Munkaviszony megszüntetésének lehetőségei

Kérdés: 2008 júliusa óta dolgozom a jelenlegi cégemnél, határozatlan idejű munkaszerződéssel. A munkahelyemen lopás történt, az én öltözőszekrényemből loptak el készpénzt, illetve személyes dolgokat. Egy héttel később tudomásomra jutott, hogy a munkatársaim közül ki volt a tettes, bizonyítékom azonban nincs, és a jegyzőkönyvben sem szerepel a neve. Ennek ellenére jeleztem a vezetőmnek, hogy nem tudok tovább dolgozni nap mint nap olyan emberrel, aki ilyet tesz. Közös megegyezéssel szüntetnénk meg a munkaviszonyomat. A probléma az, hogy van egy tanulmányi szerződésem, és ki kellene fizetnem 300 000 Ft-ot. Kértem, hogy engedjék el, de nem járulnak hozzá. Mit tudok tenni ilyen helyzetben? Alkalmazható részemről a rendkívüli vagy azonnali felmondás? Jár-e részemre végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] ...azonnali (korábbi elnevezéssel: rendkívüli) felmondásnak a munkavállaló részéről akkor lehet helye az Mt. 78. §-a értelmében, ha a munkáltató a vele fennálló munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét – szándékosan vagy súlyos gondatlansággal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Végkielégítés és felmentési időre járó távolléti díj számítása

Kérdés: Egyik munkavállalónknak 2013. január 2-án felmondtunk. 2007. november 22-től állt munkaviszonyban, így a felmondási ideje 30+15 nap, és 2 havi végkielégítés jár neki. A felmondási idő teljes tartamára felmentettük a munkavégzés alól. A felmondási időt és a végkielégítést távolléti díjjal számoltuk el. Kérdésünk a távolléti díj számításával kapcsolatos. A munkavállaló alapbére 180 000 Ft/hó, 2012. július 1-jétől 2012. december 31-ig 60 283 Ft teljesítményprémiumot kapott. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló a törvény szerint a távolléti díj számításához irány­adó hat hónapos időszakban betegszabadságon, táppénzen, illetve gyermekápolási táppénzen volt, az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák száma 104 óra. Mennyi lesz a távolléti díj összege?
Részlet a válaszából: […] ...a végkielégítés számítási alapja a távolléti díj [Mt. 77. § (3) bek.], illetve hogy a munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult [Mt. 70. § (3) bek.].Megítélésünk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Megállapodás a szabadság egybefüggő tartamáról

Kérdés: A jogszabály szerint úgy kell kiadni a szabadságot, hogy tartama legalább összefüggő 14 napot elérjen. Köthetnek-e különmegállapodást erre vonatkozóan a felek, hogy nem így akarják kivenni, mert egybefüggően nem megoldható? Mindenképpen kell-e a tájékoztatóban erről különmeg­állapodást kötni, vagy elég, ha szóban megállapodnak?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaszerződésben, de akár külön okiratba is foglalható. Nem elegendő azonban a tájékoztatóban (új Mt. 46. §) értesíteni a munkavállalót arról, hogy a munkáltató nem fog részére évente 14 egybefüggő napot elérő szabadságot biztosítani, mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Távolléti díj a szabadság időtartamára

Kérdés: Egy havidíjas munkavállaló 5 nap szabadságot vesz igénybe 2013. január hónapban. Mennyi a távolléti időre és a ledolgozott időre járó juttatása 300 000 forintos szerződés szerinti alapbér esetén? Az Mt. 149. §-a alapján (174 órás osztószám) lehet, hogy a havi juttatása el fog térni az alapbérétől pozitív vagy negatív irányba is?
Részlet a válaszából: […] ...így kiszámított egy órára járó összeg és a napi munkaidő szorzata [Mt. 149. § (1) bek., 136. § (3) bek.]. A konkrét esetben a munkavállaló havi alapbére 300 000 Ft, és tekintsük úgy, hogy egyéb, a távolléti díj részeként figyelembe veendő juttatás nincs....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Rendkívüli munkaidőért járó pótlék figyelembevétele a távolléti díjban

Kérdés: Mely esetekben kell az új Mt. szerinti távolléti díj számításánál a túlórapótlékot figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...egy órára számított mértékével (Mt. 150. §), ésb) a bérpótlékrész egy órára számított mértékével, ha a munkavállaló munkaideje a munkavégzés alóli mentesülés tartamára nem volt beosztva (Mt. 151. §) – ezt kell alkalmazni például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Alapbér csökkentésének szabályai

