2631 cikk rendezése:
21. cikk / 2631 Munkába járás költségtérítése harmadik országbeli munkavállalónak
Kérdés: Egy budapesti székhelyű vállalkozásnál dolgozik egy harmadik országbeli munkavállaló, aki a hazautazási költségtérítéssel kapcsolatban érdeklődött. Az úr egyiptomi állampolgár, és szeretne családlátogatás céljából hazautazni Egyiptomba. Az ő értelmezésében a 39/2010. Korm. rendelet szerint, különösen annak 2. § c) pontja alapján, jogosult az egyiptomi repülőjegyének részbeni megtérítésére. A munkavállaló úgy gondolja, hogy mivel addig, amíg Egyiptomban tartózkodik (pl. 2 hetet családlátogatás céljából), életvitelszerűen ott fog lakni, illetve van eredetileg regisztrált címe Egyiptomban, és a budapesti címe csak tartózkodási hely, így megfelel a jogszabályi követelményeknek és a munkáltató köteles számára megtéríteni az utazását, vagy legalábbis a költségek egy részét a jogszabály alapján. A jogszabály világosan definiálja a lakóhelyet, illetve a tartózkodási helyet is, azonban az életvitelszerű ott lakást nem határozza meg. A munkáltató köteles számára megtéríteni a hazautazás költségét? Azért fontos ez a kérdés, mert a cégnél számos külföldi munkavállaló dolgozik, akik számára ez precedens értékű lenne, a cégre azonban hatalmas anyagi terhet róna a magas létszám miatt.
22. cikk / 2631 Időarányos alapbérszámítás – hóközi munkába lépésnél
Kérdés: Havibéres munkavállalónk munkaviszonya 2025. 04. 07-én kezdődött, teljes munkaidőben, havi munkaidőkeretben (az első munkaidőkeret 04. 07-től 04. 30-ig tartott) foglalkoztatjuk. A munkaidőkeretben a ledolgozandó óraszáma 128 óra volt áprilisban, az ünnepnapokra nem volt munkaidő-beosztása. Mekkora időarányos alapbért kell részére fizetnünk áprilisban, ha például a havi alapbére 500 000 Ft?
23. cikk / 2631 Harmadik országból érkezettek szállása
Kérdés: A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni [Mt. 12. §]. Azaz önmagában az azonos munkakörben történő foglalkoztatás a két munkát nem teszi egyenlő értékűvé. A harmadik országbeli munkavállalók részére biztosított juttatásokat megfelelő dokumentációval és szabályzati keretekkel támasszuk alá, így elkerülve a diszkrimináció vádját. Harmadik országbeli munkavállalók hiányszakmában történő foglalkoztatására a magyar jogszabályoknak megfelelően, a kormányhivatal engedélyével van lehetőség. A szerződésben szerepel, hogy a munkáltató szállást biztosít számukra, mivel a toborzási nehézségekre tekintettel ez a foglalkoztatás feltétele. Ugyanabban a munkakörben dolgozó magyar munkavállalónak viszont nem biztosít a munkáltató ilyen juttatást. Milyen szabályzattal és dokumentációval lehet igazolni, hogy a szállás biztosítása a külföldi munkavállaló foglalkoztatási feltétele volt, és így nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek? Hogyan lehet az objektív indokokat megfelelően rögzíteni a munkaszerződésben vagy egy különmegállapodásban?
24. cikk / 2631 Bölcsőde a munkáltatónál és az ágazati pótlékok
Kérdés: A munkáltatónál bölcsőde működik. Az ott dolgozó kollégákra vonatkozóan igénybe vehetjük a szociális ágazati összevont pótlékot és a bölcsődei pótlékot. A munkáltató modellváltásban érintett intézmény, tehát a kollégák közalkalmazotti jogviszonyban álltak 2021-ig, majd munkaviszonnyá alakult a jogviszonyuk, ezt követően pedig 2024-ben életbe lépett a Púétv. A pedagógus-munkakörben lévő kollégáknál a Gyvt. 15. §-át alkalmazni kell, a többiekről nem esik szó a törvényben. A pedagógus- és nem pedagógus-munkakörben hogyan kell megállapítani a két pótlékra vonatkozó besorolást a különböző jogviszonyok idején jogviszonyt létesítő kollégák esetében és a most jogviszonyt létesítő kollégák esetében?
25. cikk / 2631 „Nők40” – az indokolás nélküli felmondás
Kérdés: Vonatkoznak-e a negyven év jogosultsági idővel nyugdíjba vonuló hölgyekre az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével nyugdíjassá váló munkavállalókra vonatkozó általános szabályok? Például, hogy határozatlan idejű munkaviszony esetén számukra sem kell indokolni a munkaviszony felmondását, és hogy nem jár számukra végkielégítés.
