4263 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: 2010 márciusában munkavállalónk részére külföldi kiküldetése alapján napidíjat számolunk el. (Nem árufuvarozók vagyunk!) Kell-e a munkavállalótól a napidíj után az 1,5%-os munkaerő-piaci járulékot vonni?

Kérdés: Főiskolánk konferenciák szervezése, vizsgáztatásban való közreműködés és egyes kutatási részfeladatok teljesítése érdekében néhány hallgatót hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztat. Megítélésünk szerint a munkajogi szabályok betartása az esetek többségében "életidegen". Az Önök véleménye szerint a munkavégzés megkezdése előtt szükség van-e a hallgatók előzetes orvosi vizsgálatára? Jár-e az érintett hallgatók számára rendes szabadság vagy betegszabadság? Vonatkoznak-e rájuk a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó rendelkezések?

Kérdés: Munkavállalóink egy része 2009 novemberében továbbképzésen vett részt az egyik jogelőd cégünknél. A sikeres részvétel igazolását több munkavállaló esetében csak a 2010. január 1-jén végbement jogutódlást követően kaptuk kézhez. A továbbképzés sikeres elvégzéséért a jogelőd cég többletjuttatásban állapodott meg a munkavállalókkal, amelynek kifizetésére 2010 első félévében kell sort keríteni. Önök szerint melyik munkáltatónak kell kifizetnie a többletjuttatást: a jogelőd cégnek vagy nekünk?

Kérdés: Idényjellegű munkákat végző munkáltató vagyunk, erre tekintettel éves munkaidőkeretben alkalmazzuk a munkavállalókat. A munkavállalók nyáron általában többet (napi 12 órát), télen kevesebbet (napi 4 órát) dolgoznak. Problémát jelent, hogy szabadságuk, betegszabadságuk esetén az egy órára eső távolléti díjukat napi hány órával kell felszoroznunk, ha napi 12 órát, vagy ha éppen napi 4 órát dolgoznak. Egyes vélemények szerint az aktuális munkaidő-beosztás szerinti óraszámmal kell felszorozni az egy órára járó távolléti díjat, mások szerint viszont a mindig egy munkanapra, vagyis 8 órára eső távolléti díj illeti meg őket függetlenül attól, hogy napi hány óra munkavégzésre vannak éppen beosztva. Kérjük a Szerkesztőség értelmezését a kérdéssel kapcsolatban!

Kérdés: Ért-e kár engem, amikor a munkaadó a meghirdetett munkahelyi pozícióban, melyet közvetítő (fejvadász) cég közbenjárásával hirdetett meg és pályáztatott meg, azt hirdette, hogy a betöltött pozícióért járó fizetés 270 000 Ft, és a fejvadásznál derült ki először, hogy ez úgy áll össze, hogy "130 000 Ft nettó + jutalék"? Én lettem a "szerencsés kiválasztott", de hónapokig tartó aktív érdeklődésemre is csak annyi választ kaptam a munkáltatótól, hogy majd ha lesz miből, akkor fizet jutalékot. Kiderült, hogy nincs is (kidolgozott, bevált, alkalmazott) jutalékrendszer, hanem majd valamikor kitalálják és valamikor lesz. Több mint egy év telt el így, most kezdenek valamifajta jutalékrendszert kitalálni, aminek az az alapja, hogy én mennyibe kerülök, és nem az, hogy mennyit kell eladnom 130 000 Ft-os és mennyit 270 000 Ft-os fizetésért. Mikor veszett el a munkabérem? Becsaptak, még mielőtt felvettek volna, hiszen tudták, hogy nem fognak annyit fizetni, mint amiért idejöttem, vagy amikor aláírtam a szerződést, amiben nem volt szó jutalékról? Akkor eleve elfogadtam, hogy nem is fogom a felét se keresni annak, amit ígértek?

Kérdés: Cégünk több telephellyel rendelkezik a megyében. Egy szakszervezet működik nálunk, de a kapcsolat nem túl jó, sok a súrlódás. A szakszervezet csak az egyik telephelyen folytatott tevékenységet, de néhány napja a tisztségviselő azzal kereste meg az ügyvezetőt, hogy szeretne a többi telephelyre is bemenni, és ott tagtoborzással kapcsolatos plakátokat kiragasztani. Az ügyvezető ezt nem engedélyezte, de a tisztségviselő arra hivatkozik, hogy neki igenis joga van belépni bármelyik telephelyre, azt nem lehet megtagadni. Igaza van-e, és tényleg kötelesek vagyunk lehetővé tenni számára a plakátok kiragasztását?

Kérdés: Lehet-e az alap-munkaviszonyához képest más munkakörre egy munkavállalónkkal egyszerűsített munkaszerződést kötni? A munkaviszony megszüntetését követő napon lehet-e kötni egyszerűsített munkaszerződést valakivel?

Kérdés: Munkavállalónknak – figyelemmel arra, hogy külföldi ösztöndíjat nyert el – hat hónapos fizetés nélküli szabadságot engedélyeztünk. A munkavállaló azonban megszakította a külföldi tanulmányait, és a tervezettnél két hónappal korábban hazatért Magyarországra. Emiatt szeretne – a megállapodásunktól eltérően – korábban munkába állni. Ugyanígy, egy kismama az általa előre jelzett időpontnál (a gyermek harmadik évének a betöltését jelölte meg visszatérési időpontként) korábban szeretne visszatérni dolgozni. Mi azonban a két munkavállaló helyettesítésére felvettünk határozott időre két munkavállalót. Nincs jelenleg annyi megrendelésünk, hogy a visszatérők részére munkát tudnánk biztosítani. Kötelesek vagyunk visszavenni őket az eredetileg tervezettnél korábbi időpontban?

Kérdés: A 316/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint a közalkalmazott pedagógusoknak keresetkiegészítés jár. Az egyházi iskolában dolgozó pedagógusok az Mt. hatálya alá tartoznak. A munkáltató saját döntése alapján részesítheti-e keresetkiegészítésben pedagógusait a rendeletnek megfelelően? Ezt az is alátámasztja, hogy a közoktatási törvény szerint a nem közalkalmazott pedagógusoknak is ugyanannyit kell keresniük, mint az azonos munkakört betöltő közalkalmazottaknak.

Kérdés: Önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságunknál a kollektív szerződés valamennyi munkavállalóra nézve az Mt. szabályainál magasabb összegben állapítja meg a végkielégítés összegét. Tudomásunk szerint az új törvényi szabályozás megtiltja, hogy kollektív szerződés ekként rendelkezzen.