Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

A találat a megadott munkaerőpiaci járulékalap tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdést időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

A találat: Ápolási díjon lévő munkavállaló - felmondási juttatások és az igazolólap kitöltése

Kérdés: Munkavállalónk 2008. május 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, ápolási díjban részesül, mivel közeli hozzátartozóját ápolja. Kérelmére engedélyezzük további egy évre a fizetés nélküli szabadságot. Amennyiben a munkavállaló visszatérne a szabadságról, megszüntetnénk - a felmondási tilalmat követően - a munkaviszonyát, mivel a munkaköre időközben megszűnt. Miből számoljuk ilyen esetben a felmondási időre járó díjazást, és a végkielégítés összegét? A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolólapon milyen munkaerő-piaci járulékalapot adhatok meg?
Részlet a válaszból: […]mentesítették, a munkáltató a saját működési körében felmerült okból (pl. a munkavállaló munkaköre időközben megszűnt) nem tudja foglalkoztatni a munkavállalót, akkor az Mt. 151. § (4) bekezdése alapján az állásidőre járó személyi alapbér jár. Amennyiben az Mt. 84. §-ában írott feltételek fennállnak, a személyi alapbért ekkor is a korrigált összegben kell figyelembe venni. A fentiektől eltérően a munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót az Mt. 93. § (3) bekezdése alapján az átlagkeresete illeti meg. A munkavállaló átlagkeresetét az Mt. 152. § (4) bekezdése alapján az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek alapulvételével kell kiszámítani. A számítás során az Mt. 152. § (3) bekezdése alapján az időbérben fizetett munkabér esetén a személyi alapbért az átlagkereset esedékessége időpontjában érvényes összegben kell figyelembe venni. Az előzőekben foglaltak alapján az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabér kiszámításánál két különböző időszakra kifizetett munkabért kell figyelembe venni: egyrészt a felmentési idő azon részére kifizetett munkabért vagy állásidőre járó személyi alapbért, amely időre a munkavállalót nem mentesítették munkavégzési köte­lezettsége alól, másrészt a fizetés nélküli szabadságot megelőző négy naptári negyedévet - levonva belőle a felmondási időnek azon részét, amelyre munkabér vagy állásidőre járó személyi alapbér került kifizetésre. A fizetés nélküli szabadságot megelőző időszakban elért munkabérnél a személyi alapbért az Mt. 152. § (3) bekezdése alapján az időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően kell figyelembe venni, míg az átlagkereset számítása körébe tartozó egyéb bérelemeket a kifizetéskori mértékben kell figyelembe venni. A munkáltató rendes felmondása esetén a munkavállalónak járó végkielégítés mértékét az Mt. 95. §-ának (4) bekezdése határozza meg, ennek során az átlagkereset kiszámításánál az előzőekben foglaltak szerint kell eljárni. A második kérdésre válaszolva az Flt. 26. § (1) bekezdése alapján az álláskeresési járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért, a Tbj-tv. 19. § (3) bekezdésében meghatározott munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A Tbj-tv. 21. § a) pontja alapján nem képezi a munkaerő-piaci járulék alapját a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege. A szociális ellátások említett körébe tartozik a Szoctv. 43/B. §-a szerint megállapított ápolási díj, amikor az ápolási díjban részesülő 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozója ápolását, gondozását végzi. Mivel a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon volt az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. május 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 678