26. cikk / 2631 „Nők40” – a pedagógusi lemondás következményei
Kérdés: Óvodapedagógus kolléganőnk 2024 szeptembere óta a nők 40 kedvezménnyel öregségi nyugdíjra jogosult, melyet ezen időponttól igénybe is vesz, és azóta is folyamatos köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban van az óvodával. 2025. május 6-án beadta lemondását, mely alapján munkaviszonyát 2025. augusztus 31-én lemondással meg szeretné szüntetni. Mi az, amikre jogosult, és azokat hogyan számoljuk (pl. felmentési idő, végkielégítés, jubileumi jutalom stb.)? 30 éves jubileumi jutalmat már kapott, de 40 éveset még nem. Korábbi munkahelyei közül melyik számítható be pl. a jubileumi jutalomba? Munkahelyei:
Kossuth Nyomda, 1984. 09. 03. – 1984. 11. 08.;
Centrum Áruház, 1984. 11. 12. – 1991. 10. 01.;
Óvoda, 1991. 10. 02. – 2025. 08. 31.
Kossuth Nyomda, 1984. 09. 03. – 1984. 11. 08.;
Centrum Áruház, 1984. 11. 12. – 1991. 10. 01.;
Óvoda, 1991. 10. 02. – 2025. 08. 31.
27. cikk / 2631 Vezető állású felmondási ideje hat hónapon túl
Kérdés: A vezető állású munkavállalónak lehet-e a felmondási ideje hosszabb, mint hat hónap?
28. cikk / 2631 Vezető állás – a törvény minősítése
Kérdés: Az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése írja le azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a munkavállaló automatikusan vezető állású munkavállalónak számít. Amennyiben a munkáltató álláspontja szerint egy adott munkavállaló az általa betöltött munkakör és az általa végzett feladatok alapján vezető állású munkavállalónak minősül, erről a körülményről milyen módon, mikor és milyen mélységben szükséges tájékoztatni az adott munkavállalót? A munkáltatói jogkör gyakorlására való jogosultság (amely kiterjed munkaszerződések és módosításaik, továbbá a munkaviszony megszüntetésére irányuló dokumentumok aláírására is), amelyet a munkáltató önállóan cégjegyzésre jogosult ügyvezetője biztosított a HR-esként foglalkoztatott munkavállaló számára, megalapozza-e az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerinti, vezető állású munkavállalói minőségét az említett kollégának? Annak ellenére, hogy nem áll közvetlenül az ügyvezető „közvetlen irányítása alatt”. Más a közvetlen vezetője, ugyanakkor a munkáltatói jogkör gyakorlása szempontjából teljes egészében, önállóan eljárhat az ügyvezető helyett? Amennyiben az önállóan cégjegyzésre jogosult ügyvezető helyett más területek (pl. jog, HR, beszerzés, pénzügy) képviselői együttesen jogosultak (bármely két személy együttesen) cégjegyzésre, ez a joguk megalapozza-e az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerinti, vezető állású munkavállalói minőségüket?
29. cikk / 2631 Keresőképtelenség, megváltozott munkaképesség, felmondás
Kérdés: Munkavállalónk táppénzre való jogosultsága 2024. október 31. napjával lejárt, 2024. november 1-jétől ellátás nélküli keresőképtelen állományban van. Minden hónapban, jelenleg is, a háziorvosától kap igazolást, hogy továbbra is keresőképtelen, a munkáját nem tudja ellátni. A munkáltató a NAV-nak jelentette a biztosítási jogviszony szünetelését. A munkavállaló 2023 novemberétől megváltozott munkaképességűnek minősül (össz-szervezeti egészségkárosodása: 52%). A munkáltató, mivel a munkavállaló keresőképtelen állományban van, nem tudja elküldeni foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatra. A munkavállaló a közvetlen vezetőjének már többször is akként nyilatkozott, hogy nem tudja ellátni a munkakörébe tartozó feladatokat. A munkáltató felajánlott többször is könnyebb munkát, részmunkaidőben, amit a munkavállaló mindig elutasított. Most kaptunk egy levelet a munkavállalótól, hogy a munkáltató nem tesz eleget a foglalkoztatási kötelezettségének, mert olyan munkakört ajánlottunk fel, amit nem tud ellátni. Azt szeretné, hogy mondjon fel neki a munkáltató, és fizesse meg a végkielégítést. Hivatkozik az Alkotmánybíróság 1/2025. (II. 27.) számú határozatára, mely az Mt. 146. §-ának (2) bekezdését Alaptörvénybe ütközőnek minősítette. Kötelező-e a munkáltatónak felmondani a munkavállaló munkaviszonyát, és megfizetnie a végkielégítést annak ellenére, hogy tudnánk neki könnyebb munkát biztosítani?
30. cikk / 2631 Háziorvosi praxis megszűnése és a GYED-en lévő asszisztens munkaviszonya
Kérdés: Egy háziorvosi praxis megszünteti tevékenységét, a munkáltató felmond a munkavállalóinak, köztük egy olyan asszisztensnek is, aki jelenleg másfél éves gyermekével GYED-en van. Ez az asszisztens a felmondás közlésekor hároméves jogviszonnyal rendelkezik. A munkáltató kifizeti a végkielégítést, és az eddig ki nem vett szabadságokat. Mivel a praxis megszűnik, ezért más munkát a munkáltató nem tud felajánlani. A praxis végét követően a foglalkoztató cég még nem szűnik meg, árbevétele nem lesz, a későbbiek során lesz meg a végelszámolása. A felmondást a GYED-en lévő munkavállaló átvette, a munkavégzés alól mentesítve lett a felmondási időre. A GYED-en lévő munkavállaló felmondási ideje mikor kezdődik? A felmondási időre jár-e fizetés részére?
