Vezető helyettesének felelőssége

Kérdés: A munkavállaló gazdasági igazgató és egyben az ügyvezető helyettese, tehát az Mt. 188. § (1) bekezdése szerintinek minősül. A helyettesítés ténye a munkaköri leírásból és az SZMSZ-ből is egyértelműen kiderül, valamint a napi gyakorlat során is megvalósul. Szervezeti átalakítás következtében a gazdasági igazgató hatásköre (aláírási, utalványozási, ellenjegyzési) jogköre csökkenni fog, de a helyettesi minősítése megmarad. Ezzel párhuzamosan a szolgáltatóegységek önálló döntési jogköre fog nőni. A gazdasági igazgató az új rendszer miatt ki akarta zárni a felelősségét több szempontból a cég működését illetően, így kifejezetten a cég elért eredménye miatt, hiszen úgy gondolja, már nem lesz az eredményre olyan közvetlen befolyással, mint jelenleg (most mindent utalványoz, vagy előzőleg ellenjegyez az ügyvezetői aláírást megelőzően), továbbá kevesebb lesz a gazdasági és szakmai kontrollja is. Véleményem szerint esetében kizárt a felelősség bárminemű korlátozása, hiszen pontosan ezen státusz miatt általános felelőssége áll fenn a társaság stratégiájáért, üzletpolitikájáért és ezáltal eredményéért is. Ezért úgy gondolom, nem mondhatja azt, hogy nem felelős a cég mérleg szerinti eredményének alakulásáért. Jól gondolom, hogy a helyettesi státusz miatt vezető állású munkavállaló semmilyen módon nem korlátozhatja a felelősségét a cégnél zajló folyamatok és az eredmény tekintetében, azaz nem csupán kifejezetten károkozás kapcsán, hanem általánosan fennáll esetében a fokozott felelősségi alakzat?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. alkalmazásában vezető állású munkavállaló amunkáltató vezetője, valamint helyettese (a továbbiakban: vezető);tekintetükben a törvény rendelkezéseit a külön fejezetben foglalt eltérésekkelkell alkalmazni [188. § (1)–(2) bek.]. A vezető a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Rendkívüli munkavégzés ellenértéke

Kérdés: A rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban az a szabály, hogy a munkáltató eldöntheti, kifizeti a túlmunkát, vagy szabadidőt biztosít. Jól értjük-e az alábbiakat? Ha szombaton (szabadnapján) túlmunkára kötelezem, akkor például a következő hét szerdát kiadom helyette pihenőnapnak, és nem kap pótlékot a munkavállaló? Ha szerdán (munkanapján) 12 órát foglalkoztatom a munkavállalót, akkor csütörtökön később kezd, és csak 4 órát dolgozik pótlék fizetése nélkül? A pihenőnapon (pl. vasárnap) végzett munka ellenértékeként jár 1 nap és 50% pótlék? Cégünknél a munkaidő napi 8 óra, 5+2 munkarendben; a munkavállalók kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak.
Részlet a válaszából: […] ...szerinti napi munka­időt meghaladóan, illetve amunkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. Amunkáltató előírhatja, hogy ellenértékként – pótlék helyett – szabadidő jár,ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Munkaviszony létesítése esetén a cukorbetegség kizáró ok?

Kérdés: Kötetlen, hektikus munkavégzéssel járó munkakörbe keresünk munkaerőt. A munkakör előző betöltője azért távozott, mert cukorbeteg lett, és a betegségből eredő, szabályozott étkezés, inzulinbeadás mellett nem tudta vállalni a további munkát. Kérdésünk, hogy a munkaerő-felvételkor rákérdezhetünk-e az esetleges meglévő cukorbetegségre?
Részlet a válaszából: […] ...alapjántilos a leendő munkavállalók között különbséget tenni a testi fogyatékosság,illetőleg egészségi állapot szerint, a munkáltató ezért nem kérdezhet rá olyan,az egészségi állapottal kapcsolatos tényekre, amelyek nem függenek össze...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Csődeljárás esetén mekkora összeg fizethető a vezetőnek?

