Munkaszerződés-módosítás formai kellékei

Kérdés: Bérrendezés miatt munkaszerződés-módosításra volt szükség több dolgozó esetében. Úgy döntöttünk, hogy nemcsak a béremelésre vonatkozó pont kerül a módosításba, hanem az egész szerződést kiadjuk újra úgy, hogy már az új bér szerepel benne. Ezt az eljárást néhány dolgozónk nehezményezte. Helyes-e így módosítani a szerződéseket? Probléma-e, ha egyes munkavállalóinknál az egész szerződést aláírattuk, másoknál viszont csak a bért foglaltuk egy munkaszerződés-módosításba (azoknál, akik ezt kérték)?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szerkezetbe foglalják a munkaszerződést, azaz az aktuálisan módosított kikötéseket beépítik az eredeti szerződésbe, és egy egységes okiratban írják alá a felek az aktuális feltételeket tartalmazó szerződést. Nem probléma, ha a munkáltató egyes munkavállalóinál ezt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. május 18.
Kapcsolódó címkék:  

Munkáltatói fizetési felszólítás végrehajtása

Kérdés: Cégünk egyik korábbi munkavállalója 150 000 Ft összegű kárt okozott nekünk. Mi még a munkaviszonya megszűnése előtt adtunk neki egy írásbeli fizetési felszólítást, aminek a mintáját interneten találtuk. A volt munkavállalónk ennek ellenére nem fizette meg az okozott kárt. Úgy tudjuk, hogy a felszólításunk egy végrehajtható okirat, ha nem perelt be minket a munkavállaló. Abban kérjük segítségüket, hogy a felszólítást hogyan kell végrehajtatnunk jogszerűen?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hogy lássa el végrehajtási záradékkal a fizetési felszólítást [Vht. 23. § (1) bek. a) pont], mely ezáltal végrehajtható okirattá válik.Fontos tudnivaló: a fizetési felszólítást a bíróság akkor látja el végrehajtási záradékkal, ha a tartozásnak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. május 18.
Kapcsolódó címkék:    

Szakszervezet – adatkikérés a munkavállalókról

Kérdés: A nálunk működő szakszervezet – 18 munkavállaló felhatalmazásával – levelet intézett hozzánk, hogy adjuk ki nekik a munkaviszonyukkal kapcsolatos valamennyi adatot (munkaszerződést, munkaidő-beosztásokat, jelenléti íveket, bérfizetési papírokat). Feltételezhető, hogy az adatok alapján a tényleges munkabér-kifizetések megfelelőségét kívánják ellenőrizni. Ezt nem szeretnénk megtenni, arra hivatkoznánk, hogy semmi célhoz kötöttséget nem jelöltek meg, továbbá hogy ezek az adatok – legalábbis részben – a rendelkezésükre állnak. Kötelesek vagyunk-e az adatok kiadására?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az adatkezelőnél (a munkáltatónál), tájékoztassa őt személyes adatai kezeléséről. Az adatkikérésre teljes bizonyító erejű magánokiratban másnak, így például a szakszervezetnek is felhatalmazást adhat. Az adatkezelőt a 15-16. § szerint terheli az adatokról...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. március 16.
Kapcsolódó címkék:      

Munkaszerződés-módosítás – ha megfeledkeztek róla

Kérdés: Egyik munkavállalónk 2006 óta áll munkaviszonyban. Néhány napja a HR-igazgató előtt felmutatott egy 2013. április 1-jén hatályba lépett munkaszerződés-módosítást, amely szerint az ő fizetése valójában közel 150 000 Ft-tal magasabb, mint amelyet a gyakorlatban havonta kifizettünk neki. Ezt a szerződést másolatban mutatta be, de valóban szerepel rajta a HR-igazgató aláírása, aki állítja, hogy soha nem látta ezt a papírt korábban, noha valóban minden évben áprilistól szokás cégünknél a bérrendezés. Az illető munkavállaló korábban a magasabb alapbért tartalmazó munkaszerződésére soha nem hivatkozott, a munkáltató által kifizetett bérre észrevételt nem tett, minden bérpapírját és adónyilatkozatát aláírta. Figyelmen kívül hagyhatjuk a most előkerült munkaszerződést?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hogy az általa fizetett bér mértékét vitatja, illetve a birtokában lévő munkaszerződés-módosítást nem mutatja be, és az okirat szerinti, valamint a ténylegesen kifizetett bér különbségét nem kísérli meg tisztázni, e körülményről a munkáltatót...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 2.

Okirat-hamisítás – mint az azonnali hatályú felmondás indoka

Kérdés: Az asszisztens kolléganő nem talált néhány fontos szerződést. Néhány nappal később átadta nekünk a keresett iratokat, azonban a felhasználásuk során megállapítottuk, hogy bár tartalmilag megfelelnek a keresett szerződéseknek, és látszólag a mi aláírásunkkal vannak ellátva, az aláírások ténylegesen nem tőlünk származnak. Mikor felelősségre vontuk, bevallotta, hogy nem találta meg az iratokat, ezért "pótolta", vagyis "ismét elő­állította" azokat. Mivel a kolléga gyakorlatilag meghamisította a szerződéseket, a továbbiakban nem tudunk megbízni benne. A magatartása megalapozná-e az azonnali hatályú felmondást?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 2.