Kérdés: A munkabér mértéke munkaidő-csökkentés nélkül csökkenthető-e, ha a cég gazdaságilag olyan rosszul áll, hogy nem áll módjában kifizetni a munkabért, viszont elküldeni sem tudja az embereit, mert a cég működésképtelenné válna?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. akként rendelkezik, hogy a munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében [Mt. 45. § (1) bek.]. Tehát a munkaszerződésnek tartalmaznia kell a felek által meghatározott alapbér mértékét, melynek módosításához –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Szabadságelszámolás órákban

Kérdés: Idősek otthonában dolgozó közalkalmazottaink napi 12 órában dolgoznak (06-18-ig, illetve 18-06-ig 1-1 fő), havi munkaidőkeretben. Szabadságkiadás szempontjából náluk figyelembe kell-e venni az új Mt. 124. §-ának (2) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] ...a szabadság órákban való elszámolására vonatkozik. E szerint a napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.
Kapcsolódó címkék:    

GYED-en lévő közalkalmazott vezetői megbízása

Kérdés: Közalkalmazottunk 2004. június 16-tól dolgozik intézményünknél. 2008. június 1-jétől meghatározott munkaköre mellett határozatlan idejű vezetői megbízással rendelkezett. Közben 2010 márciusa óta TGYÁS-on, illetve GYED-en van most már második gyermekével. 2011. január elsejével változott a Kjt.-ben a vezetői megbízás szabályozása, vagyis 2011. január 1-jétől a határozatlan idejű vezetői megbízások 5 évre szóló határozott idejűvé alakultak át. Ez érvényes munkavállalónkra is, attól függetlenül, hogy az említett időpontban GYED-en volt (feladatait más vette át, aki vezetői megbízást is kapott), vagyis neki is határozott idejűvé kell alakítani a vezetői megbízását? Ha a GYED lejárta után visszatér, akkor kötelesek vagyunk megbízott vezetőként alkalmazni, vagy a kinevezése szerinti nem vezetői munkakörbe kinevezni, illetve lehetőségünk van a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő munkakörbe kinevezni?
Részlet a válaszából: […] A Kjt.-t 2011. január 1-jével módosító 2010. évi CLXXV. törvény 7. §-a tartalmazta a vezetői megbízásokra vonatkozó átmeneti szabályokat. Ez a szabály kimondta, hogy 2011. január 1-jével a határozatlan idejű magasabb vezetői, vezetői megbízások a törvény erejénél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Bérelszámolás készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Vagyonőri tevékenységet végző, szakképzett munkavállaló négyhavi munkaidőkeretben, 24 óra szolgálat (készenléti jellegű munkavégzés) és 48 óra pihenőidős munkarendben van foglalkoztatva, havi 10-11 szolgálati napon, összes havi munkaideje 240-264 óra. Hogyan kell elszámolni a havi munkabérét (118 000 Ft/hó), milyen pótlékok illetik meg: éjszakai, vasárnapi, és az éves fizetett szabadságát hány óra/nap mértékben kell elszámolni? Ha a napi szolgálati ideje alatt a 8 óra pihenőidőt is munkával tölti, rendkívüli esetben, mi a rendkívüli munkaidő elszámolási alapja: a 656 Ft/óra, vagy az alapbére osztva a havi tervezett szolgálati idővel és annak 50 vagy 100%-os pótléka?
Részlet a válaszából: […] ...készenléti jellegű munkakörben a munkavállaló részére az általános szabályok szerint kell elszámolni a műszakpótlékot (Mt. 141. §) – a kérdés szerinti esetben a törvény alapján feltehetően nem jár műszakpótlék, a törvényi feltételek [Mt. 141. § (2) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Szabadság nyilvántartása és díjazása egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Megszakítás nélküli napi tizenkét órás beosztásban dolgoznak munkavállalóink, akik műszakpótlékra is jogosultak kollektív szerződés alapján (a korábbi szabályozás szerint délutáni és éjszakai pótlékra). Az éves beosztást mindig közöljük velük év elején. Kérdésem, hogy ilyen beosztás mellett hogyan kell szabályosan eljárni, ha az apa gyermeke születése esetén járó negyven óra szabadságot vesz igénybe? Hogyan kell elszámolni és pótlékolni a maradvány négy órát? Ugyanez a kérdés merül fel a hozzátartozó halála esetén járó két munkanap, a szabadság, illetve a betegszabadság esetén, ha a maradék óra kevesebb, mint a napi beosztás szerinti tizenkettő óra.
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő időpontban kell kiadni [új Mt. 118. § (4) bek.]. A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.
1
303
304
305
427