Találati lista:
41. cikk / 2711 Egyenlő bánásmód sérelme – „feláll” az osztály
Kérdés: Társaságunknál van két munkavállaló (egy igazgató és az asszisztense), akik minősíthetetlen és toxikus magatartása már elviselhetetlen. Ők ketten folyamatosan támadják az osztályunkat (a számviteli osztályt), személyeskedő, rágalmazó leveleket írnak hol nekünk, hol a hátunk mögött a munkáltatói jogok gyakorlójának, a vezérigazgatónak. Semmilyen módon nem tudjuk magunkat megvédeni, mert az indokaink süket fülekre találnak, még akkor is, amikor bizonyítjuk, hogy a belső szabályzataink és a jogszabályok szerint jártunk el. Mindezt büntetlenül tehetik, mert a vezérigazgató is őket támogatja. Azt azonban ő is elismerte, hogy a munkánkkal meg van elégedve. Cégünknél az egyenlő bánásmód abszolút nem érvényesül. Egy egész számviteli osztály – három könyvelő, egy könyvelő és bérszámfejtő, egy főkönyvelő – akar már távozni miatta, de a cégvezető még mindig úgy gondolja, hogy nem vagyunk elég kollegiálisak, és legyünk lojálisak a céghez. Már ott tartunk, hogy engedélyt kell kérni ahhoz, hogy betarthassuk a jogszabályokat, nehogy valamivel megsértsük azt a két embert. Milyen lehetőségünk van munkajogi szempontból? Megtehetjük-e, hogy az egész osztály egyszerre „áll fel”, akár azonnali hatállyal, hivatkozva a toxikus környezetre és a kialakult helyzetre? Néhányunknak az állandó stressz már testi betegségben is jelentkezik. A munkaszerződésünkben, belső szabályzatainkban nincs semmilyen kikötés vagy tiltás azzal kapcsolatban, hogy egyszerre távozzunk, nincs tanulmányi szerződésünk sem. Milyen esélyünk lenne egy munkaügyi perben a cég ellen?
42. cikk / 2711 Cafeteria-„túlfizetés” – a visszakövetelési lehetőség
Kérdés: A munkáltató cafeteriajuttatást nyújt a munkavállalónak. A felek közötti munkaviszony megszűnik. A cafeteriának a munkaviszony megszűnéséig időarányosan járó összegét meghaladó részt a munkáltató visszakövetelheti? Ha igen, akkor jogalap nélküli cafeteria-visszakövetelés jogcímen vagy kártérítés jogcímen?
43. cikk / 2711 Elszámolás a munkaruhával
Kérdés: Ha a munkavállaló számára a munkáltató munkaruhát biztosít, és a munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló a munkaruhát nem szolgáltatja vissza a munkáltatónak, a munkáltató a munkaruha kiadását vagy pedig a munkaruha értékének mint kárnak a megtérítését kérheti?
44. cikk / 2711 Munkaviszony figyelembevétele a jubileumi jogosultság megállapításakor
Kérdés: Egy önkormányzat által fenntartott szociális intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló intézményvezetője kéri, hogy jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából vegyük figyelembe korábbi munkaviszonyát az E. Gondozóház Egyesületnél 2016. szeptember 13-tól 2018. március 31-ig, valamint az E. Nonprofit Kft.-nél 2018. április 1-től 2019. április 30-ig töltött munkaviszonyát. A nonprofit kft.-nél töltött munkaviszonya alatt is a munkavégzés helye az E. Gondozóház volt, ahol intézményvezetőként dolgozott (1333 volt a FEOR-szám). Az E. Nonprofit Kft. esetében bemutatott egy Magyar Államkincstár által kiállított határozatot, amely a 2025. évre támogatást állapít meg a fenntartónak az E. Idősek Otthona szolgáltatóra vonatkozóan, a férőhelyszámra vonatkozóan, és a szociális ágazati összevont pótlékra. Emellett benyújtott egy 2023. évi férőhely-módosításról szóló, a kormányhivatal gyámügyi osztálya által egy határozatot, amelyben az E. Nonprofit Kft. adatainál típusként az van feltüntetve, hogy „nem állami fenntartó”. Ezek alapján figyelembe vehetőek-e ezek a munkaviszonyok jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából?
