Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés – az "aláírás" visszavonása

Kérdés: Nagyon sikeres 3 évet és 2 hónapot töltöttem egy cégnél területi képviselőként. Megnőtt az eladásunk, részben a befektetett munkám által. 2016. június 9-én reggel fölhívott a főnököm, hogy 15 órára menjek be a cég központjába, majd közölték velem, hogy azonnali hatállyal felmondanak, mert a többi kollégám nem szeretne velem együtt dolgozni, mivel elviselhetetlen a modorom. Nagyon megdöbbentem. Majd megkérdezték, hogy melyik típusú megszüntetést választom, a közös megegyezést, vagy az azonnali hatályú felmondást, amit ők nem javasolnak. Én a közös megegyezést választottam, és alá is íratták velem. Le kellett azonnal adnom a munkaeszközeimet, autót stb. A történteket átgondolva, arra a következtetésre jutottam, hogy nem jól döntöttem. Az a kérdésem, hogy a közös megegyezést vissza tudom-e vonni, ha igen, milyen módon? A kilépőpapírokat nekem kell átvennem?
Részlet a válaszából: […] A közös megegyezés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre (Mt. 14. §), feltételezi mindkét fél egybehangzó akaratát. A közös megegyezés ebből kifolyólag csak mindkét fél egyetértésével módosítható. A munkavállaló egyoldalúan nem "vonhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Munkáltatói felmondás – az utolsó munkában töltött nap

Kérdés: Munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő adott munkavállaló vonatkozásában 30 nap. A munkavállaló a felmondási idő második felére kéri mentesítését a munkavégzés alól egy részletben, az első felére pedig szabadság kiadását. Kérdésem, hogy ebben az esetben az Mt. 80. §-a alapján mely nap számít az utolsó munkában töltött napnak az igazolások kiadása szempontjából? A felmondás napja, vagy 15 napra járó szabadság lejártának a napja, vagy a felmondási idő utolsó napja? Abban az esetben, ha a munkavállaló a felmondási idő első felében kéri a mentesítését, és a felmondási idő másik felére kéri a szabadságai kiadását, mely nap lesz az utolsó munkában töltött nap az Mt. 80. §-a tekintetében?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Munkaszüneti nap elszámolása

Kérdés: Folyamatos munkarendben dolgozom, az ünnepnapot 200%-ban kifizették, de pihenőnapot nem kapunk érte, vagyis az ünnepnapot ledolgozzuk. Ez helyes vagy nem?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót a munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék illeti meg [Mt. 140. § (2) bek.]. Ez a pótlék szabadidővel nem váltható meg. Ha a munkavállaló a munkaszüneti napon rendkívüli munkaidőben dolgozik, akkor további 100% rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Munkaidő-beosztás és a munkaidő mértéke

Kérdés: Egy meghirdetett állásra jelentkeztem, melyre fel is vettek. Az állás nyolcórás munkaidőre lett meghirdetve, még a felvételi tesztíráson is ezt ígérték, és a munkaszerződésem is 8 órás munkaviszonyról szól. Viszont a munkám kezdete óta 12 órás munkarendben dolgozom. Egy ideig azzal biztattak, hogy csak pár hónapról van szó, és utána változások lesznek, de mostanra kiderült, hogy nem lesz belőle semmi. Én előtte közmunkás voltam, igaz, jóval kevesebb fizetésért, de mivel egészségi okokból és pszichésen is megvisel a 12 órás munkarend, ezért megfelelt számomra az a munka is. Van-e értelme munkaügyi bírósághoz fordulni, van esélyem valamit elérni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. kimondja, a munkaidő beosztását a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. A munkáltatónak a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel kell beosztania [Mt. 97. § (1) bek.]. A munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Egyenlőtlen munkafeltételek

Kérdés: Egy vállalat pénzügyi osztályán dolgozom, a sok azonos munkakört betöltő munkavállaló egyikeként, ahol nem egyenlőek a munkafeltételek. Egyeseknek a munkáltató biztosít céges mobilt, korlátlan internetet, legújabb notebookot, másoknak nem, vagy csak régi, lassú munkaeszközöket, korlátozott internetelérést ugyanarra a munkára. Tulajdonképpen mindez attól függ, melyik munkatársnak milyen személyes kapcsolata van a főnökkel, hogy továbbítja-e az igénylőlapot. Rendben van ez így, van-e jogszabály erre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 51. §-a sorolja fel a munkáltató munkaviszonyból származó – bérfizetésen túli – egyéb kötelezettségeit. A munkáltató többek között köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Munkaviszony megszüntetése összeférhetetlen munkavállalóval

