Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott munkaidő mértéke tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Munkaidő mértékének csökkentése munkaszerződés-módosítással

Kérdés: Egy heti 30 órában foglalkoztatott munkavállaló szerződésben előírt munkaidejét heti 20 órára szeretnénk csökkenteni. Ezt az teszi indokolttá, hogy a gyógyszertár gazdasági helyzete lényegesen romlott, kiadásaink nőnek, a bevételünk pedig folyamatosan csökken, tehát csak így tudnánk foglalkoztatni gazdaságosan a személyzetet. A munkaszerződés módosításával a munkaidő csökkentését a munkáltató egyoldalúan megteheti-e?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló foglalkoztatására, ebben a feleknek a munkaszerződésben kellett megállapodniuk. Tehát a részmunkaidő mértékének módosításához, a kérdés szerinti 20 órára történő csökkentéséhez a munkaszerződés módosítására van szükség. A munkaszerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a felek azt csak közös megegyezéssel módosíthatják (Mt. 58. §). Ennek folytán nincs lehetőség arra, hogy a munkáltató egyoldalúan, a munkavállaló hozzájárulása nélkül harmincról húszórásra csökkentse munkavállalója munkaidejét - mely intézkedés vélhetően az alapbér csökkentését vonná maga után. Amennyiben munkavállaló elutasítja a munkaadó ajánlatát, nem járulnak hozzá a munkaidő mértékének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2790

2. találat: Csökkentett munkaidőben foglalkoztatott pedagógus

Kérdés: Az Nkt. lehetővé teszi, hogy a munkáltató a pedagógust - kérésére - a nyugdíjjogosultsága megszerzése előtt öt évvel, csökkentett munkaidőben foglalkoztassa. E kérésnek mikortól kell eleget tenni, ha a tanév közben kerül sor a jogosító életkor betöltésére? Kérheti-e a munkaidejének további csökkentését az, akit már korábban is részmunkaidőben foglalkoztattak?
Részlet a válaszból: […]megítélésünk szerint két elvre kell figyelemmel lenni. Az egyik, a munkáltató nem mérlegelhet, hogy eleget tesz-e a közalkalmazott/munkavállaló erre irányuló kérésének, mivel a törvény a csökkentett munkaidő bevezetését a pedagógus, dajka választásától teszi függővé. A másik, hogy - mint minden, a közalkalmazotti jogviszony, illetőleg munkaviszony feltételeit érintő joggyakorlás során - a rendeltetésszerűség követelményét figyelembe kell venni. A pedagógustól is elvárható, hogy a munkáltató munkaszervezési érdekeihez alkalmazkodjon, ami alapján például a felek a munkaidő csökkentésének kezdetét a tanév vagy a félév végének időpontjához igazítsák.A csökkentett munkaidő kifejezést az Nkt. nem értelmezi, de azon vélhetően részmunkaidőt értett a jogalkotó, figyelemmel arra is, hogy - a részmunkaidőhöz kapcsolódó illetményhez hasonló tartalommal - rendelkezik a csökkentett munkaidőben foglalkoztatottnak járó illetménycsökkenés mértékéről is. (Eltérés ugyanakkor,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1984

3. találat: Munkaszerződés-módosítás vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás gazdasági kényszerből

Kérdés: A cégünk nehezebbé váló gazdasági helyzete miatt szükségessé vált a napi 6 órás munkaidő bevezetése. Ehhez a munkaszerződés módosítása szükséges. Mi a teendőm, ha a dolgozó a munkaszerződés módosításához nem járul hozzá? Napi 8 órában nem tudunk munkát biztosítani, de nem kívánunk élni a felmondás lehetőségével sem, mivel megítélésem szerint a mostani mélypont csak átmeneti jellegű. Milyen egyéb lehetőségeink vannak?
Részlet a válaszból: […]munkaerőigény csökkenése várakozásaik szerint csak átmeneti jellegű, úgy is megállapodhatnak a munkavállalóval, hogy a munkaidő (és ezzel az alapbér) csökkentésére csak ideiglenesen, 3-4 hónapra kerül sor. Ilyen megegyezés esetén, a kikötött időtartam lejárta után a munkavállalót újra a módosítás előtti munkaszerződése szerint, teljes munkaidőben és az eredeti alapbérért kell foglalkoztatni.Ha a munkavállaló a munkaszerződés módosítására vonatkozó munkáltatói ajánlatot visszautasítja, a munkáltató köteles őt eredeti munkaszerződése szerint tovább foglalkoztatni. A módosítás visszautasítására hivatkozva csak akkor lehet felmondással megszüntetni a munkaviszonyt (a munkáltató működésével összefüggő okból), ha a módosítás nélkül a munkavállaló foglalkoztatására a továbbiakban nincs lehetőség az adott munkahelyen (EBH 2002/687.).A munkáltató egyoldalúan nem csökkentheti a munkavállaló munkaidejét. Az átmeneti munkaerőigény-felesleg kezelésére megoldás lehet a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás. Ennek lényege az, hogy a munkáltató egyoldalúan, utasításával a munkavállalót átmenetileg más munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatja. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1640

