1479 talált cikk a munkaszerződés kifejezésre

Kérdés: A munkavállaló jelenleg gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságát tölti, munkakörébe 4 órás részmunkaidőben kíván visszatérni (a gyermek jelenleg 1,5 éves). A munkáltató jelenleg egy másik munkakörben tudná teljesíteni a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó kérést, az eredeti munkakörben nem. Ez a munkavállaló végzettségének, tapasztalatának szintén megfelelő lenne. Köteles-e az ilyen tárgyú szerződésmódosításhoz hozzájárulni a munkavállaló? Ha nem járul hozzá, akkor az állásidő szabályait kell-e alkalmazni, és milyen mértékkel kell azt figyelembe venni?

Kérdés: Egy vidéki városban székhellyel rendelkező cég budapesti irodájába vettek fel, a munkaszerződésem alapján a munkavégzésem helye Budapest. Saját autómmal heti rendszerességgel járok a vidéki székhelyre, munkaügyben. Felvételemkor a cégvezető biztosított arról, hogy ezeket az utazásokat elszámolják, csak rögzítsem a kiküldetési rendelvénybe, viszont amikor leadtam a kiküldetési rendelvényeimet, azt a tájékoztatást kaptam, hogy ilyen térítés nincs.

Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződését "hagyományos" módon, papíralapon kötöttük. Mivel sok munkavállalónk otthonról dolgozik, egyre nagyobb igény merül fel a jelenlegi helyzetben, hogy elektronikus úton módosítsuk a munkaszerződéseket. Lehetőség van-e arra, hogy elektronikus levélben tegyük meg az ajánlatot a módosításra, amelyet a munkavállaló szintén ilyen módon fogad el az általa írott válasz-e-mailben?

Kérdés: Fogorvos ügyfelünk 2012. december 18-ától jelenleg is heti 40 órás munkaviszony keretében foglalkoztatja asszisztensnőjét. Az asszisztensnő 2021. március 31-ig a helyi önkormányzattól havi bruttó 75 000 Ft megbízási díjban is részesült ugyanazon munkavégzési helyen, ugyanabban a rendelőben, ugyanazon fogorvos asszisztenseként, egy másik körzet ellátásáért. 2021. április 1-jével az önkormányzattal kötött megbízási szerződés megszűnik, és a fogorvosi kft. kíván változatlan feltételek mellett havi bruttó 75 000 Ft-ért megbízási szerződést kötni. Az asszisztensnő megbízási díjával (75 000 Ft) emelt összeget utal ezt követően a kft.-nek az önkormányzat.
1. Ugyanazon foglalkoztató, ugyanazon magánszeméllyel azonos munkavégzési helyen, azonos munkakörben történő foglalkoztatás esetén a már fennálló munkaviszony mellett létesíthet megbízási szerződést is?
2. Ha létrejöhet a kétféle biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál, akkor ezt újra be kell jelenteni a T1041-es bejelentőlapon a megbízási díj összege miatt, tekintettel arra, hogy meghaladja a minimálbér 30%-át?
3. Amennyiben megköthető a megbízási szerződés a fennálló munkaviszony mellett, mit tartalmazzon a szerződés? Mik azok a lényeges elemek, melyekre feltétlen figyelnünk kell?

Kérdés: Egy részmunkaidőben dolgozó kollégánk kérte, hogy a heti 20 órás munkaidejét egyenlőtlen beosztásban teljesíthesse úgy, hogy hetente a két pihenőnapján felül legalább egy további napon ne kelljen munkába jönnie. Úgy gondoljuk, hogy ez csak munkaidőkeret elrendelésével lenne lehetséges, de kérdéses, hogy milyen egyéb beosztási szabályokra kell figyelnünk. Lehetséges-e, hogy csak az egyik munkavállalóval állapodunk meg így, más részmunkaidős kollégák viszont továbbra is heti öt napot járnak dolgozni?

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszony kapcsán az alábbi kérdések merültek fel önkormányzatunknál. Van egy önkormányzati fenntartású egészségügyi központunk (ez idáig) közalkalmazottakkal, ahol alapellátást nyújtanak (1 háziorvos, 2 nyugdíj mellett személyesen közreműködő háziorvos, 2 védőnő, 5 asszisztens), illetve a kistérség ügyeleti ellátását szervezik. Vezetője a képviselő-testület által 5 évre kinevezett közalkalmazott háziorvos, akinek a szolgálati jogviszonya 2021. március 1-jén átalakult egészségügyi szolgálati jogviszonnyá, vezetői megbízása 2025-ig szól. A NEAK tájékoztatása szerint alapellátási szinten intézményvezetőt nem finanszíroznak. Álláspontunk szerint azonban egy intézmény (költségvetési szerv) nem maradhat vezető nélkül, a veszélyhelyzet alatt az intézményt átszervezni nem lehet. Ki lehet akkor az intézmény (költségvetési szerv) vezetője? Maradhat a mostani vezető egészségügyi szolgálati jogviszonnyal vezető? Külön engedéllyel (jelenleg a fenntartó képviselő-testület helyett a polgármester engedélyével) maradhat a mostani vezető? Jelenleg az egyik védőnő a vezető helyettese. Maradhat vezetőhelyettes külön engedéllyel? Az ő vezetői besorolására milyen jogszabály lesz irányadó? Ugyanez az intézmény szervezi a térség ügyeleti ellátását. Az intézményvezető háziorvos az ügyeletben továbbra is részt vehet személyes közreműködőként? Ez a fenntartó képviselő-testület (jelenleg polgármester) külön engedélyhez kötött? Mint önként vállalt többletmunka miatt pluszdíjazás illeti meg? Ha igen, milyen mértékű? Az ő esetében ki határozza meg a mértékét? (Jelenleg a polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat.)

