Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott besorolási osztály tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Kórházi segédasszisztens közalkalmazotti besorolása

Kérdés: Kórházban, sterilizálóban segédasszisztensi munkakörben dolgozó közalkalmazottat, aki óvónőképző szakközépiskolában 1981-ben szerzett érettségivel rendelkezik, melyik fizetési osztályba kell besorolni?
Részlet a válaszból: […]végzettséget igénylő munkakörök, a "C" fizetési osztályba pedig a középfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakörök, illetve az érettségi végzettséget igénylő munkakörök sorolandók. A közalkalmazottat annak a legmagasabb iskolai végzettségének, szakképesítésének, szakképzettségének alapulvételével kell besorolni a lehetséges fizetési osztályok közül, amely az adott munkakör betöltéséhez szükséges [Kjt. 63. § (1) bek.].Maguk az óvónői ismeretek, vagyis az oklevél által tanúsított szakképesítési tartalom az egészségügyi, szakképesítést igénylő munkakör betöltésénél és a besorolásnál nem releváns. Csak azt kell figyelembe venni, hogy az óvónőképző szakközépiskolában 1981-ben szerzett végbizonyítvány az iskolai végzettség tekintetében érettségi végzettséget tanúsít-e, ez dönti el, hogy a segédasszisztens "C" fizetési osztályba[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3983

2. találat: Közalkalmazotti besorolás - az emelt szintű szakképesítések figyelembevétele 2020-tól

Kérdés: Az Szkth. hatályon kívül helyezte a Kjt. 61. §-ának (2)-(3a) bekezdését 2020. január 1-jétől. A (3) bekezdés szerint felsőfokú szakképesítésnek minősül az OKJ 54-es emelt szintű szakképesítés a besorolásnál és a további szakképesítési százalékos megállapításánál. A Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése az "E" fizetési osztályba sorolás feltételeként - összhangban az előzőkkel - "iskolai" rendszerű felsőfokú szakképesítést ír elő. Hogyan kezelje a munkáltató a jövőben az emelt szintű szakképesítést, melyik osztályba sorolhatja be ezzel a képesítéssel az új jogviszonyt létesítőket? (Átmeneti szabály nem található.)
Részlet a válaszból: […]jogszabályokról, így többek között a Kjt.-ről az Szkth. rendelkezik (lásd a 8-9. §-t!). Ebben átmeneti szabályok - amint kérdésében írja - nem szerepelnek. Erre a joghézagra tekintettel - értelmezve a kialakult helyzetet - a Jat. ezzel kapcsolatos rendelkezéseire támaszkodhatunk. A Jat. 15. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján a jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály (esetünkben az átmeneti szabály, pontosabban annak hiánya miatt) eltérően nem rendelkezik - a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. A jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálya alatt keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell.Meglátásunk szerint a Jat. e szabályát kell a kérdésben érintett Kjt.-módosítás értelmezésére alkalmazni. A Kjt.-módosítás 2020. január 1-jei hatálybalépési időpontját megelőzően keletkezett jogviszonynak tekintendők az ekkor már fennálló közalkalmazotti jogviszonyok. Kérdés, ebből levonható-e az a következtetés, hogy csak a 2019. december 31-ig keletkezett közalkalmazotti jogviszonyokra vonatkozhat a Kjt. hatályon kívül helyezett, az emelt szintű szakképesítést felsőfokúnak tekintő szabálya? Azaz, a 2020. január 1-jét követően létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetén az emelt szintű szakképesítések a közalkalmazotti munkakör betöltésénél és a besorolásnál már nem lennének figyelembe veendők? A Jat. idézett szabályát alkalmazva, 2020. január 1-jét megelőzően keletkezett ténynek tekintendő a Kjt.-módosítás életbelépése előtt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3807

