2499 talált cikk a munkavégzés kifejezésre

Kérdés: Egy újonnan alakuló cég – amely nem rendelkezik előző 6 havi átlagos statisztikai létszámmal – mikortól és hány főt alkalmazhat alkalmi munkára?

Kérdés: Cégünk egyik munkavállalója egy hónappal ezelőtt bejelentette, hogy egy hét szabadságot kíván igénybe venni. A szabadságot jóvá is hagytuk, ám időközben a munkavállaló rendes felmondással megszüntette a munkaviszonyát, és kérte, hogy a felmondási időre mentsük fel a munkavégzés alól. A folyamatban lévő, a munkavállaló által ellátott ügyek átadása miatt azonban nem mentettük fel a munkavégzés alól, mert előreláthatólag a teljes felmondási időt igénybe fogja venni az átadási folyamat. Van-e arra lehetőség, hogy a jóváhagyott szabadság kivételét is megtagadjuk a munkavállaló felmondására tekintettel?

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk, aki 2009-ben lépett be a prémiumévek programba, azzal fordult hozzánk, hogy térítsük meg önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztári tagsági díját. Szerintünk ez nem szerepel a Péptv.-ben, és a kapcsolódó rendelet szerint sem kapunk erre költségvetési támogatást. A kollektív szerződésünk kizárja, hogy prémiumévesnek ilyen támogatást nyújtsunk. A kolléganő szerint ez sérti az egyenlő bánásmód elvét. Igaz ez?

Kérdés: Az egyik régóta nálunk dolgozó munkavállalónk határozott idejű jogviszonnyal rendelkezett, azonban annak lejártát követően is tovább dolgozott anélkül, hogy új munkaszerződést kapott volna, mivel a közvetlen felettese arról biztosította, hogy a továbbiakban is szükség van a munkájára. Tekintettel arra, hogy a munkaszerződést még nem kötötték meg vele, munkabért sem számfejtettek a részére. A munkavállaló most követeli a munkabérét. Jár-e neki munkabér annak ellenére, hogy nincs is munkaszerződése?

Kérdés: Egyik munkavállalónkat a heti pihenőnapján kívánjuk rendkívüli munkavégzésre kötelezni. Mivel előre látjuk, hogy csak szombat reggel 8 és 10 óra, valamint 11 és 13 óra között van szükségünk a munkájára, megtehetjük-e azt, hogy 10 órakor hazaengedjük, de később – mintha ez akkor derülne ki – ismét felhívjuk telefonon, visszahívjuk 11 órára, és ebből következően nem fizetjük ki számára a 10 órától 11-ig tartó időszakot?

Kérdés: Több mint 3 évig Írországban, illetve az ír cég részéről kiküldetésben fél évig Ausztriában is végeztem tevékenységemet, mielőtt megszüntették volna munkaviszonyomat. Úgy tudom, hogy az álláskeresési ellátást a lakóhelyem szerinti államban, azaz Magyarországon vehetném igénybe, azonban az ír cég nem állította ki az ehhez szükséges igazolásokat. Mi a teendő ilyenkor?

Kérdés: Bútorszállítással is foglalkozó vállalkozásnál állok alkalmazásban. Múlt héten az egyik megrendelő címére kiérve nem találtunk a helyszínen senkit, ezért arra utasított a főnököm, hogy tegyük le a szekrényt a ház elé. Ekkor már elkezdett havazni, ezért vitába keveredtem a vezetőmmel, mert attól féltem, ha kár esik a bútorban, majd biztosan az én fizetésemből vonják le. Később azt hallottam a kollégáktól, hogy az ilyen utasítást meg is tagadhattam volna, csak gyáva voltam. Igazuk van?

Kérdés: Jár-e munkaközi szünet azon részmunkaidős munkavállalóink számára, akiket négyhavi munkaidőkeretben egyenlőtlen munkaidő-beosztásban úgy foglalkoztatunk, hogy a hét adott napjain csak négy-öt órát dolgoznak, míg más napokon akár nyolc-kilencet is?

Kérdés: Munkavállalóinknak a heti pihenőnapját át kívánjuk helyezni egy héttel későbbre, így az első héten 6, a második héten 4 munkanapot dolgoznának. Van olyan munkavállalónk, aki mindkét héten szabadságát tölti, összesen 10 napot. Ilyen esetben az egyes hetekre hogyan kell elszámolni a szabadságokat, kell-e alkalmazni a heti kettőnél több, illetve kettőnél kevesebb pihenőnapot biztosító munkarendre vonatkozó szabályokat?

Kérdés: Az elmúlt héten átadtuk az egyik kollégánk részére a rendes felmondást, majd ezt követően az érintettet – a feladatok átadásával kapcsolatos tennivalók átbeszélése érdekében – behívta a közvetlen főnöke, amikor is heves vita bontakozott ki közöttük. Ugyan a rendes felmondásunk indokolása helytálló, hiszen az átszervezés következtében feleslegessé vált az érintett kolléga munka­ereje, azonban az ominózus megbeszélésen az is elhangzott a vezető szájából, hogy a felmondás valódi indoka a hanyag munkavégzés és a sorozatosan elkövetett hibák. Ezt követően megjelent a kolléga, és közölte, hogy rögzítette a telefonjával a teljes beszélgetést, és be fog perelni minket a jogellenes – nem a valós indokot tartalmazó – elbocsátás miatt. Mondtuk neki, hogy a jogellenesen beszerzett bizonyítékot nem tudná felhasználni, azonban később azzal szembesültünk, hogy esetleg mégis megteheti. Önöknek mi a véleménye?