Kérdés: Határozatlan idejű munkaszerződést kötöttünk, három hónapos felmondási idővel egy munkavállalóval. Hogyan lehet ezt a munkaviszonyt megszüntetni a próbaidő lejárta után? A munkavállaló összeférhetetlen, nem rugalmas a napi munkaidő-beosztásával kapcsolatban, nem fogadja el felettesei utasításait.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony a próbaidő után megszüntethető közös megegyezéssel, felmondással, illetve azonnali hatályú felmondással (Mt. 64. §). Amennyiben a felek között nincs konszenzus a munkaviszony megszüntetését illetően, közös megegyezéssel nem tudják megszüntetni azt, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Bérelszámolás hóközi kilépés során

Kérdés: A bérjegyzéknek kell-e tartalmaznia a teljesítés hónapját (pl. április) és a kifizetés (pl. május 10.) időpontját? Mi van akkor, ha a teljesítés dátuma nem szerepel a bérjegyzéken, ezért kilépés esetén a munkáltató – mivel áprilisi utalást teljesített 2016. 04. 08.-án, a május havi munkabér pedig kilépés miatt már nem jár – azt mondja, hogy már teljesítette a kifizetést április hóban? Akkor a ledolgozott április havi munkabérem nem kapom meg? Mit lehet tenni ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni. A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni [Mt. 155. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Garantált bérminimumra jogosultság iskolai végzettség hiányában

Kérdés: Az egyik üzemünkben jellemzően gépkezelőket foglalkoztatunk, ahol elvárás a szakirányú végzettség megléte. A munkaerőhiány okán azonban néha szükséges felvennünk olyan munkavállalókat is, akiknek van ugyan tapasztalatuk hasonló gépek kezelésében, de szakirányú végzettséggel nem rendelkeznek – őket beíratjuk a képzésre. A kérdésem, hogy addig, amíg meg nem szerzik a szakirányú iskolai végzettséget, meg kell adnunk nekik alapbérként a garantált bérminimumot, vagy elegendő a minimálbért?
Részlet a válaszából: […] Az alapbér meghatározása során a felek megállapodása irányadó, jogszabály a versenyszférában pontos alapbért nem határoz meg egyes munkakörökre vonatkozóan. Az alapbérnek alsó korlátja ugyanakkor van; ez a minimálbér, illetve a garantált bérminimum, ha a munkakör...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Sztrájk tiltása a munkabér kifizetésért

Kérdés: A kollektív szerződésben rögzített, egyhavi alapbérnek megfelelő összegű "szabadságos bér" megfizetését a munkáltató az esedékesség időpontjában anyagi nehézségek miatt nem kívánja megfizetni, helyette 2017-ben szeretné a kifizetéseket teljesíteni, amelyről értesítette a szakszervezetet. Ha a kollektív szerződést a szakszervezet nem kívánja módosítani, de a bérelem kifizetésre nem kerül, akkor a bér kifizetése érdekében szervezhető-e jogszerű sztrájk?
Részlet a válaszából: […] A kollektív szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabálya az Mt. 13. §-a szerint, amelynek normatív része a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget is szabályozhat [Mt. 277. § (1) bek. a) pont]. A munkavállaló a munkaviszonyból vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Rendkívüli munkavégzés díjazása

Kérdés: Heti 40 órás munkaviszonyban dolgozó munkavállaló mekkora összegű túlórás pótlékra jogosult, ha a munkáltatójánál esetenként szombaton vagy vasárnap is kell dolgoznia? Milyen összegű pótlékra számíthat, ha a 16.00 óráig tartó napi munkaidején felül még bent kell maradnia este 19.00-ig a munkahelyén?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó [Mt. 97. § (4) bek.]. A közölt munkaidő-beosztástól eltérő időben teljesített munkavégzés rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.
1
13
14
15
31