Tájékoztatás határozott idejű munkaszerződés meghosszabbításáról

Kérdés: A határozott idejű szerződésem február 28-án jár le. Mikor köteles tájékoztatni arról a munkáltatóm, hogy meghosszabbítják-e a szerződésemet vagy sem?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 6. §-ának (4) bekezdése és 18. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról, amely az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Szabadságkiadás – az egybefüggő 14 nap

Kérdés: Kell-e külön tájékoztatnunk a munkavállalókat arról, hogy a szabadság kiadása során legalább 14 nap egybefüggő távollétre jogosultak? Elfogadható-e, ha egyes munkavállalóink nem részesültek ugyanennyi megszakítatlan távollétben 2015-ben, de a szabadságigénylő rendszerünkből látható, hogy a szabadság kis részletekben való kiadását mindig a munkavállalóink kezdeményezték? Mi a helyzet azzal a kollégánkkal, akit 2015. szeptember 1-jén vettünk fel, és az éves időarányos szabadsága összesen 9 nap? Neki is biztosítandó a 14 nap távollét? Ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatni kell a szabadság kiadásának szabályairól, ugyanakkor ez a tájékoztatás megadható munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére történő hivatkozással [Mt. 46. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Közalkalmazott felmentése – nem lehet eltekinteni a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítéstől

Kérdés: 2015. november 15-én felmentettük az egyik matematikatanárunkat. A felmentési ideje kilencven nap, ami 2016. február 13-án fog letelni. A félévi zárások és az új évi adminisztráció miatt viszont szükségünk lenne végig a munkájára, így nem szeretnénk felmenteni. Megtehetjük ezt, eltekinthetünk a felmentéstől, ha a közalkalmazott is hozzájárul? Ha mellőzzük a felmentést, a közalkalmazott megtagadhatja a munkavégzést?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. rögzíti, hogy a munkáltató felmentés esetén köteles a közalkalmazottat – a felmentési idő tartamának legalább felében – mentesíteni a munkavégzés alól [Kjt. 33. § (3) bek.]. A mentesítési idő tartamára a közalkalmazottat távolléti díj illeti meg [Kjt. 37/A....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Felmentési időtől eltérés a felek megállapodása alapján

Kérdés: Felmondtunk az egyik munkavállalónknak. A felmondási ideje hatvan nap, ami 2016. február 10-én fog letelni. Az év végi és új évi projekt úgy alakult, hogy végig szükségünk lenne a munkájára, ezért azt szeretnénk, ha végig dolgozna a felmondási idő alatt. Ehhez a munkavállaló is hozzájárulna, mivel, ha az évet és az új év bő egy hónapját végigdolgozza, akkor a szabályzatunk szerint jogosult lesz tizenharmadik havi bérre (időarányosan 2016-ra is), amit nem kapna meg, ha már év vége előtt felmentenénk. Eltekinthetünk a felmentéstől, ha a munkavállaló is hozzájárul?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint a munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni, és mivel a töredéknapot egész napként kell figyelembe venni [Mt. 70. § (1) bek.], esetünkben a munkavállalót harminc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Felmentési időre járó szabadság kétféle értelmezése

Kérdés: A felmentési/felmondási idő munkavégzés alóli mentesítésének időtartamára járó (nem járó?) szabadsággal kapcsolatos, a Munkaügyi Levelek 126-os számában megjelent 2467. és 2485. számú szakmai vélemény nem egyezik meg a Munkaügyi Levelek 98-as számában az 1908. kérdésszámra adott válasszal. A vonatkozó jogszabályok a korábbi, azaz az 1908. kérdésszámra adott választ támasztják alá. Kérem a helyes válasz megjelölését!
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. A szabadságra való jogosultság tekintetében munkában töltött időnek tekintendők egyes távollétek is, amikor tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Munkarend módosítása a munkáltató által