45. cikk / 2711 Jubileumi jutalom – a múlt hibáinak korrigálhatósága
Kérdés: Polgármesteri hivatalunknál felülvizsgálatra került a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapítása. Egyik kollégánk esetében kiderült, hogy közel öt év olyan munkaviszonya is beszámításra került, ami nem jogosít jubileumi jutalomra (G. Árammérőgyár, 1987. szeptember 1. és 1992. június 26. között). A 25 és 30 éves jubileumi jutalmát ezek alapján kapta meg, és idén járt volna neki a 35 éves. A fentiek alapján azonban csak idén kapta volna meg a 30 éves jutalmát. Mit tudunk ebben az esetben tenni? Megkaphatja-e ebben az évben a 35 éveset az előzőekre történő hivatkozással – mivel csak most derült ki, hogy nagyon régen tévesen lett megállapítva a jogszerző idő –, vagy csak öt év múlva?
46. cikk / 2711 Munkabérelőleg minősítése
Kérdés: A munkabérelőlegnek mi a helyes jogi minősítése? Polgári jogi kölcsönnek minősül, és ezáltal a munkabérelőleg nyújtásával kapcsolatos megállapodás szükségszerűen polgári jogi kölcsönszerződés, vagy pedig az „megmarad” a munkajog területén, és úgy kell a munkabérelőlegre tekinteni, mint olyan, jövőben kifizetendő munkabér, amelynek pusztán az esedékességét „hozzák előre” a felek, és azt – annak visszafizetése céljából – az időben későbbi havi munkabérekből levonják? A Hpt. értelmében a munkabérelőleg pénzkölcsön nyújtásának minősül?
47. cikk / 2711 Helyettesítési díj és ruhapénz a közegészségügyben
Kérdés: Településünkön két felnőtt háziorvosi körzet van, körzetenként két-két asszisztenssel, akik egészségügyi szolgálati jogviszonyban látják el feladataikat. A 2. körzetben három hétig szabadságon voltak, ez idő alatt az 1. körzet asszisztensei látták el a helyettesítési feladatokat. Az 1. körzet háziorvosa kérelemmel fordult önkormányzatunkhoz, hogy a szabadságon lévő asszisztensek helyettesítése miatt végzett túlmunkát fizessük ki. Véleményünk szerint szabadság miatti helyettesítés esetén helyettesítési díj nem jár. Kaphatnak-e valamilyen más juttatást? Szintén egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozók esetén kell-e a munkáltatónak – jelen esetben az önkormányzatnak – ruházati költségtérítést fizetni? Ha igen, hol találunk arra iránymutatást, hogy ennek mekkora a mértéke, milyen elemeket kell kötelezően biztosítani?
48. cikk / 2711 Nyugdíjas státusz igazolása
Kérdés: Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása esetén – figyelembe véve a GDPR előírásait is – kérheti-e a munkáltató a munkavállalótól a nyugdíj-megállapító határozat másolatát? Amennyiben igen, a határozat teljes terjedelmében bekérhető, vagy elegendő csak azokat a részeket (oldalakat) bekérni, amelyek a munkáltató szempontjából relevánsak, illetve elfogadható-e, ha a munkavállaló a számára érzékeny, nem releváns adatokat (pl. ellátás összege, egyéb ellátások) kitakarja? Ebben az esetben mennyi a megőrzési idő? Amennyiben a dokumentum másolata nem kérhető be jogszerűen, milyen módon tudja a nyugdíjas munkavállaló hitelt érdemlően igazolni nyugdíjas státuszát a munkáltató felé? Végezetül, egy esetleges hatósági (pl. munkaügyi vagy adóhatósági) ellenőrzés során a hatóság kérheti-e a munkáltatótól a nyugdíjhatározat másolatát, illetve annak meglétét vizsgálhatja-e?
49. cikk / 2711 Két jogviszony – egy munkáltatóval
Kérdés: Szabályos-e közalkalmazottként alkalmazni ugyanazon munkáltatónál a szociális szférában egy személyt – nem vezetői beosztásban – úgy, hogy négy órában határozatlan időben, négy órában pedig más munkakörben határozott időben? Ha lehetséges, akkor az egyik kinevezése „másodállásnak” számít?
50. cikk / 2711 Könyvtárvezető – képesítés nélkül
Kérdés: Könyvtárunkba ki lett nevezve közalkalmazotti jogviszonyban a könyvtárvezető mint megbízott vezető, mivel nincs meg a végzettsége. Mikor felvettük, a munkáltató kötelezte, és ő egyben kötelezettséget vállalt arra, hogy egy éven belül jelentkezik a könyvtárvezetői képzésre. A jelentkezés meg is történt, de sajnos nem vették fel. Ebben az esetben, mivel itt a környékünkön sajnos nagyon nehéz könyvtárvezetőt találni (előzőleg is majdnem egy évig hirdettük az állást), meghosszabbítható a megállapodás az iskola elvégzésére?
