Egyenlőtlen munkafeltételek

Kérdés: Egy vállalat pénzügyi osztályán dolgozom, a sok azonos munkakört betöltő munkavállaló egyikeként, ahol nem egyenlőek a munkafeltételek. Egyeseknek a munkáltató biztosít céges mobilt, korlátlan internetet, legújabb notebookot, másoknak nem, vagy csak régi, lassú munkaeszközöket, korlátozott internetelérést ugyanarra a munkára. Tulajdonképpen mindez attól függ, melyik munkatársnak milyen személyes kapcsolata van a főnökkel, hogy továbbítja-e az igénylőlapot. Rendben van ez így, van-e jogszabály erre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 51. §-a sorolja fel a munkáltató munkaviszonyból származó – bérfizetésen túli – egyéb kötelezettségeit. A munkáltató többek között köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Munkaviszony megszüntetése összeférhetetlen munkavállalóval

Kérdés: Határozatlan idejű munkaszerződést kötöttünk, három hónapos felmondási idővel egy munkavállalóval. Hogyan lehet ezt a munkaviszonyt megszüntetni a próbaidő lejárta után? A munkavállaló összeférhetetlen, nem rugalmas a napi munkaidő-beosztásával kapcsolatban, nem fogadja el felettesei utasításait.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony a próbaidő után megszüntethető közös megegyezéssel, felmondással, illetve azonnali hatályú felmondással (Mt. 64. §). Amennyiben a felek között nincs konszenzus a munkaviszony megszüntetését illetően, közös megegyezéssel nem tudják megszüntetni azt, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Bérelszámolás hóközi kilépés során

Kérdés: A bérjegyzéknek kell-e tartalmaznia a teljesítés hónapját (pl. április) és a kifizetés (pl. május 10.) időpontját? Mi van akkor, ha a teljesítés dátuma nem szerepel a bérjegyzéken, ezért kilépés esetén a munkáltató – mivel áprilisi utalást teljesített 2016. 04. 08.-án, a május havi munkabér pedig kilépés miatt már nem jár – azt mondja, hogy már teljesítette a kifizetést április hóban? Akkor a ledolgozott április havi munkabérem nem kapom meg? Mit lehet tenni ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni. A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni [Mt. 155. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.
Kapcsolódó címkék:      

Garantált bérminimumra jogosultság iskolai végzettség hiányában

Kérdés: Az egyik üzemünkben jellemzően gépkezelőket foglalkoztatunk, ahol elvárás a szakirányú végzettség megléte. A munkaerőhiány okán azonban néha szükséges felvennünk olyan munkavállalókat is, akiknek van ugyan tapasztalatuk hasonló gépek kezelésében, de szakirányú végzettséggel nem rendelkeznek – őket beíratjuk a képzésre. A kérdésem, hogy addig, amíg meg nem szerzik a szakirányú iskolai végzettséget, meg kell adnunk nekik alapbérként a garantált bérminimumot, vagy elegendő a minimálbért?
Részlet a válaszából: […] Az alapbér meghatározása során a felek megállapodása irányadó, jogszabály a versenyszférában pontos alapbért nem határoz meg egyes munkakörökre vonatkozóan. Az alapbérnek alsó korlátja ugyanakkor van; ez a minimálbér, illetve a garantált bérminimum, ha a munkakör...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Sztrájk tiltása a munkabér kifizetésért

Kérdés: A kollektív szerződésben rögzített, egyhavi alapbérnek megfelelő összegű "szabadságos bér" megfizetését a munkáltató az esedékesség időpontjában anyagi nehézségek miatt nem kívánja megfizetni, helyette 2017-ben szeretné a kifizetéseket teljesíteni, amelyről értesítette a szakszervezetet. Ha a kollektív szerződést a szakszervezet nem kívánja módosítani, de a bérelem kifizetésre nem kerül, akkor a bér kifizetése érdekében szervezhető-e jogszerű sztrájk?
Részlet a válaszából: […] A kollektív szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabálya az Mt. 13. §-a szerint, amelynek normatív része a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget is szabályozhat [Mt. 277. § (1) bek. a) pont]. A munkavállaló a munkaviszonyból vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.
Kapcsolódó címkék:      

