Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott szakképző intézmény tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Egészségügyi szolgáltató mint duális képzőhely

Kérdés: Egyházi fenntartásban lévő egészségügyi szolgáltató intézményünk az Szkt. 82. §-ának (2) bekezdése, valamint a 12/2020. Korm. rendelet 245. §-ának (1) bekezdése alapján a duális képzőhely nyilvántartásába vételéhez nyújtott be kérelmet az illetékes kamarához annak érdekében, hogy gyakorlati képzőhelyként az egészségügyi szakképzésben részt vevő, ágazati vizsgát tett tanulókat, a felnőttképzésben részt vevőt a képzési program szerinti gyakorlati órák teljesítéséhez fogadni tudja. Intézményünk költségvetésében a szakképzési munkaszerződések fedezete nem áll rendelkezésre (munkabér, egyéb juttatások). Kizárólag szakképzési munkaszerződéssel van lehetőség arra, hogy intézményünkben mint gyakorlati képzőhelyen, a képzési program szerinti gyakorlatokat teljesíthesse a tanuló/felnőttképzésben részt vevő? Van-e más lehetőség a szakképzési munkaszerződésen kívül arra, hogy az ágazati vizsgát tett tanuló/felnőttképzésben részt vevő a szakmai gyakorlatát intézményünknél teljesíthesse? Ebben az esetben alanya-e a szakképzési hozzájárulásnak az egyházi fenntartású egészségügyi szolgáltató intézmény? Mint egyházi fenntartású egészségügyi intézmény, mentesül-e intézményünk a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól? Jogosult-e intézményünk az Szkt. 107. §-ának (4) bekezdése alapján adó-visszaigénylés keretében a szakképzési munkaszerződésből eredő költségeit érvényesíteni?
Részlet a válaszból: […]e törvényben meghatározott juttatások nyújtására. Szakképzési munkaszerződés köthető a teljes szakirányú oktatás időtartamára, vagy évente egy alkalommal 4-12 egybefüggő hétre (az egybefüggő szakmai gyakorlatra).E rendelkezésekből kitűnik, hogy a jogalkotó a duális képzőhelyen történő szakirányú oktatás keretfeltételeinek meghatározására a szakképzési munkaszerződés jogintézményét szánta, elsődlegesen amiatt, mert a szakmai oktatás során az oktatással szorosan összefonódó munkavégzésre kerül sor, amelyért a tanulót ellenértéknek kell megilletnie. A szakképzési munkaszerződés biztosítja továbbá, hogy a felek egymás iránti részkötelezettségei pontosan rendezhetők legyenek. A törvény nem tartalmaz a fentiektől eltérő vagy kivételes szabályt, ami azt jelenti, hogy a szakmai oktatásra - ha arra duális képzőhelyen kerül sor - szakképzési munkaszerződés kötése kötelező. Ebből következően abban az esetben, ha a duális képzőhelynek nincs forrása arra, hogy a szakképzési munkaszerződésből folyó kifizetési kötelezettségeit finanszírozza, nem vállalhatja a tanulók foglalkoztatását és oktatását.Szakképzési hozzájárulást köteles fizetni az Szkt. 105. §-ának (1) bekezdése szerint a Pp. 7. §-ának (1) bekezdésében felsorolt minden gazdálkodó szervezet, így köztük minden gazdasági társaság, a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy, az egyesület, alapítvány is. Az Eütv. 3. §-ának f) pontja szerint egészségügyi szolgáltatónak minősül - a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül - az egészségügyi szolgáltatás nyújtására működési engedély alapján jogosult jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli szervezetek, illetve egyéni egészségügyi vállalkozók összessége. E rendelkezés alapján első megközelítésben az egészségügyi szolgáltatók is kötelesek szakképzési hozzájárulást fizetni.Az Szkt. 105. §-a (2) bekezdésének 10. pontja alapján ugyanakkor nem terheli szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség az Eütv. 3. §-ának f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltatót - feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, és nem költségvetési szervként működik - az Eütv. 3. §-ának e) pontjában meghatározott, részben vagy egészében az államháztartás terhére támogatott egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után. Ha a kérdésben szereplő egyházi fenntartásban lévő egészségügyi szolgáltató intézmény az előzőekben leírt feltételeknek megfelel, az intézményt terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után nincs szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség az Eütv. 3. §-ának e) pontjában meghatározott, részben vagy egészében az államháztartás terhére támogatott egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben.Az előző rendelkezéstől függetlenül az Szkt. 105. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy nem keletkezik szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség, ha a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet szociálisadó-fizetési kötelezettség nem terheli. A Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja értelmében pedig nem keletkezik szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége - kizárólag e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében - a kifizetőnek az Szkt. 83. §-ának (1) bekezdése szerinti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4264

2. találat: Felmondás a szakképzésben - végkielégítésre való jogosultság és a felmondási idő tartama