Kérdés: A munkáltatónál jelenleg kétfajta munkaidő-szabályozás létezik. A fizikai állománynak a fél óra munkaközi szünetet fizeti a munkáltató, a szellemi állomány részére a 20 perc munkaközi szünetet viszont nem. Tehát a fizikai állomány 7,5 óra munkavégzésért 8 órára járó bért kap, míg a szellemi állomány 8:20 perc munkavégzésért 8 órát. A szellemi állománynál további intézkedést kíván bevezetni a munkáltató, a bekártyázásnál, illetve a kikártyázásnál egy úgynevezett időeltolást szeretne alkalmazni, amely öt perc lenne. Tehát a bekártyázást követően csak öt perc elteltével indulna a munkaidő, a kikártyázásnál pedig öt perccel előbb telne le a munkaidő. Ezáltal további 10 perccel többet kellene benn tartózkodni egy szellemi munkavállalónak, vagyis 8,5 óra munkavégzésért kapna 8 órányi bért. Szabályos-e, hogy a munkáltató a munkavállalók bizonyos csoportjára eltérő munkaközi szünet elszámolását alkalmazza, kötelezheti-e a szellemi állományban lévő munkavállalókat arra, hogy további 10 perccel többet dolgozzanak, mint egy fizikai munkavállaló? A munkajogi szabályozás mellett sérti-e mindez az egyenlő bánásmód elvét?

Kérdés: Jogszerűen megteheti-e a munkáltató, hogy a napi 4 órás munkaidőt napi 8 órára emelje bérváltozás nélkül? Most a bruttó munkabérem 450 000 forint, és ez 8 órás munkaidőnél változatlan lenne.

Kérdés: A felek szerződéskötéskor 500 000 Ft havi munkabérben állapodtak meg azzal, hogy egy év elteltével ezt módosítják, miszerint a havi munkabér 300 000 Ft-ra csökken, és mellette a munkavállaló teljesítményarányosan jogosult lesz legfeljebb 300 000 Ft teljesítménybérre. Egy év elteltével a munkáltató e-mailen és szóban jelezte a munkavállaló számára, hogy a teljesítménybérezés bevezetését későbbi időpontra tolná, tekintettel arra, hogy a teljesítmény mérésének feltételrendszere még nem került véglegesítésre, egyúttal a munkavállalót év végén egy alkalommal jutalomban részesíti (13. havi fizetés), mely egyébként a teljesítménybérben (is) részesülő munkavállalóknak nem kerül a munkáltatónál kifizetésre. A munkavállaló a fentieket tudomásul vette, a vonatkozó bérjegyzéket minden hónapban kézhez vette. A felek "megállapodását" soha nem kifogásolta. A pozíciójához kapcsolódó (új pozíció volt a munkavállaló belépésekor) teljesítményelvárások kidolgozásában maga is részt vett. Írásbeli szerződésmódosítás nem készült.
1. Létrejött-e a felek között a munkaszerződés szóbeli vagy ráutaló magatartással történő módosítása? A felek munkajogviszonya a belépéstől számított 30 hónap elteltével (egy év + 18 hónap) közös megegyezéssel megszűnt, amelyben a felek abban is megállapodtak, hogy elszámoltak egymással; igényt/követelést a jövőben sem érvényesítenek.
2. Jogszerűen támadja-e meg a munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozással, hogy tévedésben volt (a tévedését a munkáltató okozta), és követelheti-e visszamenőleg a 18 hónapra eső teljesítménybért (18 × 300 000 Ft)?
3. Ha igen, a két alapbér közötti, a munkavállalónak megfizetett különbség (havi 200 000 Ft) milyen jogcímen érvényesíthető (számítható be) a munkavállalóval szemben?

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében dolgozom határozatlan idejű munkaszerződéssel. A kölcsönvevőnél megürült egy másik pozíció, amelyet szívesen elfoglalnék. A kölcsönbe adóm ezt nem támogatja, és nem teszi lehetővé. Megszüntethetem-e erre hivatkozva a munkaviszonyomat?