Munkakör és munkaköri leírás – ha a büfét is üzemeltetni kell

Kérdés: Művelődési központ, könyvtár és konyha munkáltatóként új feladatot kaptunk, mely egy büfé üzemeltetése. Mivel egy büfé üzemeltetése teljesen más munkakörben és FEOR-számokon szerepel, mint a művelődési központban dolgozók munkaköre és FEOR-számai, hogyan lehet megoldani azt, hogy mindkét feltételnek megfeleljünk? A munkaköri leírásnak milyen formai követelménynek kell megfelelnie? A közművelődési munkakör marad az eredeti, csak mellette el kell látni a büfé üzemeltetését is. A büfés munkakör fizikai munkának minősül. A szellemi és fizikai munka hogyan kombinálható? A büfé napi négy órában lenne nyitva, nyitvatartási időn kívül kell (a pénzügyi elszámolást, a takarítást, árukészlet-feltöltést megcsinálni stb.), ami napi szinten minimum két óra, tehát napi hat órát kell a büfében dolgozni, és a maradék két órában kell a közművelődési feladatokat ellátni, ami büfé nélkül nyolc órát tesz ki. Valamennyi közművelődésben dolgozó kolléga legalább érettségi bizonyítvánnyal és felsőfokú végzettséggel rendelkezik (főiskola és mesterképzés).
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni, így az itt dolgozó valamennyi kolléga – legyen szó szellemi vagy fizikai munkakörről – munkaviszonyban áll. A kérdésből az tűnik ki, hogy az intézménynek a büfé üzemeltetési feladatát is meg kell oldania...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Határozott idejű munkaszerződések láncolata – a lehetséges kereseti követelés

Kérdés: Adott egy munkahely, ahol az öt éve dolgozó munkavállalónak évente hosszabbítják a határozott idejű szerződését. A szerződések között két-három hónap megszakítás van minden alkalommal. A legutóbbi szerződéshosszabbítás nem egy évre szólt, csupán szűk fél évre, mert a munkavállaló állapotos, így meg tudta igényelni az ellátásokat a szülés után, de ezzel együtt a munkaviszony meg is szűnt. Ebben az esetben támadható-e a munkáltató, ha igen, lehet-e kérni a munkaviszony határozatlanná alakítását a bíróságon?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 192. §-ának (2) bekezdése értelmében, általános szabály szerint a határozott idejű munkaviszony tartama nem haladhatja meg az öt évet, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Egészségügyi szolgálati jogviszony megszüntetése a „nők 40” nyugdíjra jogosultság miatt

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott asszisztens, aki 1967-ben született, szeretné igénybe venni a nők 40 éves nyugdíját. A nyugdíj mellett szeretne tovább dolgozni. 2026-ban a 40 éves szolgálati elismerési ideje is meglesz. A jelenlegi foglalkoztatónál 2024. II. 26. naptól áll jogviszonyban. Milyen módon szüntethető meg a jogviszonya? Mennyi felmentési idő jár a dolgozónak, és mikortól kell számolni? Fel kell menteni a munkavégzés alól a felmentési idő egy részére? A megszűnés napjáig ki kell fizetni neki a 40 éves szolgálati elismerést? Amennyiben továbbra is dolgozik, a nyugdíj megállapításához mindenképp szükséges a jogviszony megszüntetése?
Részlet a válaszából: […] ...Tny. 18. § (2a) bek.]. Ha a munkavállaló ilyen kérelmet nem terjeszt elő, a munkáltató akkor is jogosult felmondással megszüntetni a munkaviszonyt. Fontos, hogy ha a munkavállalónak már megállapították a „nők 40 nyugdíjat”, azaz a korhatár betöltése előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Nyomásgyakorlás – a közös megegyezéssel történő megszüntetés érdekében

