202 talált cikk a nyugdíjkorhatár kifejezésre

Kérdés: Köztisztviselőnk 2025. szeptember 20-án tölti be a 65. életévét. Elmondása szerint már „bőven” rendelkezik húsz év szolgálati idővel, de erről nincs hivatalos határozata. Már hónapokkal ezelőtt benyújtotta a kormányhivatalhoz a szolgálati idő igazolása iránti kérelmet, de választ még nem kapott. Több év külföldön eltöltött jogviszonya is van, amelynek igazolását szintén kezdeményezte a kormányhivatalnál. A köztisztviselő a 65. életév betöltése után mindenképpen szeretne nyugdíjba vonulni, jelenleg táppénzes állományban van, munkát végezni már nem fog. Mi módon járjon el a munkáltató: várjunk, amíg a köztisztviselő részére megérkezik a határozat a szolgálati időről, és ezután a törvény erejénél fogva szüntessük meg a jogviszonyát? Mit csináljunk abban az esetben, ha ez a határozat 2025. szeptember 20-ig nem érkezik meg? Kérje ki hivatalból a munkáltató a köztisztviselő szolgálati idejének igazolását a kormányhivataltól? Mivel a köztisztviselő a 65. életév betöltése után mindenképpen szeretne nyugdíjba vonulni, ezért, ha addig nem érkezik határozat, szüntessék meg a felek közös megegyezéssel a közszolgálati jogviszonyt?

Kérdés: Az önkormányzat egyik intézményében (bölcsőde), a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján az egyik közalkalmazott (kisgyermeknevelő) jogviszonya felmentéssel szűnik meg, mert a felmentési idő végével öregségi nyugdíjasnak minősül. Mindkét félnek ez a közös akarata, mivel a közalkalmazott nyugdíjba kíván vonulni, és az ehhez szükséges feltételekkel rendelkezik. A felmentési idő teljes időtartamára szeretné a munkáltató felmenteni a munkavégzés alól. A Kjt. alapján, jelen esetben, a felmentési idő nyolc hónap. Jogszerűen jár-e el a vezető, ha a felmentés teljes időtartamára, és nem csak a felére mentesíti a közalkalmazottat a munkavégzés alól?

Kérdés: Milyen módon érinti – amennyiben érinti – az Mt., illetve a Kttv. alapján foglalkoztatottak személyi anyagának őrzését a Tny. 99/A. §-ának év eleje óta hatályos változása?

Kérdés: Vonatkoznak-e a negyven év jogosultsági idővel nyugdíjba vonuló hölgyekre az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével nyugdíjassá váló munkavállalókra vonatkozó általános szabályok? Például, hogy határozatlan idejű munkaviszony esetén számukra sem kell indokolni a munkaviszony felmondását, és hogy nem jár számukra végkielégítés.

Kérdés: Köztisztviselőnk 2022 óta nyugdíjasnak minősül az életkora és a szolgálati ideje alapján. A Küt. 39. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján felmentéssel megszüntetése kerülhetett volna jogviszonya. Munkatársunk a jogszabály adta lehetőséggel élve kérvényezte továbbfoglalkoztatását, amelyet a munkáltató engedélyezett. A köztisztviselő határozott idejű jogviszonnyal volt és van jelenleg is foglalkoztatva (tartósan távol lévő kolléga álláshelyén). Idén tavasszal tájékoztattuk, hogy meg kívánjuk szüntetni a jogviszonyát augusztusban. Első lépésként a munkáltató visszavonja engedélyét a továbbfoglalkoztatáshoz augusztus 15-ével. Ezután elkészítjük a felmentését augusztus 15. napjával, és mivel határozott idejű foglalkoztatásról van szó, indokolni is fogjuk. A tervezett indoklásban a továbbfoglalkoztatás munkáltatói engedélyének visszavonása lenne, melynek hátterében új, frissebb munkaerő-felvétel lenne megnevezve. Helyesen járunk-e el?

Kérdés: Közös önkormányzati hivataltól negyvenéves jogviszonnyal nyugdíjazott kolléganő a nyugdíj mellett visszajönne dolgozni a hivatal pénztárába. Milyen jogviszonyban foglalkoztatható, illetve a nyugdíját szüneteltetni kell-e?

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatott óvodapedagógus 2026 márciusában öregségi nyugdíjra való jogosultságot szerez, és nyugdíjba szeretne vonulni. A jogviszony megszüntetésére felmentéssel kerülne sor [Púétv. 49. § (1) bek. e) pont]. A felmentési idő mikor indul a fenti esetben? Az öregségi nyugdíjra való jogosultság napját megelőzően vagy azt követően?

Kérdés: Szociális területen foglalkoztatható-e az a nyugdíjkorhatárt még be nem töltött személy, aki jelenleg is szolgálati járadékot kap?

Kérdés: Hogyan szüntethető meg jogszerűen a Kttv. hatálya alatt foglalkoztatott köztisztviselő jogviszonya, ha a nők kedvezményes, negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíjához szükséges jogosító időt augusztusban megszerzi? Mit írjon a megszüntető kérelmébe: felmentéssel, közös megegyezéssel vagy lemondással?

Kérdés: A Púétv. szerinti köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló óvodapedagógus jogviszonya fenntartása mellett korábban már kérte a nyugdíja megállapítását a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglaltak alapján, és azt azóta igénybe is veszi. Amennyiben a nyugdíj mellett foglalkoztatott pedagógus jelzi munkáltatójának, hogy szeretné jogviszonyát felmentéssel megszüntetni, az esetben a Púétv. 49. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a munkáltató köteles-e felmentéssel – felmentési idő kiadásával – megszüntetni a jogviszonyt, vagy e tekintetben felajánlhatja-e például a közös megegyezés jogcímén történő jogviszony-megszüntetést? A Púétv. 3. §-ának 26. pontjában foglaltak alapján nyugdíjasnak minősülés vonatkozásában van-e különbség a tekintetben, hogy az érintett pedagógus öregségi nyugdíjat, vagy a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglaltak szerinti, „nők 40”-et igényelte meg korábban, vagy e vonatkozásban mindkét esetben egyaránt nyugdíjasnak minősül a pedagógus, és alkalmazható a Púétv. 49. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti felmentési lehetőség? Ez alapján a végkielégítésre való jogosultság vonatkozásában is mindkét esetben nyugdíjasnak minősül már a pedagógus, és felmentés esetén sem illeti meg egyik esetben sem a végkielégítés? Amennyiben a munkáltató a pedagógus kérésére nyugdíjasnak minősülésre tekintettel felmentéssel szünteti meg a jogviszonyt, azt csak felmentési idő biztosítása mellett teheti meg?