3. találat: Gondozó munkakörben dolgozók - besorolási alternatívák

Kérdés: Szociális szolgáltató intézményünkben foglalkoztatottak besorolásával kapcsolatban az alábbi kérdéseink merülnek fel: A 257/2000 Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a gondozó munkakörben foglalkoztatottakat "B", "C", "D" és "E" fizetési osztályba lehet sorolni. Ez alapján gondozó munkakörben foglalkoztatott munkavállalóink mindegyikét "B" fizetési osztályba soroltuk be. Mindannyian rendelkeznek Szociális gondozó és ápoló szakképesítéssel, de iskolai végzettségüket tekintve van 8 osztályt, szakmunkásképzőt végzett és érettségizett gondozónk is. Ápoló munkakörben minden alkalmazottunk "B", illetve "C" besorolásba került.
1. Az érettségivel rendelkező gondozóinkat szeretnénk "C" fizetési osztályba sorolni. Van-e erre lehetőségünk?
2. A 8 általánost végzett munkavállalóknál indokolja-e a szociális gondozó és ápoló szakképesítés a "C" osztályba sorolást?
3. A főiskolát végzett, szociálpedagógus vezetőgondozónk jelenleg "F" fizetési osztályba van sorolva. Vissza kell-e sorolnunk "E" fizetési osztályba?
4. Azt a munkavállalót, aki általános ápoló és általános asszisztens szakképzettségét egészségügyi szakiskolában vagy egészségügyi szakközépiskolában (érettségivel együtt) szerezte, de ugyanazt a képesítést jelenleg 54-essel kezdődő azonosító számú OKJ-képzésen lehet megszerezni, hová kellene besorolnunk?
5. Ápoló munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk felmentéssel "C" besorolást kapott. Helyes-e ez?
6. Ápoló munkakörben ápoló szakképzettségű munkavállalónk "D" besorolást kapott. Helyes-e ez?
7. Szociális étkeztetésben asszisztenseket alkalmazunk. Minden 100 ellátott után szükséges egy szakképzett asszisztenst alkalmazni. A kötelező egy szakképzett asszisztens mellett dolgozó szakképzetlen asszisztensek besorolása "A" osztályba történt. Jogszerű-e az alkalmazásuk?
Családi bölcsődében dolgozók esetén:
8. Egyik bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyként alkalmazott munkavállalónk óvodai dajka szakképesítéssel rendelkezik, és "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot végzett. Másik munkavállalónk ugyanilyen munkakörben kisgyermek gondozó-nevelő képesítést szerzett, és szintén elvégezte a "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot. Mindketten "A" besorolást kaptak. A harmadik bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy a "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot elvégezte, és óvodapedagógusi diplomát szerzett, ez alapján "F" osztályba került. Helyes-e a besorolásuk?
9. Kisgyermeknevelő munkakörben alkalmazhatunk-e olyan személyt, aki "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot végzett, és óvodai dajka szakképesítést szerzett?
10. Minden állandó segítő munkakörben alkalmazott munkatársunk "A" besorolást kapott. Ha az állandó segítő érettségivel rendelkezik, magasabb osztályba kell besorolni, mint "A"?
Részlet a válaszból: […]elfogadható szakképesítés.Az általános ápoló és általános asszisztens szakképesítés besorolásnál aszerint veendő figyelembe, hogy amikor azt az érintett megszerezte, milyen szintűnek minősült. Az azonos elnevezés ellenére ugyanis eltérő lehet a képzés szakmai tartalma. Amennyiben az OKJ előtti (1993-at megelőző) képesítésről van szó, akkor a 257/2000. Korm. rendelet 2. sz. mellékletének V.2. pontjából kell kiindulni, miszerint "B" fizetési osztályba kell sorolni: az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakört (pl. a 2/1975. EüM rendelet szerinti képzésben szerzett általános ápoló és általános asszisztensi végzettséghez kötött munkakört). Ha viszont a megszerzett szakképesítésről szóló oklevélen szerepel az 54-es azonosító szám, ez emelt szintű szakképesítést igazol, a Kjt. 61. §-ának (3) bekezdése alapján azt felsőfokú szakképzettségnek kell tekinteni, így gondozó munkakör esetén "E" fizetési osztályba sorolást alapoz meg. Az ápoló munkakör a végzettség, szakképzettség szintje alapján "C"-"E" és "F"-"J" fizetési osztályokba is sorolható, a 257/2000. Korm. rendelet szerint. Az ápoló szakképesítés a 150/2012. Korm. rendeletben 55-ös azonosító számmal szerepel, mint emelt szintű szakképesítés-ráépülés, amely elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül. A Kjt. 61. §-ának (2) bekezdése szerint a besoroláskor "a szakképesítés-ráépülés szakképesítésre épülő szakképesítésnek tekintendő", az emelt szintű szakképesítést pedig felsőfokúnak kell tekinteni. E szakképesítéssel tehát a Kjt. 60. §-a (1) bekezdésének ea) pontjában foglalt szabály, az "egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítésnek, felsőoktatási szakképzésben szerzett szakképzettségnek" való megfeleltetés alapján "E" fizetési osztályba sorolandó az illető.A szociális étkeztetésben alkalmazott szakképzetlen asszisztensek vonatkozásában a 257/2000. Korm. rendelet 2. mellékletének I. pontjában foglaltakból kiindulva csak a "C-E" fizetési osztályok valamelyikébe sorolás lehetséges. Ebből az is következik, hogy nem vehető fel olyan személy, aki csak az "A" vagy "B" fizetési osztály képzettségi feltételeinek felel meg. Olyan személy alkalmazható csak tehát ebben a munkakörben, aki rendelkezik legalább 31-essel (alsó középfokú szakképesítés ráépülés) vagy 35-össel (középfokú szakképesítés-ráépülés) kezdődő azonosító számú szakképesítéssel. A gyermekvédelmi területen dolgozók tekintetében a 15/1998. NM rendelet szabályoz, amelynek 51/G. §-a (2a) bekezdése alapján a családi bölcsődében a szolgáltatást nyújtó személy a fenntartótól függően közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatható. Az 51/G. § (1) bekezdése alapján a fenntartó döntése alapján a családi bölcsődében a szolgáltatást nyújtó személy foglalkoztatására a 2. számú melléklet II. Rész "I. Alapellátások" cím 2.4. pontjában meghatározott munkakörök létesíthetők. Ezek a következők:- szolgáltatást nyújtó személy [a betöltés feltétele: a bölcsődei dajka, a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy és a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személy képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 20/2017. (IX. 18.) EMMI rendeletben előírt tanfolyam elvégzése],- kisgyermeknevelő [a betöltés feltétele: csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA); bölcsődei szakgondozó (OKJ); csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ); csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ); csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ); kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ); csecsemő- és kisgyermeknevelő asszisztens (FOKSZ); csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ); vagy ezen képesítések valamelyikével rendelkező: védőnő, pedagógus szakképzettségű személy, felsőfokú szociális szakképzettségű személy].Problémát az jelent, hogy a 257/2000. Korm.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3736