Kérdés: A munkavállaló munkaszerződésében szerepel a céges autó korlátlan használata, és az is, hogy a munkavállaló tartós távollét alatt is használhatja a gépjárművet. Dönthet-e egyoldalúan úgy a munkáltató, hogy amíg a munkavállaló gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van, visszaveszi az autót, a telefont, és emellett zárolja a munkavállaló céges e-mailjének hozzáférését? A munkáltató szándéka egyértelműen a munkaviszony ellehetetlenítése azzal a céllal, hogy a munkavállaló belemenjen egy közös megegyezésbe.
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy zárolja a munkavállaló céges e-mailjének a hozzáférését, hiszen a fentiekkel összhangban ebben az időszakban a munkavállaló munkaviszonya szünetel, azaz nincs munkavégzési kötelezettsége sem. Ugyanakkor megjegyzendő, a munkavállaló elektronikus levelezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

GYES-ről visszatérő kismama foglalkoztatása: kötelező részmunkaidő és a munkaidő kezdetének meghatározása

Kérdés: A munkáltatóhoz a GYES/GYED-ről visszatérő kismama a szabadságát kivéve munkába szeretne állni. A munkavállaló az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése alapján kérte a munkáltatót, hogy a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítsa. A munkáltató működése több műszakos, a munkanap 05.45-kor kezdődik. A munkáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli a fenti szabály alapján, ám a munkavállaló munkaidejének beosztási joga a munkáltatónál van. A munkáltató beoszthatja-e a munkavállalót 05.45-ös kezdettel munkavégzésre? Ha a munkavállaló így nem tudja a gyermekét bölcsődében, óvodában elhelyezni a korai munkakezdési időpont miatt, hivatkozhat-e a munkáltató együttműködési kötelezettségének a hiányára, és így kérheti-e a 07.00–08.00 óra körüli beosztás szerinti munkavégzés kezdetét? A gyermek bölcsődei, óvodai elhelyezésének kérdéskörében mennyiben vizsgálhatja a munkáltató a munkavállaló házastársának, élettársának szerepét a bölcsődei, óvodai elhelyezés kapcsán? Továbbá, a munkáltatónál (fél)automata gépek üzemelnek. A munkavállaló feladata ezen gépek kezelése. Ha egy munkavállaló hiányzik, a rábízott gépeket más kollégák, például áthelyezéssel vagy túlóra elrendelése mellett csak ideig-óráig tudják kezelni. Hosszabb távon, akár 2-3 hét elteltével ez a fajta helyettesítés már a helyettesítő kollégára ró aránytalan terhet. A munkáltató hivatkozhat-e arra, hogy a berendezéseinek működtetése 8 órás munkaviszonyt igényel, azaz a visszatérő kismama négyórás foglalkoztatása a munkáltató számára azt jelenti, hogy az adott gépet az adott műszakban 50%-os kihasználtsággal tudja csak működtetni? Ez megalapozhat-e egy munkaviszony-megszüntetést?
Részlet a válaszából: […] ...törvény adta jogával élve kéri részmunkaidőre módosítani a munkaszerződését, majd a munkáltató arra hivatkozva mondaná fel a munkaviszonyt, hogy az adott munkakörben a részmunkaidős foglalkoztatás a kérdés szerinti nehézségekkel járna, ezért nincs lehetősége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Fizetés nélküli szabadság kiadása a gyermek hároméves kora után

Kérdés: A munkavállaló pár hónapot dolgozott a cégnél, mielőtt bejelentette várandósságát. Kilenc éve van otthon a három gyerekkel, és most járt le a GYES folyósításának időtartama. A gyermek nem fogyatékos, nem áll fenn semmilyen olyan körülmény, ami miatt ellátásban részesülnének utána. A munkavállaló szeretne visszajönni hozzánk dolgozni négy órában, de majd csak szeptemberben tud, mert nem tudja hova rakni a hároméves gyereket, aki még nem jár óvodába. Elkezdtük kiadni a bent maradt szabadságait, illetve megemeltük a munkabérét. Kötelesek vagyunk-e szeptemberig fizetés nélküli szabadságon tartani őt, és szeptembertől foglalkoztatni? Mivel három gyermeke van, alapesetben a gyermek hatéves koráig el kellene fogadnunk a négyórás munkaidőben történő foglalkoztatását. Amennyiben nincs ilyen kötelezettségünk, nem szeretnénk fenntartani a jogviszonyát, mert nem tudunk várni szeptemberig. Élhet-e a munkáltató felmondással? Ha igen, milyen opció a legbiztonságosabb a közös megegyezés mellett?
Részlet a válaszából: […] ...után kérni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkavállaló által kért részmunkaidős foglalkoztatás alatt kötelező lenne fenntartani a munkaviszonyt.Ha a gyermek elmúlt hároméves, a munkavállalót felmondási védelem már nem illeti meg [Mt. 65. § (3) bek. e) pont, 66...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Szabadságkiadás közigazgatási munkavállaló részmunkaidős munkaviszonyában

