Óvodapedagógus helyettesítése hosszabb keresőképtelen betegsége alatt

Kérdés: Óvodánkban a következő helyzet állt elő: egy óvodapedagógus kolléganőnk úgy tűnik, egy évnél hosszabb ideig fog orvosi kezelés alatt állni. Szeptembertől viszont ez konkrét munkaerő-kiesést jelent az óvodai csoportja számára, amit szeretnénk úgy áthidalni, hogy felvennénk egy végzős óvodapedagógus kolléganőt kisegítés gyanánt 4 vagy 8 órában (amelyik lehetséges). Hogyan tudnánk végzős hallgatót alkalmazni, illetőleg a beteg kolléganőnk mennyi időt lehet táppénzen, illetve milyen bontásban, hogy a munkaviszonya megmaradjon? Betegsége jellegéből adódóan nem tudjuk előre behatárolni annak időtartamát.
Részlet a válaszából: […] Az első kérdéscsoport a beteg kolléganőre vonatkozik. A keresőképtelenség idejére 15 napos betegszabadság, majd egészségbiztosítási ellátásként táppénz jár. Az Ebtv. 46. §-a (1) bekezdésének a) pontja és (5) bekezdése szerint – többek között – táppénz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

„Nők 40” nyugellátás igénybevétele – a jogviszony fenntartása mellett

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál pénztáros munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő a nők kedvezményes öregségi nyugdíjával (nők 40) menne nyugdíjba. Van lehetőség arra, hogy a nyugdíj mellett – ugyanabban a munka-, illetve feladatkörben – továbbra is foglalkoztassa a hivatal? Amennyiben igen, milyen jogviszonyban történhet a foglalkoztatás?
Részlet a válaszából: […] ...– a nyugdíj megállapítása mellett a nyugdíj folyósítását kell szüneteltetni.A jogszabályi rendelkezések értelmében például a munkaviszony vagy megbízási jogviszony létesítése, illetve fennállása nincs kihatással a nyugdíj folyósítására. A Kttv. 8....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Öregségi nyugellátásra jogosultság megszerzése – a további foglalkoztatás alternatívái

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselő 2026. október 29-én tölti be a 65. életévét, és rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Van-e lehetősége – és ha igen, akkor milyen – a hivatalnak a további foglalkoztatásra?
Részlet a válaszából: […] ...kérte, a fentiek szerint – a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.A jogszabályi rendelkezések értelmében viszont például a munkaviszony, illetve megbízási jogviszony létesítése, illetve fennállása nincs kihatással a nyugdíj folyósítására. A Kttv. 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

További foglalkoztatás vagy jogviszony-megszüntetés – a végkielégítés jogszerző ideje

Kérdés: Óvodánkban jelenleg három csoport működésére van lehetőség három dajkával és egy pedagógiai asszisztenssel. Szeptemberben egy átmeneti időszakban kb. 20-30 napig nem lesz meg a három csoport fenntartásának a követelménye, azaz a gyereklétszám 13 fő/csoport alá csökken. Viszont utána a folyamatos beiratkozókra tekintettel ismét elérjük, illetve meghaladjuk a 13 főt. Indíthatjuk-e három csoporttal az évet? Amennyiben a gyermeklétszám csökkenése miatt nincs lehetőség a három csoport megtartására, egy dajka és egy pedagógiai asszisztens munkaviszonyát kénytelenek leszünk megszüntetni. Ez felmentéssel valósulhat meg, a csoportlétszám csökkenésére tekintettel. Egy fő esetében több éven keresztül a határozott idejű közalkalmazotti kinevezéssel történt a foglalkoztatás, mely évente hosszabbításra került. 2019-től 2024-ig határozott idejű volt a foglalkoztatás, majd ezt követően alakult át határozatlanná. A közalkalmazotti határozott idő beleszámít-e? A Púétv. köznevelési jogviszonyt nevesít az 57. §-ban. A határozott időszakot is bele kell számítani a végkielégítésre való jogosultsági időbe?
Részlet a válaszából: […] ...időbe bele kell számítani a 2024. január 1. napját megelőzően a munkáltatónál vagy jogelődjénél közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltött időt is;– többes jogviszony esetén az aktuális jogviszonyon kívül a korábbi jogviszonyban töltött időket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Egyéni védőeszköz – a viselésének elmulasztásával okozott kár