Kérdés: Szerződés szerint hétfőtől péntekig 40 órában vagyok alkalmazva. Ezzel szemben 12 órát dolgozom minden második nap. Nem kapok pótlékot a negyvennél több órára, vasárnapra és az ünnepnapokra. Hova fordulhatok a panaszommal?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. általános rendelkezései szerint a munkaidő-beosztás szabályait, azaz a munkarendet a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. Amennyiben a munkarendet a munkáltató nem a munkaszerződésben, hanem a tájékoztatóban határozta meg, azt egyoldalúan módosíthatja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Rendkívüli munkavégzés tiltás ellenére

Kérdés: Az ügyvezetőnk kiadott egy utasítást a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban, amelyben meghatározta, hogy a termelési területen kizárólag az üzemvezető vagy a termelési vezető rendelhet el túlórát. Az utasítást minden faliújságon közzétettük a gyártósorok mellett, illetve csoportos szóbeli tájékoztatót is tartottunk róla a műszakoknak, mivel korábban is sok gondunk volt a túlórákkal. Ennek ellenére több munkavállalónk is a beosztás szerinti munkaidőn túl dolgozott, a műszakvezetők kérésére, ami a hónap végével derült ki, a jelenléti ívekről, illetve azok alapján a munkavállalók elmondásából. A dolgozók szeretnék megkapni a túlóradíjat, viszont nem szeretnénk ezt kifizetni nekik, mivel tudták, hogy milyen utasítások vannak érvényben. Ki kell fizetnünk a túlóradíjat?
Részlet a válaszából: […] Rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő [Mt. 107. § a) pont]. A munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül 50% bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – azonos tartamú, alapbérrel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Felmondási idő egyoldalú módosításának tilalma

Kérdés: A munkáltatóm e-mailben felmondott nekem. Mivel hat éve dolgozom a cégnél, a felmondási időm 45 nap lenne. A munkáltatóm azonban megkeresett, hogy módosítani szeretné a felmondási időt 50 napra. Mivel azonban időközben találtam új munkát, ahol a 45 nap leteltével kezdenem kellene, ez nekem nem érdekem. Megteheti ezt a módosítást utólag egyoldalúan az én beleegyezésem nélkül egy "felmondáskiegészítéssel"?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint a jognyilatkozatot – ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik – alaki kötöttség nélkül lehet megtenni [Mt. 22. § (1) bek.]. A munkáltató a felmondást köteles írásba foglalni, az Mt. szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Üzemorvosi vizsgálat elmulasztása

Kérdés: A munkáltató milyen jogi eszközökkel élhet abban az esetben, ha a munkavállaló részére egy meghatározott időpontot állapít meg a kötelező üzemorvosi vizsgálat elvégzésére vonatkozóan, de a munkavállaló a részére többször megadott időpontban sem megy el a vizsgálatra, és az adott időpontban nem volt részére távollét (szabadság) engedélyezve? Amennyiben az orvosi alkalmassági igazolás lejárt, a munkáltató az ezt követő naptól élhet-e a fizetés nélküli szabadság mint egyoldalú nyilatkozat intézményével?
Részlet a válaszából: […] Az Mvt. szerint a munkavállaló köteles a részére előírt orvosi vizsgálaton részt venni, amelynek tartamára mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, és amely időtartamra távolléti díj illeti meg [Mvt. 60. § (1) bek. f) pont;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Határozott idejű munkaviszony felmondása – eltérés az Mt. rendelkezéseitől

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal határozott idejű munkaszerződést kötöttünk, amiben figyelmetlenségből kikötésre került, hogy a szerződést bármelyik fél bármikor megszüntetheti felmondással, indokolás nélkül. Most a munkavállalónk fel akar mondani, de mi szeretnénk, ha itt maradna a határozott idő teljes tartama alatt. Érvényes lehet ez a szerződéses kikötés? Kötelesek vagyunk elengedni a munkavállalót a felmondási idő leteltével?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. rendelkezései értelmében a határozott idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetését mind a munkavállaló, mind a munkáltató köteles megindokolni, ráadásul a törvény azt is rögzíti, hogy milyen indokok szolgálhatnak alapul a határozott idejű szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.
1
14
15
16
30