Kérdés: Cégünk csődeljárás alatt áll. Véleményünk szerint a helyzet kialakulásában az ügyvezetőnk hibás döntéseinek is szerepe volt, ezért fel fogunk mondani neki. A munkaszerződése szerint ilyen esetben 12 havi végkielégítés illeti meg, azonban a vagyonfelügyelő nem járul hozzá ekkora összeg kifizetéséhez. Hogyan járunk el jogszerűen, ha a munkaszerződés rendelkezései egyértelműek?
Részlet a válaszából: […] ...megszüntetésére nem terjednek ki az Mt. 89. § (2) bekezdésében,valamint a 90-92. §-ában foglaltak, vagy­is nem terheli a munkáltatótindokolási kötelezettség, nem alkalmazandók a felmondási tilalom és afelmondási idő szabályai [Mt. 190. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Szabadságmegváltás – új lehetőség

Kérdés: Ha jól tudom, a nyári törvénymódosítás alapján lehetőség van megváltani a munkavállalónak azt a szabadságát, amely a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság időtartamára jár. Van valamilyen megkötés arra vonatkozóan, hogy milyen fizetés nélküli szabadságokra lehet ezt a megváltást alkalmazni? A már lejárt, de a rendes szabadság szempontjából még el nem számolt fizetés nélküli szabadságok esetén van lehetőség a szabadság megváltására?
Részlet a válaszából: […] ...szabadság. Ugyancsak 2011. augusztus 1-jén lépett hatályba az arendelkezés, amely szerint a munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, ha amunkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzbenkell megváltani. A gyermek ápolása, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Alkalmatlan gyakornok közalkalmazotti foglalkoztatása

Kérdés: Egyik önkormányzati intézményünknél informatikus munkakörben foglalkoztattunk gyakornokot, akit a Kjt. előírásainak megfelelően minősítettünk. Minősítése "nem megfelelt" lett, aminek az lett a következménye, hogy el kellett küldenünk. Kizárja ez azt, hogy az önkormányzat akár az eredeti, akár más intézményében vele közalkalmazotti jogviszonyt létesítsen?
Részlet a válaszából: […] ...kizárná, hogy a nem megfelelt minősítésűgyakornokkal akár az eredeti, akár más közalkalmazotti törvény hatálya alátartozó munkáltató közalkalmazotti jogviszonyt létesítsen, még abban az esetbensem, ha a munkakör ugyanaz, mint amelyben a munkája nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Leltárfelelősség munkaviszony megszűnése esetén

Kérdés: Egy munkavállalónkkal leltárfelelősségi megállapodást kötöttünk, és a leltári készletet egyedül kezelte. Hirtelen, egyik napról a másikra eltűnt, majd pár nap múlva közölte, hogy többet nem is jön be dolgozni, tekintsük úgy, hogy felmondott. Mivel a leltári készlethez csak ő fért hozzá, így értesítettük arról, hogy leltárfelvételt fogunk tartani, ahol jelenjen meg, és a leltári készletet adja át. A leltározásnál nem jelent meg, ellenben kiderült, hogy 2 millió forint – forgalmi veszteségként el nem számolható – hiány van. Érvényesíthetjük a leltárfelelősséget az ő esetében?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalóvalszemben érvényesíthető, aki a két egymást követő leltározás közötti időszaknak(leltáridőszak) legalább a felében a munkáltatónál, illetve az adottmunkahelyen dolgozott. A felelősség, illetve a kártérítés mértékénekmegállapításánál figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

25 és 30 éves jubileumi jutalom – esedékessé válhat-e egyszerre?

Kérdés: A közalkalmazott átszervezés következtében köztisztviselővé vált. Az eltérő számítás miatt a közalkalmazotti jogviszonyban azonnal esedékessé válik a 25 éves és a 30 éves jubileumi jutalom kifizetése. Mire kötelezett a munkáltató? Jár-e a köztisztviselőnek mindkét jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti köztisztviselői jogviszonyról szóló törvény hatályaalá történő áthelyezéssel szűnt meg. Ez esetben az áthelyezésben a kétmunkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia,és az áthelyezett közalkalmazottnak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Nagyszülő halála esetén járó távollét

Kérdés: A munkavállaló nagyszülőjének halála esetén kell-e a munkáltatónak két nap távolléti díjat fizetnie alkalmazottjának? Úgy is kérdezhetném, hogy a nagyszülő egyenes ágbeli rokona-e a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […]  A munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alólközeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább két munkanapon át [Mt.107. § b) pont]. A mentesülés időszakából két napra a munkavállalóttávolléti díj illeti meg [Mt. 151. § (2) bek. b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Szabadság kiadása 2011. augusztus 1-jét követően

Kérdés: A 2011. augusztus 1-jétől hatályos szabályozás tárgyévenként előírja a 14 napos egybefüggő szabadság kiadását. Kérdésem, ha a munkavállaló ezt nem akarja igénybe venni, akkor is kötelező-e ennek ilyen módon való kiadása? Ha a 2011. évre vonatkozóan a munkavállalónak már nincs időarányosan ennyi szabadsága, és emiatt már ki sem lehet számára adni, akkor ilyen esetben hogyan kell eljárni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint aszabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni.Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körétközvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletbenis kiadhatja a szabadságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.
Kapcsolódó címkék:  
1
370
371
372
465