Alkalmi munkavállaló minimálórabére

Kérdés: Családi vállalkozásunk időnként alkalmi munkavállalókat foglalkoztat. Egyik ilyen munkavállalónkat összesen 5 napig, napi 8 órában alkalmaztuk, minden nap 3500 Ft díjazásért. Egy munkaügyi ellenőrzés alkalmával ugyan a felügyelő mindent rendben talált, de megállapította, hogy azon az egyetlen napon, amikor kivételesen 9 órát dolgozott a szóban forgó alkalmi munkavállaló, keveset fizettünk részére. A hasonló problémák elkerülése érdekében szeretném megtudni, hogy mennyi a minimálórabér az alkalmi munkavállalóknál, hiszen a törvény táblázata szerint a minimumdíj 1800 Ft, aminek mi majdnem a dupláját fizettük.
Részlet a válaszából: […] ...Amtv. alkalmazásában alkalmi foglalkoztatásnak minősül,ha általános szabály szerint a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóvallegfeljebb öt egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belüllegfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Vasárnapi munka elrendelése kollektív szerződés hiányában

Kérdés: Munkaidőkeretben foglalkoztatjuk a munkavállalóinkat. Új munkaidő-beosztást vezetünk be, amely megkívánja a vasárnapi munkavégzést is. Elrendelhetünk-e vasárnapra is rendes munkaidőben munkavégzést, ha nincs cégünknél kollektív szerződés, és nem tartozunk az Mt. 124/A. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetkörbe? Ha igen, kötelesek vagyunk-e vasárnapi pótlékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...szerződéshatálya alá. Így például, ha a munkáltatónál az Mt. 124. § (5) bekezdésealapján a munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók pihenőnapjaitkéthetente – részben vagy egészében – összevontan adja ki a munkáltató, ezenmunkavállalók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Rendkívüli felmondás – jogellenesség munkáltatói közrehatás miatt

Kérdés: Banki ügyintézőként dolgoztam, egy átutalást kellett elintéznem "sűrű" időszakban, nagy volt a munkateher. A munkáltatóm utasított, hogy egy külföldi betét kamatait a külföldi tulajdonosnak utaljam át, és a betét tőkeösszegét további egy hónapra kössem le. Közel tíz éve ezzel a számlával minden esetben havonta hasonlóképpen kellett tennem, de most véletlenül nem csupán a kamatokat, hanem a betét tőkeösszegét is elutaltam. Ez akkor derült ki, amikor az átutalt tőkeösszeg visszahívására már nem volt mód. A főnököm rendkívüli felmondással elküldött, az indokolás szerint súlyosan gondatlanul jártam el. Hiába védekeztem, hogy nagyon túlterhelt voltam, ez okozta a tévedést, és hogy nem szándékosan tettem, túl kevesen vagyunk a feladatok ellátására, és ő is hibázott, amikor kihagyta az ún. "négyszem-elvet". Jogszerűen szüntette-e meg a munkaviszonyomat a munkáltatóm?
Részlet a válaszából: […] ...ítélkezési gyakorlat alapján a rendkívüli felmondásindokául megjelölt kötelezettségszegést, jelen esetben a téves utalást amunkavállaló elkövetéskori munkaköre, beosztása és szakismerete alapján kellmegítélni. Figyelembe kell venni a munkaszervezetben betöltött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Bértámogatás – a nettó létszámnövekedés megítélése

Kérdés: Munkanélküliek foglalkoztatásához kapcsolódóan részesül cégünk bértámogatásban. A támogatás egyik feltétele, hogy a munkavállalói létszám nettó növekedését eredményezze a munkanélküli felvétele. Megsértjük-e ezt a feltételt, és ezzel együtt vissza kell-e fizetnünk a támogatást, ha megszüntetjük az előrehozott öregségi nyugdíjazásban részesülő, de az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött néhány munkavállalónk munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...(11) bekezdése alapján a hátrányoshelyzetű, továbbá megváltozott munkaképességű személy felvételéhez nyújtottbértámogatásnak a munkavállaló felvételének az érintett vállalkozásmunkavállalói létszámának nettó növekedését kell eredményeznie az előző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Rendkívüli munka elrendelése és költségei

Kérdés: Augusztus 20. miatt 21-ét, pénteket 29-én, szombaton kellett ledolgozni. A munkáltatónk viszont úgy határozta meg a munkarendet, hogy 29-e helyett 21-én dolgoztunk – munkaidő-beosztás szerint. 28-án azonban a munkáltató azt mondta, mégis be kell jönnünk 29-én dolgozni. Megteheti ezt? Ha valaki már befizetett egy külföldi útra, emiatt nem tud elutazni?
Részlet a válaszából: […] ...a külföldre utazó kolléga esetében,akinek már a munkáltató kiadhatta a szabadságát. Az Mt. szerint a szabadságkiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egyhónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Munkanap-áthelyezés – a munkaszüneti napok körüli munkarendtől eltérően