Kérdés: Van-e lehetősége a munkaadónak levonni a munkavállaló béréből azt az összeget, ami abból a kárból következett, hogy a dolgozó nem viselte a részére a munkavégzéshez előírt munkavédelmi ruházatot? A cégnek milyen szabályzatban kell rögzítenie, hogy a munkavállalónak milyen munkavédelmi ruházatot kell viselnie (munkavédelmi cipő)? A munkaadó cégre terhelik azokat a költségeket a partner cégek, amelyek abban az esetben keletkeznek, ha a munkavállaló nem viseli az előírt lábbelit (pl. bakancsot) a partner cégnél történt munkavégzés esetén. Amennyiben a helyszínen ellenőrzi a munkaadó képviselője, hogy nem viselte a dolgozó a munkaruházatot, akkor ebben az esetben levonhatja a havi nettó bérből a kár összegét?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlenül a bérből levonni tilos, akkor is, ha a munkáltató észleli, hogy a munkavállaló nem viseli a védőeszközt. A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

CSED, illetmény és fegyverpénz

Kérdés: A honvédek jogállásáról szóló 137/2024. Korm. rendelet hatálya alá tartozó anyuka esetén az Ebtv. szerinti CSED jár vagy távolléti díj? Utóbbi esetén jól gondoljuk, hogy az idén kapott fegyverpénz nem számít bele a CSED idejére kapott távolléti díj alapjába, így annak összegét nem is emelheti?
Részlet a válaszából: […] ...32. § (20) bek.]. A szülési szolgálatmentesség intézménye tehát a szülési szabadság intézményének helyébe lépett.Szemben a munkaviszony szabályaival, amelyek azokat az időtartamokat nevesítik, amelyekre munkavégzés nélkül is munkabér jár a munkavállalónak [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Munkaviszonyban az alapítványi bölcsődében – ami a Kjt.-ből alkalmazandó

Kérdés: Alapítványi fenntartású (nem önkormányzati, nem egyházi és nem állami) bölcsődében munkaviszonyban, nem pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókra alkalmazni kell-e a Gyvt. 143. §-a (3) bekezdésének a) pontját? Elsősorban a szabadság megállapítása és a jubileumi jutalom jogosultsága érdekelne a hivatkozott Kjt. 55–80. §-okból.
Részlet a válaszából: […] A kérdezett szabály nem a Gyvt. 143. §-a (3) bekezdésének a) pontja, hanem a 145. § (3) bekezdésének a) pontja. E szerint: a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő nem állami fenntartású gyermekjóléti, gyermekvédelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Jubileumi jutalom – a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idők