Rendkívüli munkavégzés díjazása

Kérdés: Heti 40 órás munkaviszonyban dolgozó munkavállaló mekkora összegű túlórás pótlékra jogosult, ha a munkáltatójánál esetenként szombaton vagy vasárnap is kell dolgoznia? Milyen összegű pótlékra számíthat, ha a 16.00 óráig tartó napi munkaidején felül még bent kell maradnia este 19.00-ig a munkahelyén?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó [Mt. 97. § (4) bek.]. A közölt munkaidő-beosztástól eltérő időben teljesített munkavégzés rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Gazdálkodás eredményéhez kötött prémium

Kérdés: Egy prémiummegállapodásban a munkáltató jogszerűen kötheti a prémium kifizetését bizonyos mértékű gazdálkodási eredmény eléréséhez? Olvastam olyan szakmai álláspontot, mely szerint nem minősül prémiumnak az a díjazás, amely a munkáltató teljesítményéhez kötődik. A gyakorlatban azonban tipikus, hogy a munkáltató bizonyos mértékű üzleti eredmény hiányában nem fizet prémiumot.
Részlet a válaszából: […] A prémium meghatározott feladat teljesítéséért jár, amelyet a munkavállalónak a munkaviszonya keretében vagy arra tekintettel kell teljesítenie ahhoz, hogy arra jogot szerezzen. A prémium egy előzetesen megállapított juttatás, ami tehát egy jövőbeni feltétel (feladat, eredmény)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.
Kapcsolódó címkék:    

Tájékoztatás határozott idejű munkaszerződés meghosszabbításáról

Kérdés: A határozott idejű szerződésem február 28-án jár le. Mikor köteles tájékoztatni arról a munkáltatóm, hogy meghosszabbítják-e a szerződésemet vagy sem?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 6. §-ának (4) bekezdése és 18. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról, amely az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Szabadságkiadás – az egybefüggő 14 nap

Kérdés: Kell-e külön tájékoztatnunk a munkavállalókat arról, hogy a szabadság kiadása során legalább 14 nap egybefüggő távollétre jogosultak? Elfogadható-e, ha egyes munkavállalóink nem részesültek ugyanennyi megszakítatlan távollétben 2015-ben, de a szabadságigénylő rendszerünkből látható, hogy a szabadság kis részletekben való kiadását mindig a munkavállalóink kezdeményezték? Mi a helyzet azzal a kollégánkkal, akit 2015. szeptember 1-jén vettünk fel, és az éves időarányos szabadsága összesen 9 nap? Neki is biztosítandó a 14 nap távollét? Ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatni kell a szabadság kiadásának szabályairól, ugyanakkor ez a tájékoztatás megadható munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére történő hivatkozással [Mt. 46. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.
Kapcsolódó címkék:    

Közalkalmazott felmentése – nem lehet eltekinteni a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítéstől

Kérdés: 2015. november 15-én felmentettük az egyik matematikatanárunkat. A felmentési ideje kilencven nap, ami 2016. február 13-án fog letelni. A félévi zárások és az új évi adminisztráció miatt viszont szükségünk lenne végig a munkájára, így nem szeretnénk felmenteni. Megtehetjük ezt, eltekinthetünk a felmentéstől, ha a közalkalmazott is hozzájárul? Ha mellőzzük a felmentést, a közalkalmazott megtagadhatja a munkavégzést?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. rögzíti, hogy a munkáltató felmentés esetén köteles a közalkalmazottat – a felmentési idő tartamának legalább felében – mentesíteni a munkavégzés alól [Kjt. 33. § (3) bek.]. A mentesítési idő tartamára a közalkalmazottat távolléti díj illeti meg [Kjt. 37/A....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.
1
15
16
17
32