4263 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Települési önkormányzatunk közmunkaprogram keretében foglalkoztat 40 főt. Figyelemmel a rendkívüli időjárási helyzetre, átirányíthatók-e a közmunkások egyes árvízvédelmi, helyreállítási munkakörökbe? Ha igen, kell-e módosítani a közmunkások munkaszerződését ehhez?

Kérdés: Társaságunknál megszüntetünk egy telephelyet, és az ott dolgozókat elbocsátjuk. A munkavállalók között van egy szakszervezeti tisztségviselő is, de mivel a teljes telephelyet megszüntetjük, az ő munkaviszonyát is fel akarjuk mondani. Ebben az esetben is meg kell kérni a szakszervezet előzetes egyetértését? A szakszervezetnek több más tisztségviselője is van, és számunkra komoly anyagi terhet jelentene egy megszűnt szervezeti egységben a munkaviszony fenntartása, ezért a szakszervezet egyébként is köteles lenne megadni az egyetértést, így teljesen felesleges azt megkérnünk.

Kérdés: Egyik munkavállalónk gépjárművezetőként dolgozik, és autójával feltűnően sok benzint fogyaszt a többiekhez képest. Mivel nagyon bonyolult lenne folyamatosan ellenőrizni a fogyasztás tényleges mértékét, ezért arra gondoltunk, hogy a munkavállalónak jegyzék ellenében adunk át üzemanyagot, és a fogyasztási norma szerinti részre visszaszolgáltatási kötelezettséget írunk elő; így neki kellene bizonyítania, hogy miért fogyasztott többet. Alkalmazhatónak tartják a kárigény érvényesítésének egyszerűsítésére ezt a megoldást?

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók teljes munkaidőben, váltott műszakban dolgoznak, hetente körülbelül nyolc normál munkaóra díjával számolt műszakpótlékot kapnak. Egyoldalúan elrendelhetjük-e, hogy a munkavállalók ideiglenesen csak heti 32 órát dolgozzanak úgy, hogy ezért megkapják a heti 40 óráért járó bérüket, de – figyelemmel arra, hogy a ténylegesen ledolgozott munkaidő és az ahhoz járó műszakpótlék eléri a heti 40 órára járó díjazást – műszakpótlékot nem fizetünk részükre? Vagy ebben az esetben is ki kell fizetnünk részükre a heti 40 óráért járó díjazást, valamint a ledolgozott órákhoz kapcsolódó pótlékot?

Kérdés: A válság súlyosan érintette vállalatunkat, ezért fokozatos leépítéseket tervezünk, összesen mintegy 80 főtől tervezünk megválni az elkövetkező 1-1,5 évben. Van-e olyan foglalkoztatási célú támogatási eszköz, amellyel elkerülhető lenne az ilyen nagy arányú leépítés?

Kérdés: Egy volt állami vállalat a privatizációt követően zrt. formájában működik és foglalkoztatja a dolgozókat. A privatizáció több lépcsőben történt, több "gazdája" is volt a társaságnak. Kb. 10 évvel ezelőtt három dolgozónál halláskárosodást állapítottak meg, akik munkájukat nem tudták eredeti munkakörükben ellátni, és ezért átkerültek az egyik, az állami vállalatból alakult kft.-be. A munkavállalók nem indítottak munkaügyi pert, mivel a volt munkáltatójuk, az anyavállalat kármegítélő bizottsága (ez a titulus szerepel a határozatban) részükre keresetveszteség címén havi kártérítést utalt. A határozat csak azt állapítja meg, hogy mennyi a tényleges keresetveszteség, és ezt érdekes módon nem a kft. fizette meg havonta a dolgozók részére, hanem az úgynevezett anyavállalat. Tehát a munkavállalók egy kft.-hez kerültek, az anyavállalat havonta keresetveszteség címén fizette a kártérítést. Eltelt jó pár év, a dolgozók nyugdíjasok lettek, és most olyan igényt támasztanak, hogy továbbra is kérik ezen keresetveszteség címén folyósított kártérítés megfizetését inflációs rátával növelt összegben, mivel az anyavállalat ez után társadalombiztosítási járulékot nem fizetett, így a keresetveszteség címén folyósított kártérítés nem képezte nyugdíjalapjukat. Sőt még annak megállapítását is szeretnék, hogy ennek az összegnek a 30%-a esetleges elhalálozásuk esetén a túlélő házastársat illesse meg az inflációs rátával növelt összegben. Jogszabályhelyet nem jelöltek meg igénybejelentésük során, én a társaság képviseletében nem látom jogalapját az igényüknek, mivel a határozat keresetkiesést jelöl meg jogcímként, tehát vélhetőleg a szándék az volt, hogy amíg ennél a cégnél, illetve cégcsoportnál dolgoznak, a munkáltató így kompenzálja keresetveszteségüket. A határozat nem szól a nyugdíjba vonulásukat követő időszakról, illetve esetlegesen más munkáltatónál történő foglalkoztatásukról.

Kérdés: A próbaidő alatt keresőképtelenné vált beteg munkavállalónk munkaviszonyát megszüntethetjük-e indokolás nélkül azonnali hatállyal, vagy – ha a próbaidőből még hátralévő idő hossza lehetővé teszi – a későbbi, esetleges jogvita elkerülése érdekében célszerűbb-e kivárnunk a munkavállaló keresőképességét?

Kérdés: Az Mt. 149/A. § értelmében a munkavállalót rendes munkabérén felül 50%-os ún. vasárnapi bérpótlék illeti meg, ha a munkavégzésre három vagy ennél több műszakos munkarendben, vagy a pihenőnapok összevonásával a munkaidő-beosztása szerinti rendes munkaidejében kerül sor. Ha vasárnap a munkaidő-beosztás szerint nem 8 órát dolgozik a munkavállaló, hanem kevesebbet, a pótlékot igazítani kell-e a munkavállaló által ledolgozott időhöz, vagy pedig a napi 8 órára járó munkabér képezi annak alapját?

Kérdés: Munkaidőkeretet alkalmazó munkáltató vagyunk, munkavállalóink munkaidejének mértéke napi 8, heti 40 óra. Egyes munkavállalóink – munkakörük jellegéből fakadóan – megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak, ezért munkaszüneti napon is végeznek munkát. Le kell-e vonni a munkaidőkeretből a munkaszüneti napra eső munkaidőt, ha igen, hány órával számolva, illetőleg valamennyi munkavállaló munkaidőkeretéből, vagy csak annak a munkavállalónak a munkaidőkeretéből, aki – ugyan mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, de – beosztása szerint munkaszüneti napon is munkát végezne?

Kérdés: Az éves szabadságolási ütemtervben szerepelnie kell-e a vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek szabadsága igénybevétele időpontjának?