4. találat: Kormánytisztviselő képzési költségei

Kérdés: A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben, valamint a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásáról szóló kormányrendeletben meghatározottaknak megfelelően II. besorolási osztályban titkárnői munkakörben alkalmaztunk egy munkatársat. Jó munkavégzésére tekintettel a vezetője javaslatot tett számára olyan képesítés megszerzésére, amely munkakörváltozással az I. besorolási osztályba való átkerülésre jogosít. Minderre nem az életpályaterv keretében, tanulmányi szerződéssel került sor. Ennek következtében a munkáltatónak a képzéssel kapcsolatos minden költséget fizetnie kellene. Milyen jogszabályok alkalmazásával oldható ez meg?
Részlet a válaszból: […]területén enged - külön jogszabályok feltételeinek való megfelelés alapján - a képesítési feltételek alól mentesítési lehetőséget. A 29/2012. Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdése ezenfelül egyértelműen kizárja, hogy egyéb esetben a képesítési előírások alól felmentés legyen adható. Mindezen szabályok alapján a titkárnő az I. besorolási osztályhoz tartozó munkakörbe akkor lesz átsorolható, ha az ahhoz szükséges végzettséget, szakképesítést megszerzi, és ezt okirattal igazolja.A Kttv. 80. §-a értelmében a kormánytisztviselő és a köztisztviselő jogosult az előmenetelhez szükséges, és köteles a központilag vagy az államigazgatási szerv által előírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben - ideértve a közigazgatási vezetőképzést is - részt venni. Részére az előírt továbbképzés és az ezzel összefüggő beszámolási vagy vizsgakötelezettség teljesítése miatt kieső munkaidőre járó illetményt az államigazgatási szerv köteles megtéríteni. A továbbképzés költségeit a munkáltató viseli, a kormánytisztviselő (köztisztviselő) azokat csak akkor köteles megtéríteni az államigazgatási szervnek, ha neki felróható okból mulasztja el a továbbképzést, illetve nem teljesíti az előírt követelményeket, vagy ha jogviszonya hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel, illetve méltatlanság jogcímén alapuló felmentéssel szűnt meg, vagy azt arra figyelemmel szüntették meg közös megegyezéssel, hogy a fontos és bizalmas munkakörbe történő áthelyezéséhez nem járult[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. október 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1469