 9.

Megállapodás a szabadság egybefüggő tartamáról

Kérdés: A jogszabály szerint úgy kell kiadni a szabadságot, hogy tartama legalább összefüggő 14 napot elérjen. Köthetnek-e különmegállapodást erre vonatkozóan a felek, hogy nem így akarják kivenni, mert egybefüggően nem megoldható? Mindenképpen kell-e a tájékoztatóban erről különmeg­állapodást kötni, vagy elég, ha szóban megállapodnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...de a későbbi viták elkerülése végett mindenképpen célszerű írásba foglalni. Mindez megtehető a munkaszerződésben, de akár külön okiratba is foglalható. Nem elegendő azonban a tájékoztatóban (új Mt. 46. §) értesíteni a munkavállalót arról, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. február 25.

Keresetlevél kellékei

Kérdés: Keresetlevél-mintára lenne szükségem, melyet a munkáltatómmal szemben szeretnék benyújtani. A munkáltatóm eltűnt, és ez ügyben szeretnék keresetet indítani vele szemben.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem) [Pp. 121. § (1) bek.].A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a felperes bizonyítékként hivatkozik, vagy amely a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. november 19.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
15
16
17
…
20