4. találat: Ügyvezető munkaidejének mértéke

Kérdés: Egy társas vállalkozás tagjának (hétpontos orvosi szakvélemény alapján) 40%-os egészségkárosodása van. Ügyvezetői tevékenységét munkaviszonyban látja el, amire a társasági szerződésben is utalnak. Szükséges-e a 36 órát elérő foglalkoztatás, vagy lehet kevesebb is? A társaság jelenleg tevékenységet nem folytat.
Részlet a válaszból: […]nézve nincs megkötés, hogy a munkaviszony teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatás legyen-e, tehát nincs akadálya, hogy a felek megegyezése alapján az ügyvezető heti munkaideje akár heti 36 óránál kevesebb legyen. Mivel a munkaviszony - eltérő megállapodás hiányában - az általános teljes napi munkaidőben
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. január 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1524

5. találat: Kötelezően a munkahelyen töltendő idő értelmezése

Kérdés: Egy kórház patológiáján dolgozom szak­asszisztensként, fertőző szöveteket, testnedveket dolgozunk fel, egészségre ártalmas vegyszerekkel (formalinnal). A munkahelyemen kötelezően letöltött hat órán felül le kell-e dolgoznom még két órát az intézet egy másik munkahelyén (osztályán)?
Részlet a válaszból: […]töltenie annak a közalkalmazottnak, aki teljes munkaidejében testnedvek, szövetek vételét és vizsgálatát végzi. A közalkalmazottak teljes munkaidejének mértéke napi nyolc, heti negyven óra [Mt. 117/B. § (1) bekezdés]. Az Mt. 117/B. § (2) bekezdése szerint munkaviszonyra vonatkozó szabály (tehát törvény, egyéb jogszabály, illetve kollektív szerződés) vagy a felek megállapodása az (1) bekezdésben foglaltnál rövidebb teljes munkaidőt is előírhat. Azonban a Kjt. 59. § (1) bekezdése kizárja az Mt. 117/B. § (2) bekezdésének az alkalmazását. Vagyis rövidebb teljes munkaidő nem állapítható meg közalkalmazottak számára. Tehát ha a felek nem állapodtak meg részmunkaidős foglalkoztatásban, akkor a kérdést feltevő egészségügyi dolgozó munkaidejének mértéke napi nyolc, heti negyven óra. Mindebből következően - feltételezve, hogy az érintett közalkalmazott heti öt nap, tehát napi nyolc óra munkaidő-beosztásban végez munkát - a hat órán felüli két óra munkavégzést szintén munkával kell töltenie. Azt, hogy ebben az időben milyen tevékenységeket kell ellátnia, meghatározhatja például munkáltatói utasítás, belső szabályzat, vagy rendezhető például a közalkalmazott munkaköri leírásában is. Figyelemmel arra, hogy a "munkáltató rendelkezése szerint" kell "legalább" hat órát a munkahelyén töltenie a közalkalmazottnak, megítélésünk szerint a további két óra munkavégzést is előírhatja a munkáltató a munkahelyen.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 661

6. találat: Munkaidőmérték - változó is kiköthető?

Kérdés: Olyan munkaszerződést szeretnénk kötni a munkavállalókkal, amelyben nem egy konkrét munkaidőmértéket (pl. heti 30 órát) határozunk meg, hanem tulajdonképpen keretmunkaidő-mértéket. A munkavállaló munkaidejének a mértéke heti 20 órától 40 óráig terjedne, a munka mennyiségétől függően. Van erre jogszerűen lehetőségünk?
Részlet a válaszból: […]kapcsolódó jogintézményből következik, hogy a munkaidő mértékét egy adott óraszámban kell meghatározni. Így például a munkaidőkeretet a napi munkaidő tartamának alapulvételével kell meghatározni [Mt. 118/A. § (1) bekezdés], a napi munkaidő mértékével kell továbbá figyelembe venni a munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő számításakor az Mt.-ben meghatározott okokból távol töltött időszakokat [Mt. 118/A. § (5) bekezdés]. Az Mt. alapján a munkavállalót megillető rendes szabadság is munkanapokban kerül meghatározásra (Mt. 131-132. §). Ennek megfelelően a rendes szabadság kiadása (illetve igénybevétele) során is napokban - és nem órákban - kell meghatározni és nyilvántartani a kivett, illetve a kiadott szabadság napjainak számát (EBH 2003. 972). Vagyis a munkavállaló napi munkaidejének a mértékével kell számolni és nyilvántartani a szabadságnapokat is. A példákból is következik tehát, hogy csak akkor értelmezhetőek az Mt. szabályai, ha fix munkaidőmérték alapulvételével dolgozik a munkavállaló. A személyi alapbér kiszámításának szabályai szintén ehhez az értelmezéshez vezetnek. Az egy órára járó személyi alapbért ugyanis úgy kell kiszámítani, hogy a havi személyi alapbér összegét osztani kell teljes munkaidős foglalkoztatás esetén 174-gyel (ami a napi nyolc-, heti negyvenórás foglalkoztatás esetén a havi átlagban teljesítendő munkaóraszámnak felel meg), részmunkaidős, rövidebb teljes munkaidős foglalkoztatás, illetve készenléti jellegű munkakörben a napi nyolc vagy heti negyven órát meghaladó mértékű munkaidő esetén pedig értelemszerűen a 174 óra időarányos részével (Mt. 144/A. §). Az állásidőre vonatkozó szabályok szerint, ha a munkáltató a munkavállalót gazdaságilag indokolt esetben átmenetileg a munkaszerződésben előírtnál rövidebb munkaidőben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 632
Kapcsolódó tárgyszavak: ,