Kérdés: Önkormányzatnál munkaviszonyban (Mt. alá tartozó, heti 8 órás, kötetlen munkaidőben dolgozó) személy esetén, aki a Kttv. alá tartozó heti 40 órás köztisztviselői jogviszonya mellett, illetve aki a Kjt. alá tartozó heti 40 órás közalkalmazotti jogviszonya mellett dolgozik, hogyan kell értelmezni és kiadni a szabadságot? A munkaideje csakis a főállású jogviszonyából adódó munkaidejét követően kezdődhet (16 óra után, figyelve a napi munkaidők közötti pihenőidőre). Mivel kötetlen munkaidőben dolgozik, így heti szinten naponta akár 1–4 órát is dolgozik, vagy nem dolgozik 1-2 napot. Az 1 munkanapnyi szabadságot 1,6 órának kell figyelembe venni, és így kiadni a szabadságnapokat, a hét többi napján pedig annyi órát dolgozik, hogy meglegyen a heti 8 óra?
Részlet a válaszából: […] Kötetlen munkarend esetén a munkavállalónak nincs munkaidő-beosztása, hanem saját magának osztja be a munkaidejét [Mt. 96. § (2)–(3) bek.]. Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni [Mt. 124. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

„Többlet”-szabadság visszakövetelhetősége

Kérdés: Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott orvos munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre, a „többlet”-szabadságra kifizetett összeget a munkáltató az elszámolás keretében levonhatja-e a munkavállaló utoljára kifizetett munkabéréből, egyéb járandóságaiból?
Részlet a válaszából: […] ...szabadság mértékét egy teljes naptári évre határozza meg. Például, a 20, illetve 21 munkanap alapszabadság akkor jár, ha a munkavállaló munkaviszonya a teljes tárgyévben fennáll, és a munkavállaló azt munkában is tölti [Eszjtv. 6. § (1)–(2) bek.]. Ha a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Mentesülés a munkáltató engedélyével – jogszerző idő a szabadság tekintetében

Kérdés: Az Mt. 146. §-ának (6) bekezdése alapján a munkáltató mentesíti a munkavállalót a munkavégzés alól az egyoldalú munkáltatói szabályzatban meghatározott esetben „automatikusan”. Erre vonatkozóan a munkáltató dönthet-e úgy – ezen egyoldalú munkáltatói szabályzatban –, hogy e mentesítési időszak a szabadság vonatkozásában munkában töltött időnek minősül annak ellenére, hogy a fenti eset az Mt. 115. §-ának (2) bekezdésében lévő felsorolásban nem szerepel?
Részlet a válaszából: […] ...idő alapján illeti meg, minden naptári évben [Mt. 115. § (1) bek.]. A szabadságra való jogszerzéshez tehát nem elegendő önmagában a munkaviszony fennállása, hanem a munkavállalónak ténylegesen teljesítenie is kell munkavégzési és rendelkezésre állási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Szabadság tartamának arányosítása

Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy a GYED-ről visszatérő anyukák esetében a szabadságok kiszámításánál csak az alap+életkor után járó szabadságnapokat arányosítjuk, és a gyermekek után járó pótszabadságot pedig teljes egészében hozzáadjuk a kapott arányosított munkanapok számához? Egyedül abban az esetben nem, ha a munkaviszony év közben megszűnik, úgy a gyermekek után járó szabadságnapokat is arányosítjuk. Jól értem?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli szabadság [Mt. 128. §] első hat hónapja is [Mt. 115. § (1) bek., (2) bek. c)–d) pontok]. A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve –, a szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
1
2
3
4
282