Munkaszerződés – tanúk nélkül

Kérdés: A munkáltatómnál a külsős tanácsadóként működő jogi iroda előírta, hogy a munkajog hatálya alá tartozó munkaszerződéseket, megbízási szerződéseket és a tanulmányi szerződéseket két tanú is lássa el a kézjegyével. Helyes vagy helytelen ez a gyakorlat? A Ptk. előírásaira hivatkoznak a tanácsadók.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kellékről néhány speciális esetet kivéve. E szerint írni nem tudó vagy nem képes személy írásbeli jognyilatkozata az írásba foglalt okirat esetén is csak abban az esetben érvényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, amelyen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. december 15.

Rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesülés – a meghatározó időpont

Kérdés: A Rehab-tv. 23. §-ának (1) bekezdése alapján rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles a munkaadó, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma a huszonöt főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai létszáma nem éri el a létszám öt százalékát, vagyis a kötelező foglalkoztatási szintet. A megváltozott munkaképességű személyek egészségi állapotát jellemzően az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szerv által kiállított orvosi vélemény/határozat tanúsítja. Ezen okiratok igazolják, hogy a munkavállaló megváltozott munkaképességű személynek minősül, így ez alapján tudja a munkáltató figyelembe venni az adókötelezettség megállapítása során a munkavállalót. A kérdés e tekintetben arra a határozati megállapításra irányul, hogy némely esetekben e dokumentumokban az egészségi állapot kialakulásának időpontja is feltüntetésre kerül. Ezen időpont természetszerűleg megelőzi a határozat keltét, ezért a munkáltató számára kérdés, hogy az adott évi adó megállapításakor mely időponttól kezdődően számolhat a rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesüléssel az adott munkavállaló esetében: a megállapított egészségi állapot kialakulásának időpontjától, vagy a határozat keltétől?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rehabilitációs hozzájárulásra vonatkozó szabályok alkalmazásában megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt, aki a Rehab-tv. 2. §-ának (1) bekezdése alapján– megváltozott munkaképességűnek minősül,– aki legalább 40%-os...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. november 24.

Nyugdíjba vonulás és jubileumi jutalom

Kérdés: 2015. május 28-án lesz meg a 40 év munkaviszonyom. Szeretném igénybe venni a nyugdíjat. 1976-tól a közigazgatásban dolgozom, 17 éve gyámhivatalnál, kormánytisztviselőként. A legelső munkahelyem 1975-ben a Városi Tanács Közületi Szolgáltató Üzeménél volt. Érdeklődöm, hogy annál a cégnél eltöltött munkaidőm a jubileumi jutalom kifizetésénél figyelembe vehető-e? (A cég költségvetési cégnek minősült.) Ha nem, érdemes-e addig dolgoznom, hogy jogosult legyek rá? Annak az összege beleszámít a majdani nyugdíjba?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...jutalomra jogosító időbe nem számítható be. (Ettől eltérő vélemény akkor képzelhető el, ha ezt az adott üzem korabeli alapító okirata alátámasztja, de ez nem valószínű.) Megjegyezzük, ennek a kérdésnek a megválaszolása már a jubileumi jutalom...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. november 24.

Munkabérből levonás több letiltás esetén

Kérdés: Cégünk munkavállalóinak munkabérére vonatkozóan egyre több letiltás érkezik. Úgy tapasztaltuk, hogy a bérszámfejtői gyakorlat (egyes végrehajtó munkatársi véleményével megegyezően) másként vélekedik az egy tekintet alá eső több letiltás érvényesítése esetén. Ha 5 végrehajtói letiltás érkezik egy személyre vonatkozóan, melyik a helyes eljárás? "A" változat: a sorrendben az elsőt vonom 33%, a másodikat 17% erejéig (és így összesen 50%-ot vonok, konkrétan az első két letiltásból)? "B" változat: mivel több letiltás van a munkavállalónál, az elsőt vonom a kért összegben teljesen – ha kell, a bér 50%-a erejéig (esetleg ha kisebb az első összeg, és még belefér valamennyi, a második letiltásból is egy kisebb összeget)? Mert az arányosítás bírói végzés alapján történhet.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...egymás közötti sorrendjét aszerint kell megállapítani, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások (a levonás alapjául szolgáló okiratok) közül melyik érkezett előbb a munkáltatóhoz [Vht. 64. § (2) bek.]. Figyelni kell ugyanakkor arra, hogy a bíróság...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. november 3.
Kapcsolódó címkék:  

Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése

Kérdés: Szállodánk egyik szobaasszonyának munkaviszonyát májusban felmondással megszüntettük, annak teljes tartamára mentesítettük a munkavégzés alól. Kiszámítottuk a felmentési időre járó távolléti díjat és a szabadság megváltását (300 500 Ft), és át is utaltuk részére a törvényes határidőben. A pénzügyes kolléga azonban ekkor éppen szabadságon volt, és visszatértét követően június 5-én ismét átutalta a két jogcímen megállapított összeget. Telefonon megkerestük a munkavállalót, aki azonban nem akarja önként visszafizetni a részére tévesen átutalt összeget. Hogyan tudjuk visszakövetelni a téves kifizetést?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hogy fizetési felszólítását lássa el végrehajtási záradékkal [Vht. 23. § (1) bek. a) pont], amely ezáltal végrehajtható okirat lesz. Per nélkül érvényesíthetik a követelést. Egy másik cikk témája lenne, miként lehet a pénzügyes kolléga felelős...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. szeptember 22.
1
…
14
15
16
…
20