Találati lista:
11. cikk / 2711 Felmondás nyugdíjas munkavállalónak – keresőképtelensége alatt
Kérdés: A nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával nyugdíjba vonult munkavállaló esetében – amennyiben a munkavállaló tartósan keresőképtelen állományban van – a munkáltató jogszerűen élhet-e felmondással indokolás nélkül a keresőképtelenség időtartama alatt?
12. cikk / 2711 Felsőfokú végzettségtől a pedagógus-életpályáig
Kérdés: A 15/1998. NM rendelet képesítési előírásaival kapcsolatban kérdezzük bölcsődei kisgyermeknevelő ügyében. E munkakörbe szeretnénk felvenni egy védőnőt és egy szociális munkást úgy, hogy a meglévő főiskolai végzettségük mellett elvégeznék a fenti rendeletben előírt középfokú képesítést is. A rendelet szerint pontosan ki a felsőfokú szociális szakképzettségű személy? A szociális munkás e körbe értendő? Ha a bölcsődében középfokú „E” besorolású kisgyermeknevelő utáni „szint” felsőfokon, mint „F” nem létezik, akkor a védőnőt és a szociális munkást (plusz megfelelő középfokú képesítéssel) mi alapján tudjuk a pedagógus-életpálya szerint gyakornoknak vagy Pedagógus I.-nek felvenni? Mert a felsőfokban egyáltalán nem kételkedünk, ha, mondjuk, egy javítóintézetben lévő kisgyermeknevelőről lenne szó. A bölcsődében mint kisgyermeknevelőt ezt a két felsőfokú végzettségű személyt hogyan, mi alapján sorolhatjuk be a pedagógus-életpálya hatálya alá?
13. cikk / 2711 Azonnali hatályú felmondás – közlés az elektronikus online platformon
Kérdés: Cégünk egy elektronikus online platformot, ún. ügyféltárat hozott létre a munkavállalóink számára. Az ügyféltárba regisztrációt követően tudnak a munkavállalók belépni, és kizárólag csak a saját munkaügyi dokumentációjukat tekinthetik meg. Az ügyféltárba bekerülő dokumentumokat biometrikusan írja alá a munkáltató és a munkavállaló is, melyek aláírást követően automatikusan közzétételre kerülnek a munkavállaló dedikált ügyféltárfiókjában, melyhez a munkavállaló bármikor hozzáférhet, eleget téve ezzel a fenti jogszabálynak. Szabályosan járunk-e el abban az esetben, ha a munkáltató általi próbaidő alatti azonnali hatályú felmondóleveleket is az ügyféltárban közzétéve küldjük ki, és közöljük a munkavállalókkal? Ha munkáltatóként próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást közlünk a munkavállalóval az ügyféltárfiókjában a próbaidő lejártához közel vagy akár a próbaidő utolsó napján, akkor szabályosan járunk el? Vagy kötelesek vagyunk postán kiküldeni a felmondólevelet a munkavállalónak? Mit javasolnak?
14. cikk / 2711 Munkáltatói felmondás és a kölcsönzött munkavállaló keresőképtelensége
Kérdés: Egy kölcsönzött munkavállaló munkaviszonya 2024. november 27-én kezdődött. A munkavállaló 2025. május 1. óta keresőképtelen, a táppénzre való jogosultsága 2025. szeptember 2-án megszűnt. A munkavállalót a kölcsönbeadó felmondással szeretné elküldeni, amelynek során az alábbi dilemma merült fel. A felmondás „hatálybalépésének” napja a felmondás közlésének napja [Mt. 24. § (1) bek.]. A felmondási idő kezdetének napja a betegsége miatti keresőképtelenség megszűnését követő naptári nap, míg a munkaviszony megszűnésének napja a felmondási idő utolsó napja. Az átvétel megtagadása vagy szándékos megakadályozása a felmondás közöltnek tekintését nem érinti. A munkavállaló táppénzjogosultságának megszűnéséből viszont nem következik feltétlenül, hogy keresőképes lett. Ezért attól, hogy táppénzre való jogosultsága megszűnik, és nem kerül ellátás folyósítása részére, az igazolásokat a munkavállalónak továbbra is le kell adnia a kölcsönbeadó részére. Ebből adódik a kérdés, hogy a 15 napos felmondási idő (munkaerő-kölcsönzés miatt) akkor indul, amikor a táppénzes szelvényen a dolgozó „keresőképes” státuszt kap? Az Mt.-kommentárban azt olvastam, hogy a jogalkotó célja az volt, hogy ne lehessen visszaélni a helyzettel, a felmondási idő késleltetése csak korlátozott ideig lehetséges. Ha a munkavállaló kitölti a betegszabadság idejét (egész évben fennálló munkaviszony esetén évi 15 munkanap), az ezt követő 1 évig – feltéve, ha ezen idő alatt a munkavállaló táppénzen van – a felmondási idő még nem indul meg. Abban az esetben, ha a munkavállaló ennél is hosszabb ideig van betegállományban, a felmondási ideje már elindul, és a munkaviszonya megszűnhet. Ha a munkavállalónak kiküldjük a munkáltatói felmondást, melyik napon veszi kezdetét a felmondási idő, és melyik napon szűnik meg a munkavállaló munkaviszonya?
