4263 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Hogyan foglalkoztathatom tovább a megváltozott munkaképességű dolgozómat, aki rendszeres szociális járadékban részesült már 2007 előtt is? Eddig csökkentett, heti 35 órában foglalkoztattam minimálbér fölött, mert 2011-ben még vonatkozott rá a 358/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. §-ának (2) bekezdése, amely szerint rá még a 2008. január 1-jei előtti szabályok érvényesek. 2012. január 1-jétől átfordult az ellátása rehabilitációs ellátásra, de kénytelen voltam emelni a bérét, mivel törvény írta elő, hogy nem kereshet kevesebbet, mint 2011. évben. 2013. január 1-jétől hogyan tudom foglalkoztatni? 2003. 06. hó óta határozatlan idejű munkaszerződése van.

Kérdés: Mit lehet a munkaidő-beosztás alatt érteni? Ha két műszakos munkarend van (délelőtt és délután), ami hetente változik egy munkavállalót illetően (egyik héten délelőttös, azt követő héten délutános), akkor az már beosztásnak tekintendő? A munkahét 40 órás, 5 munkanap, 2 szabadnap (szombat, vasárnap), igazodva a naptári hétköznapokhoz. A fizetett szabadságra és betegszabadságra járó díjazás számításának szempontjából kérdéses.

Kérdés: 2013. január 1-je után szabadság idejére milyen díjazás illeti meg a munkavállalókat abban az esetben, ha több műszakos munkarendben vannak foglalkoztatva? Távolléti díj számításánál az elmúlt hat hónap bérpótlékai is részei a távolléti díjnak, illetve délutános munkarend esetén a távolléti díjat még műszakpótlékolni is kell? Esetleg a munkáltató döntése, hogy a távolléti díj számításánál veszi figyelembe az elmúlt hat hónap műszakpótlékait, vagy az alap távolléti díjat műszakpótlékolja? Nem több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknál a sima aktuális havi alapbér az irányadó a szabadság díjazásánál, vagy itt is távolléti díjat kell számítani (ami az elmúlt hathavi bér függvényében kevesebb is lehet, mint az aktuális alapbér)?

Kérdés: Az elmúlt évben a cégünknél megszűnt a PR-menedzseri munkakör. A munkavállalónk, aki korábban ezt a munkakört betöltötte, szülési szabadságon, illetve GYES-en volt. A gyermeke most kétéves, és szeretne visszajönni dolgozni. Kötelesek vagyunk-e visszavenni, ha már nincs meg a munkakör, amit korábban betöltött, vagy felmondhatunk neki? Ha kötelesek vagyunk visszavenni, akkor milyen munkakörben alkalmazhatjuk? Ha alacsonyabb munkakörbe vesszük fel, akkor csökkenthető-e a fizetése a korábbihoz képest, mivel az alacsonyabb munkakörben dolgozók sem kapnak olyan magas fizetést, mint a korábbi PR-menedzser?

Kérdés: Az új Mt. távolléti díjra való jogosultságot szabályozó részei 2013. január 1-jétől hatályosak (148-152. §). Azonban már 2012. július 1-jétől is, a munkavégzés alóli mentesítési időre járó juttatást és a végkielégítést nem átlagkeresettel, hanem távolléti díjjal kell számolni. A távolléti díj számítása tekintetében azonban még a régi Mt. volt az irány­adó 2012. december 31-ig. Maradt még 2012-ről néhány elszámolási kérdésünk. Így például a műszakpótlékot a régi Mt. 151/A. §-a alapján, egyszer pedig az új Mt. 147. §-a alapján is ki kell-e fizetnünk? Az is problémát okoz számunkra, hogy míg a régi Mt. definiálta a két-három műszakhoz kapcsolódó távollétidíj-szorzókat, addig az új Mt. ezeket a fogalmakat már nem ismeri. Nálunk a többség általánostól eltérő, több műszakos változó munkakezdésű munkarendben dolgozik. Mennyi a távollétidíj-szorzó erre a műszakrendre?

Kérdés: Egyik munkavállalónk telefonált, hogy nem tud munkába jönni földomlás miatt, ami elzárta a falujába vezető egyetlen utat. Ezt elháríthatatlan külső oknak gondoljuk. Jól látjuk, hogy az új Mt. alapján erre már nem kell díjazást fizetni?

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a munkaközi szünetet, mely nem része a munkaidőnek? Legyen kimutatható, hogy mettől meddig vette igénybe (óra-perc, aláírás a jelenléti ív részeként), vagy más módon is igazolható a kiadása?

Kérdés: Középiskolában közalkalmazottként dolgozom éjszakai portásként. A munkáltató kiadott a 6 fős szolgálatnak egyetlen mobiltelefont, amit – kimutathatóan – csak a délelőttös kollégák használnak, ezt a munkáltató is elismeri, ugyanakkor egyedül engem kötelezett a telefon költségeinek kifizetésére, nem hajlandó a számlát műszakra, főre lebontani. Szeretném megtudni, hogy valóban fizetnem kell-e a "semmiért"?

Kérdés: Szabályosan járok-e el, ha a munkavállalóval fél évre kötött határozott idejű munkaszerződést úgy hosszabbítom meg, hogy munkaszerződés-módosítást készítek, és csak az időtartamot módosítom, vagy új munkaszerződést kell kötnöm a munkavállalóval?

Kérdés: A 2013-tól hatályos, új távolléti díj számításával van problémám. Ha a dolgozónak nem volt munkaidő-beosztása, akkor a 148. § (1) bekezdése alapján a bérpótlékot (műszakpótlék, túlórapótlék, készenlét) hathavi irányadó időszak alapján számítjuk. Kell-e a túlórapótlékkal is számolni? A havibér 149 000 Ft, a bérpótlékra jogosító órák száma az irányadó időszakban 524 óra, míg a ledolgozott órák száma 888. Ennek alapján: 524:888 = 0,59, tehát több mint 30%. A bérpótlék összege az irányadó időszakban 92 483 Ft, osztva 888-cal = 104,14 Ft, tehát 149 000:174 = 856,32+104,14 = 960,46 Ft lesz az egy órára jutó távolléti díj. A készenlét nem éri el átlagosan a havi 96 órát, így ezzel nem lehet számolni. Másik számítási módról is hallottam, de ezt törvényileg nem látom alátámasztva. Ha a dolgozónak volt munkaidő-beosztása, akkor a távollét idejére az alapbér + műszakpótlék (havibér 149 000 Ft osztva 174-gyel = 856,32 x 30% = 256,89 Ft, tehát egy órára jutó távolléti díja 1113,21 Ft) járna a 147. § (1) bekezdése alapján. Mennyi a munkavállaló távolléti díja, és mikor mit kell számolni?