Kérdés: A munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló rendelet alapján augusztus 21-ét (pénteket) augusztus 29-én (szombaton) kellett ledolgozni. A szakszervezeti tisztségviselő augusztus 10-én (hétfőn) jelezte, hogy a munkavállalók inkább augusztus 15-én szeretnék ledolgozni az augusztus 21-ét, augusztus 29-e helyett. Kérdésünk: eltérhet-e a munkáltató a rendeletben meghatározott munkarendtől, vagy ezek a szabályok kötelezőek egy általános munkarendben üzemelő munkáltató számára? Cégünk – a szakszervezet kérésének megfelelően – augusztus 15-én rendelte be a munkavállalókat augusztus 29-e helyett. Kell-e rendkívüli munkavégzésért pótlékot fizetnünk részükre?
Részlet a válaszából: […] ...21., péntek pihenőnap. A 16/2008. SZMM rendelet általános szabályaszerint a "normál", hétfőtől péntekig tartó munkarendben foglalkoztatottmunkavállalókra vonatkozik, rendelkezései azonban eltérést engednek az ilyenmunkarendben üzemelő munkáltatók számára is. A 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Végkielégítés kiszámítása fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: 17 éve dolgozom egy nagyvállalatnál, az utolsó 3 évben GYED-en/GYES-en voltam. Augusztustól dolgozom ismételten, a havibéremet felemelték. A vállalat megszűnik szeptember 30-ával, csoportos létszámleépítés lesz. A végkielégítés számítására lennék kíváncsi, az átlagbérbe beleszámítják-e a GYES és GYED időszakát is? Nem mindegy, hogy 95 000 forinttal, ami a GYES alatt volt, vagy a rendes béremmel fogják kiszámolni a végkielégítés összegét.
Részlet a válaszából: […] ...tekintendő átlagkeresetnek. Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsónégy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak. Ha a munkavállalómunkaviszonya a négy naptári negyedévnél rövidebb, az átlagkereseteszámításakor a nála számításba vehető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Üzemitanács-választás – a távol levő munkavállalók beszámítása

Kérdés: Üzemi tanácsi választás esetén a munkavállalók létszámát hogyan kell figyelembe venni? Azok, akik távol vannak (pl. keresőképtelenek), csak a leadott szavazatok esetén számítanak, vagy az összes választásra jogosult munkavállaló esetén?
Részlet a válaszából: […] ...ha azon aválasztásra jogosultak több mint fele részt vett. Ebből a szempontból nem kellfigyelembe venni azt a választásra jogosult munkavállalót, aki a választásidőpontjában keresőképtelen beteg, szülési vagy a törvényben meghatározottegyéb okból fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Leltárhiány megállapítása

Kérdés: Cégünk leltárfelelősségi megállapodást kötött egy munkavállalóval. A leltározás során kiderült, hogy jelentős hiány áll fenn. A munkavállalók elmondták, hogy a vezető több alkalommal vitt el készletet, amit nem vezetett be a könyvekbe; ennek értéke mintegy 520 000 Ft. Ilyen esetben hogyan járunk el helyesen? A hiány teljes összegét meg lehet téríttetnünk a leltárfelelős munkavállalóval – aki a vezető beosztottja –, vagy le kell vonnunk a vezető által okozott kárt?
Részlet a válaszából: […] ...leltárhiányért a leltárfelelősségi megállapodást kötöttmunkavállaló vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik. Leltárhiányaz értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvettanyagban, áruban (leltári készlet)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Rendkívüli munkavégzés – a munkaidő burkolt megemelése?

Kérdés: Cégünknél előre meghatározzuk, hogy egy hónapban mennyi a munkavállalók számára elrendelhető túlóraszám. Egy hónapban egy munkavállalónak 15 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el, amellyel szinte minden hónapban élünk is. Ha azonban sor kerül ennek az óraszámnak a túllépésére, a többletet nem fizetjük ki a munkavállalóknak. Ha viszont egy dolgozónak ennél kevesebb túlórát kell elrendelni egy hónapban, azt máskor dolgoztatjuk le vele. A szakszervezeti tisztségviselő többször kifogásolta ezt az évek óta működő gyakorlatot. Valóban problémás munkajogilag az eljárásunk?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 127. § (4) bekezdése alapján a munkavállaló számáranaptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződés rendelkezése alapjánpedig legfeljebb háromszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el.Megállapítható, hogy éves szinten körülbelül 180 órát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.
1
373
374
375
411