Találati lista:
3701. cikk / 4645 Vezető helyettesének felelőssége
Kérdés: A munkavállaló gazdasági igazgató és egyben az ügyvezető helyettese, tehát az Mt. 188. § (1) bekezdése szerintinek minősül. A helyettesítés ténye a munkaköri leírásból és az SZMSZ-ből is egyértelműen kiderül, valamint a napi gyakorlat során is megvalósul. Szervezeti átalakítás következtében a gazdasági igazgató hatásköre (aláírási, utalványozási, ellenjegyzési) jogköre csökkenni fog, de a helyettesi minősítése megmarad. Ezzel párhuzamosan a szolgáltatóegységek önálló döntési jogköre fog nőni. A gazdasági igazgató az új rendszer miatt ki akarta zárni a felelősségét több szempontból a cég működését illetően, így kifejezetten a cég elért eredménye miatt, hiszen úgy gondolja, már nem lesz az eredményre olyan közvetlen befolyással, mint jelenleg (most mindent utalványoz, vagy előzőleg ellenjegyez az ügyvezetői aláírást megelőzően), továbbá kevesebb lesz a gazdasági és szakmai kontrollja is. Véleményem szerint esetében kizárt a felelősség bárminemű korlátozása, hiszen pontosan ezen státusz miatt általános felelőssége áll fenn a társaság stratégiájáért, üzletpolitikájáért és ezáltal eredményéért is. Ezért úgy gondolom, nem mondhatja azt, hogy nem felelős a cég mérleg szerinti eredményének alakulásáért. Jól gondolom, hogy a helyettesi státusz miatt vezető állású munkavállaló semmilyen módon nem korlátozhatja a felelősségét a cégnél zajló folyamatok és az eredmény tekintetében, azaz nem csupán kifejezetten károkozás kapcsán, hanem általánosan fennáll esetében a fokozott felelősségi alakzat?
3702. cikk / 4645 Rendkívüli munkavégzés ellenértéke
Kérdés: A rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban az a szabály, hogy a munkáltató eldöntheti, kifizeti a túlmunkát, vagy szabadidőt biztosít. Jól értjük-e az alábbiakat? Ha szombaton (szabadnapján) túlmunkára kötelezem, akkor például a következő hét szerdát kiadom helyette pihenőnapnak, és nem kap pótlékot a munkavállaló? Ha szerdán (munkanapján) 12 órát foglalkoztatom a munkavállalót, akkor csütörtökön később kezd, és csak 4 órát dolgozik pótlék fizetése nélkül? A pihenőnapon (pl. vasárnap) végzett munka ellenértékeként jár 1 nap és 50% pótlék? Cégünknél a munkaidő napi 8 óra, 5+2 munkarendben; a munkavállalók kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak.
3703. cikk / 4645 Munkaviszony létesítése esetén a cukorbetegség kizáró ok?
Kérdés: Kötetlen, hektikus munkavégzéssel járó munkakörbe keresünk munkaerőt. A munkakör előző betöltője azért távozott, mert cukorbeteg lett, és a betegségből eredő, szabályozott étkezés, inzulinbeadás mellett nem tudta vállalni a további munkát. Kérdésünk, hogy a munkaerő-felvételkor rákérdezhetünk-e az esetleges meglévő cukorbetegségre?
3704. cikk / 4645 Csődeljárás esetén mekkora összeg fizethető a vezetőnek?
Kérdés: Cégünk csődeljárás alatt áll. Véleményünk szerint a helyzet kialakulásában az ügyvezetőnk hibás döntéseinek is szerepe volt, ezért fel fogunk mondani neki. A munkaszerződése szerint ilyen esetben 12 havi végkielégítés illeti meg, azonban a vagyonfelügyelő nem járul hozzá ekkora összeg kifizetéséhez. Hogyan járunk el jogszerűen, ha a munkaszerződés rendelkezései egyértelműek?
3705. cikk / 4645 Szabadságmegváltás – új lehetőség
Kérdés: Ha jól tudom, a nyári törvénymódosítás alapján lehetőség van megváltani a munkavállalónak azt a szabadságát, amely a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság időtartamára jár. Van valamilyen megkötés arra vonatkozóan, hogy milyen fizetés nélküli szabadságokra lehet ezt a megváltást alkalmazni? A már lejárt, de a rendes szabadság szempontjából még el nem számolt fizetés nélküli szabadságok esetén van lehetőség a szabadság megváltására?
3706. cikk / 4645 Alkalmatlan gyakornok közalkalmazotti foglalkoztatása
Kérdés: Egyik önkormányzati intézményünknél informatikus munkakörben foglalkoztattunk gyakornokot, akit a Kjt. előírásainak megfelelően minősítettünk. Minősítése "nem megfelelt" lett, aminek az lett a következménye, hogy el kellett küldenünk. Kizárja ez azt, hogy az önkormányzat akár az eredeti, akár más intézményében vele közalkalmazotti jogviszonyt létesítsen?
3707. cikk / 4645 Leltárfelelősség munkaviszony megszűnése esetén
Kérdés: Egy munkavállalónkkal leltárfelelősségi megállapodást kötöttünk, és a leltári készletet egyedül kezelte. Hirtelen, egyik napról a másikra eltűnt, majd pár nap múlva közölte, hogy többet nem is jön be dolgozni, tekintsük úgy, hogy felmondott. Mivel a leltári készlethez csak ő fért hozzá, így értesítettük arról, hogy leltárfelvételt fogunk tartani, ahol jelenjen meg, és a leltári készletet adja át. A leltározásnál nem jelent meg, ellenben kiderült, hogy 2 millió forint – forgalmi veszteségként el nem számolható – hiány van. Érvényesíthetjük a leltárfelelősséget az ő esetében?
3708. cikk / 4645 25 és 30 éves jubileumi jutalom – esedékessé válhat-e egyszerre?
Kérdés: A közalkalmazott átszervezés következtében köztisztviselővé vált. Az eltérő számítás miatt a közalkalmazotti jogviszonyban azonnal esedékessé válik a 25 éves és a 30 éves jubileumi jutalom kifizetése. Mire kötelezett a munkáltató? Jár-e a köztisztviselőnek mindkét jubileumi jutalom?
3709. cikk / 4645 Nagyszülő halála esetén járó távollét
Kérdés: A munkavállaló nagyszülőjének halála esetén kell-e a munkáltatónak két nap távolléti díjat fizetnie alkalmazottjának? Úgy is kérdezhetném, hogy a nagyszülő egyenes ágbeli rokona-e a munkavállalónak?
3710. cikk / 4645 Szabadság kiadása 2011. augusztus 1-jét követően
Kérdés: A 2011. augusztus 1-jétől hatályos szabályozás tárgyévenként előírja a 14 napos egybefüggő szabadság kiadását. Kérdésem, ha a munkavállaló ezt nem akarja igénybe venni, akkor is kötelező-e ennek ilyen módon való kiadása? Ha a 2011. évre vonatkozóan a munkavállalónak már nincs időarányosan ennyi szabadsága, és emiatt már ki sem lehet számára adni, akkor ilyen esetben hogyan kell eljárni?