Kérdés: Jubileumi jutalommal kapcsolatban pontosan mely jogviszonyok tekintendők jogszerző időnek? A dolgozó 2012. 08. 01. napjával került felvételre közalkalmazottként, szociális gondozó munkakörbe, napi 8 órás munkaidővel az intézménybe. A felvételkor az alábbiak szerint rögzítették a korábbi jogviszonyait;
1. Miskolc MJV. Önk. Miskolci EÜ. KP. és Egyetemi Okt. Kórház (közalkalmazotti igazolás alapján) 1994. 08. 01. – 2009. 03. 01-ig. Megszűnés módja: Kjt. 25/A. § (1) bekezdése alapján. Besoroláshoz beszámítva 14 év 7 hó 1 nap. Jubileumi jutalomhoz beszámítva 14 év 7 hó 1 nap.
2. Misek Semmelweis I. Eü. Kp. és Eo. Kórház Nonprof. Kft. [Munkáltatói igazolás az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 98. § alapján] 2009. 03. 01. – 2012. 05. 31-ig (Jogelőd 2007. 10. 01. – 2009. 02. 28. Miskolci Eü. KP.). Megszűnés módja: Közös megegyezéssel. Besoroláshoz beszámítva: 3 év 3 hó 0 nap. Jubileumi jutalomhoz beszámítva 0 év 0 hó 0 nap. Összesen: Besoroláshoz beszámítva 17 év 10 hó. Jubileumi jutalomhoz beszámítva 14 év 7 hó 1 nap.
A kinevezésén szereplő eszmei jogviszonykezdetek: besoroláshoz: 1994. 10. 01.; jubileumi jutalomhoz/felmentéshez: 1997. 12. 31.; végkielégítés megállapításához: 2012. 08. 01.
Ez alapján, a KIRA-rendszer szerint a közalkalmazott 2022. 12. 31. napján volt jogosult a 25 éves jubileumi jutalomra, a 30 éves jubileumi jutalomra való jogosultságot 2027. 12. 31. napján szerzi meg. A közalkalmazott részére 2023. 02. hónapban fizették ki a 25 éves jubileumi jutalmat, azaz 2 havi alapilletményt, pótlékok nélkül. A közalkalmazott jogviszonya 2012. 08. 01-től folyamatosan fennáll az intézménynél, 2025. 10. 01. napjától, saját kérésére, 4 órás munkaidőben kerül alkalmazásra. A Misek Semmelweis I. Eü. Kp. és Eo. Kórház Nonprof. Kft.-nél töltött 3 év 3 hó időtartamot figyelembe kellett volna venni a jubileumi jutalomra való jogosultság időtartamának meghatározásakor, mivel önkormányzati fenntartású volt a munkáltató? Ha igen, akkor a közalkalmazott már 2024. 09. 30. napján jogosulttá vált a 30 éves jubileumi jutalomra? Ebben az esetben kifizethető-e számára a 30 éves jutalom, ha igen, milyen összegben? A jogosultság napján fennálló 8 órás jogviszonya és az akkori bruttó bére alapján kell-e kifizetnünk, illetve meddig kérhető a kifizetés? Van-e valamilyen jogvesztő határidő? Ha beszámítható a 3 év 3 hónap, akkor jelent-e valamilyen problémát, akár az intézmény, akár a közalkalmazott számára a 25 éves jubileumi jutalom későbbi kifizetése? A kifizetés összege így más, mintha 3 évvel korábban fizették volna.
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe venni a jubileumi jutalomra jogosító időtartamok meghatározása során. A Kjt. 87/A. §-ának (1) bekezdése rendelkezései a munkaviszonyt nem általában tekintik jogszerző időnek. A kérdésben említett – 2009 és 2012 közötti – időszakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Jubileumi jutalom – nem jár munkaviszonyban

Kérdés: Bölcsődében nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozik a jubileumi jutalom? A foglalkoztatottak munkaviszonyban állnak.
Részlet a válaszából: […] ...megillet a jubileumi jutalom. Az egyéb (magán- vagy egyházi stb.) fenntartású bölcsődénél az Mt. alapján kerül sor a foglalkoztatásra, munkaviszonyban. Az Mt. nem szabályoz jubileumi jutalom elnevezésű jogintézményt, csak a Kjt. Továbbá a Gyvt. sem tartalmaz olyan szabályt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Szolgálati elismerésre való jogosultság

Kérdés: A munkavállaló egészségügyi szolgálati jogviszonyban háziorvosi asszisztensként dolgozik az önkormányzatnál. A benyújtott igazolás alapján 2026. 09. 01. napjától igényelné a „nők 40” kedvezményes öregségi nyugdíját, viszont tovább szeretne dolgozni. Korábbi években – a kormányhivatali értesítés alapján – munkaviszonyban, tehát nem közalkalmazotti vagy egészségügyi szolgálati jogviszonyban állt, „MÁK-os” orvosi rendelőkben és egészségügyi szolgáltatásokat végzők (háziorvosi körzeteket ellátó vállalkozók) mellett dolgozott. Ezeket a jogviszonyokat a jubileumi jutalom, azaz a szolgálati elismerés számítása szempontjából figyelembe kell-e venni? Ha 2026. 09. 01. után lesz jogosult a 40 éves szolgálati elismerésre, továbbfoglalkoztatásra tekintettel, akkor is ki kell fizetni a jutalmat (következő évek)? Ha a korábbi munkáltatók nem fizettek szolgálati elismerést, jelenlegi munkáltatóként melyik kifizetésére vagyunk kötelezettek (25, 30, 40 éves) és mikor?
Részlet a válaszából: […] ...szerepel az az időszak is, amikor a munkavállaló az egyébként az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál állt munkaviszonyban, amit figyelembe kell venni, akár az Eszjtv. hatálybalépése előtt (2020. november 18.), akár azt követően jött létre....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.
1
…
5
6
7
…
288