Kérdés: Szakképző intézményben dolgozóként az eddigi közalkalmazotti jogviszonyunk munkaviszonnyá alakul át. Az új munkáltató részéről felmondással történő munkaviszony-megszüntetés esetén mennyi a felmondási idő és a végkielégítés mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyként elismert idő 1991-től folyamatos? Hogy kell értelmezni a Kjt. 25/B. §-ának (5) bekezdését?
Részlet a válaszból: […]tekintetében be kell számítani a szakképző intézmény jogelődjében közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt is. Fontos kiemelni, hogy az előző, a két törvényi szabály közül a kedvezőbb norma alkalmazására vonatkozó előírást érintően az Szkt. nem fogalmaz meg eltérő különös szabályt, azt tehát az Önnek történő felmondás esetén irányadónak kell tekinteni.Ez a felmondási idő tekintetében azt jelenti, hogy az Mt. 69. § (1)-(3) bekezdései szerint a felmondási idő 30 nap, amely a munkáltató felmondása esetén a munkáltatónál munkaviszonyban töltött 3 év után öt nappal, és legfeljebb 20 év után 60 nappal meghosszabbodik [lásd részletesen a 69. § (2) bekezdését!]. A munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött időbe a Kjt. alapján be kell számítani a szakképző intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is. A felek az előzőekben ismertetettnél hosszabb, de legfeljebb 6 havi felmondási időben is megállapodhatnak.Ezt a szabályt összehasonlítva a Kjt. felmentési időre vonatkozó 33. §-ában foglaltakkal, az a következőket mondja ki: a felmentési idő legalább 60 nap, de a 8 hónapot nem haladhatja meg (kivéve, ha a felmentés oka nem egészségügyi okkal összefüggő alkalmatlanság), mely a közalkalmazotti és munkaviszonyban töltött idő alapján 5 év után 1 hónappal; és végül 30 év után 6 hónappal hosszabbodik meg [lásd részletesen a Kjt. 33. §-ának (2) bekezdését!].A kérdés arra irányult, hogyan kell eljárni akkor, ha a közalkalmazotti jogviszonyként elismert idő 1991-től folyamatos. Ha ezen azt érti, hogy az azóta eltelt 29 évet a jelenlegi munkáltatójánál töltötte el, akkor azt a fenti szabályok alkalmazásánál be kell számítani, azaz Önt a Kjt. alapján 7 hónapos (és nem az Mt. szerinti 90 napos) felmondási idő illeti meg, ha munkáltatója 2020. július 1-jét követően felmondja a munkaviszonyát. Ami a végkielégítést illeti, az Mt. 77. §-a szerint munkáltatói felmondás esetén a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállalót a munkaviszonya - amelybe be kell számítani a szakképző intézménynél, valamint jogelődjénél közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is - hossza alapján legalább 3 év esetén 1 havi, és végül legalább 25 év esetén 6 havi távolléti díj összege illeti meg végkielégítésként [lásd részletesen az Mt. 77. §-ának (3) bekezdését!].A munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belüli munkáltatói felmondás esetén ezek a mértékek emelkednek, az a)-b) pontokban meghatározott mértéke 1 havi, a c)-d) pontokban meghatározott mértéke 2 havi, az e)-f) pontokban meghatározott mértéke 3 havi távolléti díj összegével. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem számítható be a jogosító időbe az az (egybefüggően legalább 30 napot meghaladó)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3931

3. találat: Szakképző intézmény pedagógusának végkielégítése a munkaviszonyban történő foglalkoztatás elutasításakor

Kérdés: Jelenleg szakgimnáziumi tanár vagyok egy szakképzési centrumban. 2020. július 1-jével a Kjt. hatálya alól az Mt. hatálya alá kerülünk át, amihez nem kívánok hozzájárulni, mert a városban működő Pedagógiai Oktatási Központban szeretnék elhelyezkedni 2020. július 1-jétől. Jelenti-e ez azt, hogy emiatt elveszítem a végkielégítésre való jogomat az új szakképzési törvény átmeneti szabálya alapján?
Részlet a válaszból: […]technikum és a szakképző iskola, a 18. § szerint idetartozik még a többcélú szakképző intézmény is. Az Nkt. 7. §-a (1) bekezdésének a)-k) pontjai sorolják fel a nevelési-oktatási intézményeket, melyek a következők: óvoda, általános iskola, gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola, készségfejlesztő iskola, alapfokú művészeti iskola, kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, valamint kollégium (2020. szeptember 1-jétől a szakközépiskola kikerül a körből). A pedagógiai oktatási központok (POK-ok) nem szerepelnek a felsorolásban.A POK-ok pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézménynek minősülnek az Nkt. 7. §-a (1) bekezdésének m) pontja szerint, amely a köznevelési intézmények egyike, de nem nevelési-oktatási intézmény. A POK-ok az Oktatási Hivatal (OH) szervezeti és működési szabályzata 3.5.1. pontja értelmében "a Hivatal főosztály besorolású szervezeti egységei, amelyek a Pedagógiai-szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztályának irányítása alatt, országos lefedettséget biztosítva látják el a Hivatal megyei és területi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3930