Munkaszerződés-módosítás székhelyváltozás esetén

Kérdés: Budapesti székhelyű cégünk elköltözött, de szintén egy fővárosi kerületben található az új székhely. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint nem szükséges ebben az esetben a munkavállalók munkaszerződésének módosítása. Egyes munkavállalók azonban ragaszkodnak a munkaszerződésük módosításához. Mi a jogszerű eljárás ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...jutott: a munkáltató nem változtathatja meg minden továbbifeltétel nélkül egyoldalúan az állandó munkahelyre alkalmazott munkavállalómunkaszerződésében meghatározott munkavégzési helyét. A székhelyváltoztatásugyanis – adott esetben – oly mértékben sértheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Próbaidő alatti bérvisszatartás

Kérdés: Lehetséges-e a munkaszerződés megkötése olyan tartalommal, hogy előírjuk a munkavállaló számára, hogy a próbaidő alatt a munkabérének csak 80%-ára jogosult, a különbözet pedig a véglegesítéskor kerül kifizetésre?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a próbaidő letelte után is folytatódik majd a munkaviszony. Amunkabér az elvégzett munka ellenértéke. Éppen ezért, a munkaszerződésbenkikötött összegű személyi alapbérre a munkavállalónak a próbaidő alattelvégzett munkája ellenértékeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Tájékoztatás a munkarend módosításáról

Kérdés: Cégünknél több műszakos munkarend volt érvényben, a munkavállalók részére adott tájékoztatóban ezt szerepeltettük. Ebben a hónapban ügyvezetői utasításban módosítottuk a munkarendet, munkaidőkeretet vezettünk be, amire a munkaszerződések lehetőséget adtak. Ki kell-e adnunk új munkavállalói tájékoztatót minden érintett munkavállalónk részére?
Részlet a válaszából: […] ...jogszerűen rendelkezhet rólaegyoldalúan, belső utasításban a munkáltató. Az Mt. 76. § (7) bekezdésének b)pontja értelmében a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltató amunkavállalót tájékoztatja az irányadó munkarendről. A munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Végkielégítés – a törvény szabta keret fölött

Kérdés: Az utóbbi időben számos probléma merült fel a végkielégítések kifizetésével kapcsolatban. Cégünk több munkaszerződésben alkalmaz olyan megoldást, miszerint a munkavállaló a munkáltatói rendes felmondás esetére a törvényi mértéktől magasabb összegű végkielégítést kap. Önök szerint ez jogszerűnek tekinthető?
Részlet a válaszából: […] ...törvényi minimumösszegektől amunkavállaló javára eltérjenek. Az Mt. 13. § ugyanis lehetővé teszi, hogy a felekmegállapodása (pl. a munkaszerződés) vagy a kollektív szerződés az Mt. Harmadikrészében meghatározott rendelkezésektől – ha az Mt. másképp nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Megszakítás nélküli munkarend

Kérdés: Üzemünkben megszakítás nélküli munkarend bevezetését tervezzük. A munkáltató a technológiából fakadó objektív körülményre hivatkozással áttérhet-e egyoldalú utasítással a megszakítás nélküli munkarendre, vagy szükséges-e a munkaszerződések módosítását kezdeményeznie? Megfelel-e az Mt. 118. § (2) bekezdés ab) pontjának egy olyan termelési folyamat, amelyben a termeléshez használt gépek közül csak egy speciális folyamatot végző működik, és csak ennek a gépnek a leállása jelent technikai problémát? Csupán egy ilyen gép esetén megállapítható-e a teljes termelési folyamatban részt vevő munkavállaló tekintetében a megszakítás nélküli munkarend?
Részlet a válaszából: […] ...a működéséhez leginkább megfelelő munkarendetegyoldalúan elrendelheti. A munkáltató szempontjából célszerűtlen amunkarendről a munkaszerződésben rendelkezni, mert ilyenkor a munkarend csak amunkaszerződés módosításával változtatható meg. Így az első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Munkaviszony kezdő időpontja – keresőképtelen betegség esetén

Kérdés: Munkavállalónkkal július 30-án kötöttünk munkaszerződést, a munkába lépés napjaként augusztus 3-át jelöltük meg. A munkavállaló azonban augusztus 3-án reggel jelezte, hogy keresőképtelen beteg. A munkavállaló sajnos azóta is súlyos beteg. Ebben az esetben is augusztus 3-a marad a munkába lépés napja, és kötelesek vagyunk részére a betegszabadságra járó díjazást fizetni, vagy a munkába lépés napja a betegsége miatt módosul, és a tényleges munkába lépés napján fog csak a munkaviszonya megkezdődni?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 78. § (1) bekezdése szerint a munkaviszony kezdete amunkába lépés napja. A munkába lépés napját a felek a munkaszerződésbenhatározzák meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában a munkaszerződésmegkötését követő munkanapon kell a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Ha költözik a cégközpont