15. cikk / 2711 Felmondási idő és végkielégítés közvállalatnál – a korábbi munkaviszony lehetséges szerepe
Kérdés: A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnál a munkavállaló jelenleg öt év, míg előtte köztulajdonban álló munkáltatónál töltött jogviszonya alapján tizenhét év munkaviszonnyal, azaz a végkielégítés szempontjából mindösszesen huszonkét év munkaviszonnyal rendelkezik, részére munkáltatói felmondás esetén öthavi végkielégítés jár. A felmondási idő tekintetében 2024-ben a munkáltató és a munkavállaló – az Mt. 69. §-ának (3) bekezdésére hivatkozással – akként módosították a munkaszerződést, hogy a munkáltatói felmondás esetén a munkavállaló felmondási ideje hat hónap. Tekintettel az Mt. 205. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglaltakra, melynek értelmében a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyban az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése nem alkalmazható, jogszerű lehet-e a módosítás szerinti hathavi felmondási idő? Vagy az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerinti (30 + 60 napos) felmondási idő jár a munkavállalónak.
16. cikk / 2711 Közvállalatok „összeolvadása” – a visszahívott ügyvezető felmondási ideje és végkielégítése
Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete három, az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság beolvadással történő egyesüléséről döntött 2026. január 1-jétől úgy, hogy két gazdasági társaság egy harmadikba olvad be. A tovább működő, átvevő gazdasági társaság (jogi személy) ügyvezetőjét a képviselő-testület 2025. december 31. napjával ügyvezetői tisztségéből visszahívta, és 2026. január 1. napjától új ügyvezetőt választott. Az ügyvezető a gazdasági társaságnál tizenhárom év munkaviszonnyal rendelkezik (ügyvezetőként), azt megelőzően tíz év közszolgálati jogviszonnyal rendelkezett az önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalában. A végkielégítés, valamint a felmondási idő számításánál mennyi időt kell figyelembe vennünk? A polgármesteri hivatalban eltöltött közszolgálati jogviszony is beleszámít a végkielégítés, valamint a felmondási idő alapjául szolgáló jogviszonyba, tehát huszonhárom évet kell számításba vennünk, vagy csak a gazdasági társaságnál eltöltött tizenhárom évet?
17. cikk / 2711 Munkakörbe nem tartozó feladat ellátása munkaidőben
Kérdés: Az önkormányzat minden évben hulladékgyűjtési programot szervez. A program részeként a polgármesteri hivatal dolgozóinak (köztisztviselők, munkavállalók) lehetőségük van munkaidőben, nem munkaköri feladatként részt venni a szemétgyűjtési, takarítási feladatokban. (Az így végzett munkáért az illetményen/munkabéren felül egyéb díjazást nem kapnak.) A dolgozók önként, jogszerűen milyen feltételekkel vehetnek részt a hulladékgyűjtésben? A munkáltató elrendelheti-e, hogy a dolgozó munkaidőben, munkaköri feladatokon kívüli tevékenységet (hulladékgyűjtést) végezzen? Ha igen, mi alapján lehetséges ez?
18. cikk / 2711 Ha a munkavállaló nem kéri a szabadsága kiadását
Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a munkavállaló a saját döntése alapján kiadható hét munkanap szabadságáról nem hajlandó nyilatkozni? Írásban felszólítottuk, e szabadságnapok kiadásáról nyilatkozzon november 25-ig, hogy tervezni tudjunk az év végi feladatkiosztás kapcsán, de ennek nem akar eleget tenni, felháborodott a levélen is. Mit tehetünk?
19. cikk / 2711 Ügyvezető – új munkakörben a jogutód munkáltatónál
Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete három, az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság beolvadással történő egyesüléséről döntött 2026. január 1-jétől úgy, hogy két gazdasági társaság a harmadik gazdasági társaságba olvad. A tovább működő, átvevő gazdasági társaság ügyvezetőjét a képviselő-testület 2025. december 31. napjával ügyvezetői tisztségéből visszahívta, de részére a polgármester felajánlott egy új, nem ügyvezetői állást ugyanennél a cégnél. Ebben az esetben, mikor az ügyvezető 2026. január 1-jétől a számára felajánlott munkakört elfogadta, kell-e részére végkielégítést fizetni, kell-e intézkedni a felmondási időről, majd kötni vele egy új munkaszerződést, vagy az a megoldás, hogy a munkaszerződése módosításra kerül, a munkaviszonya folyamatos, és így a végkielégítésről, felmondási időről nem kell intézkedni?
20. cikk / 2711 Határozott időre szóló munkaszerződés – munkakör és leírása
Kérdés: A munkavállalót határozott idejű munkaviszonyba vesszük fel három hónap időtartamra egy konkrét feladat ellátására. Ebben az esetben kell-e munkakört és munkaköri leírást adni a munkavállalónak?