Kérdés: Cégünk vezetősége bejelentette, hogy szeptember elején a budapesti központi irodát Tatabányára költözteti. A munkavállalók nagy része budapesti lakos. Kérdésünk: mikor szükséges a munkaszerződést módosítani, mivel a munkahely és a lakóhely közötti utazási időtartam meghatározása esetünkben nem egyértelmű. Az utazási időtartam megnövekedése várhatóan 90 perc határán mozog, illetve a cég épülete és az utolsó helyközi buszmegálló között nincs tömegközlekedési eszköz, csak gyalogút. A várakozási időket, illetve a gyalogidőt hogyan kell számolni? Mi történik akkor, ha a munkáltató és a munkavállaló által számolt időtartam nem egyezik?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszerződést a kérdésben foglaltak esetén akkorszükséges módosítani, ha a változás következtében a munkahely és a lakóhelyközött naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazásideje másfél órával nő. A tíz éven aluli gyermeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Betegszabadság elszámolása rövidebb munkahéten

Kérdés: A társaságunk május 1-jétől áttért a heti 40 órás foglalkoztatásról heti 32 órára. A dolgozókkal a munkaszerződés módosítása megtörtént, ezzel egyidejűleg új munkarend került kialakításra az alábbiak szerint. Hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra a munkaidő, pénteken nincs munkavégzési kötelezettség. Az Mt. 137. § (6) bekezdése alapján a betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni, ez alapján, ha a dolgozó beteg, akkor hétfőtől csütörtökig betegszabadságot számfejtünk 8 órára, péntekre nem. Az OEP tájékoztatása szerint viszont minden napra, így péntekre is kell betegszabadságot adni a (7) bekezdés alapján. Mi történik akkor, ha valaki hétfőtől szerdáig ledolgozott már napi nyolc órát, csütörtöktől beteg, akkor a napi két óra túlóraként kerüljön számfejtésre? Mi a helyes eljárás, hogyan kell a betegszabadságot elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére- ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset ésfoglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – naptári évenként tizenötmunkanap betegszabadság illeti meg [Mt. 137. § (1) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Szabályváltozás – magyarázat a heti 44 órás munkaidőhöz

Kérdés: Az Mt. június 1-je óta hatályos új szabálya alapján fel lehet emelni a munkaidő mértékét heti 44 órára. Szeretnénk élni ezzel a lehetőséggel, ehhez kérünk pontos tájékoztatást. Milyen feltételek alapján, mikortól és meddig lehet felemelni a munkaidő mértékét? Meddig illeti meg a munkavállalót a felmondási védelem a munkaidő felemelésekor?
Részlet a válaszából: […] ...(3)bekezdés szerinti felmondási védelem.A rövidebb teljes munkaidő abban különbözik arészmunkaidőtől, hogy nem érinti a munkavállalók munkaszerződésébenmegállapított személyi alapbérét. Rövidebb teljes munkaidőben ugyanis továbbrais a munkaszerződésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Munkaidő-átcsoportosítás – válság idejére

Kérdés: A gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe kerültünk. A rugalmasabb foglalkoztatás érdekében élni szeretnénk az Mt.-beli új munkaidő-átcsoportosítás lehetőségével. Kölcsönös megegyezéssel úgy kívánjuk a munkavállalóink munkaszerződését módosítani, hogy 2009 szeptemberétől az év végéig napi 5 óra legyen 8 óra helyett a rövidebb teljes munkaidejük. Amennyiben a gazdasági helyzetünk megengedi, az így nyert órákat hogyan oszthatjuk el jövő év januárjától? 2010-től felemelhetjük a munkaidő mértékét napi 12 órára, illetve heti 60 órára?
Részlet a válaszából: […] Ha 2009 szeptemberétől az év végéig a rövidebb teljesmunkaidő mértékét heti 25 órában kívánják megállapítani, úgy – heti 15 óramunkaidő-csökkenéssel számolva – a négy hónap alatt Önök – munkavállalónként -240 munkaórát "nyernek", amit az Mt. új 117/C. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.
1
117
118
119
128