4645 talált cikk a munkáltató kifejezésre

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom egy szociális otthonban, portás munkakörben, rendszeres túlórával. Egyik éjszaka a hajnali 4 órai ellenőrzéskor aludtam, ezért a büntetésem az, hogy a következő hónapban megvonták az éjszakát, csak nappal dolgozhatom. Ez nagy keresetkieséssel jár, kb. havi 14 ezer Ft mínuszt jelent nekem, miközben a váltótársaim jól járnak, szerintem nem megérdemelten. Büntethetnek-e bércsökkenéssel?

Kérdés: Egyik hölgy alkalmazottunknak ebben a hónapban meglett a 40 év szolgálati ideje, így kérte, hogy munkáltatói rendes felmondással szüntessük meg a munkaviszonyát. Helyesen gondoljuk-e, hogy mivel nyugdíjasnak minősül, így nem kell indokolnunk a felmondást?

Kérdés: A nyári szabadságolások elhúzódása miatt a bérszámfejtő kollégáink többségét szeptember elején tudtuk csak szabadságra küldeni. Emiatt az augusztusi hónap számfejtését előre kellett hoznunk. Az augusztusi bérét minden munkavállalónk augusztus 31-én kapta meg a bankszámlájára. Az Mt. szerint a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell a munkabért kifizetni. Jól gondolom, hogy nem sértettünk törvényt a korábbi kifizetéssel?

Kérdés: Polgármesteri hivatalban osztályvezetői megbízással rendelkező köztisztviselő [a Ktv. 31. § (5) bekezdését figyelembe véve] lemondhat-e indokolás nélkül vezetői megbízásáról azonnal, vagy csak a 30 napos lemondási idő megjelölésével? Lehet-e a lemondási idő 30 napnál rövidebb?

Kérdés: Az Akmt. az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését írja elő 2012. január 1-jétől. A munkabéremelés elvárt mértéke alatt mit kell érteni? Ha a béren kívüli juttatások mértékét emeljük, például az étkezési utalvány mértékét havi 5000 Ft-ról 15 000 Ft-ra, ezt is beszámíthatom a munkabéremelés elvárt mértékébe?

Kérdés: Megilleti a munkavállalót naptári évenként egyszer, legalább 14 összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság [Mt. 134. §. (4) bek.]? Kötelező-e kiadni egybefüggően a 14 nap szabadságot, vagy a munkavállaló kérésére lehet több részletben is?

Kérdés: A Módtv.-nyel több helyen is változott az Mt. A fenti törvény 9. §-a kimondja, hogy a gyermek gondozása, ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára jár csak szabadság. Milyen hatállyal kell ezt a rendelkezést alkalmazni? Véleményem szerint a törvény rendelkezése nem egyértelmű, mert a záró rendelkezések alapján a 9. § 2011. 08. 01-jétől hatályos, viszont a 22. § (5) bekezdése, mely a 9. §-t szabályozza, 2011. 12. 01-jétől. A módosító törvény 10. § (2) bekezdése szabályozza a szabadságok kiadásának rendjét. Amennyiben szabadságengedéllyel kéri a munkavállaló a szabadság kettőnél több részletben való kivételét, és ez alapján adjuk ki a szabadságot, szabályos-e a gyakorlatunk? Valamint a törvény előírja, hogy ekkor is – eltérő megállapodás hiányában – legalább 14 összefüggő naptári napot egyben kell kiadni a munkavállalónak. Megállapodásnak számít-e a szabadságengedély alkalmazása, ha mi nem adunk ki 14 nap egybefüggő szabadságot? A módosító törvény 11. §-ában rendelkeznek a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságra járó szabadság pénzben történő megváltásáról. Ebben az esetben csak az első 6 hónapra járó szabadságot lehet megváltani, vagy akinek a korábbi szabályok alapján még 12 havi szabadság járt, és a fizetés nélküli szabadsága 2011. 08. 01-je után jár le, mind a 12 hónapra járót?

Kérdés: Egy alkalmazottunk 2011. szeptember 4-i keltezéssel 35 napos felmondási idővel (mely szeptember hó 5-től október hó 9-ig tart) "október 9-ére" rendes felmondással felmondott. Kérte, hogy a felmondási idő egészére vagy egy részére mérlegelésünk szerint mentsük fel a munkavégzés alól. Cégünk szeptember 30-ig foglalkoztatná, ez lenne a kilépés dátuma. Munkavállalónk ezt nem fogadja el. Szeretne felmentést a munkavégzés alól, de a bérét szeretné megkapni október 9-ig. Törvény szerint megszüntethetem-e a munkaviszonyát szeptember 30-án, ha már nincs szükségem a munkájára? A munkavállaló szerint neki jár a felmentési bér, a felmondási idő alatt, arra tekintettel, hogy október 9-ére mondott fel. Tudomásom szerint viszont a munkavállalói felmondásnál nincs munkavégzés alóli felmentési idő, vagy végigdolgozza a felmondási időt, vagy ha kérésére felmentem a munkavégzés alól, akkor a munkaviszonya is megszűnik.

Kérdés: A jegyzőnk tartósan betegállományban van, ezért gondoskodnunk kell a helyettesítéséről. Milyen módon oldható meg a jegyző helyettesítése, ha egy másik jegyzőt bízunk meg a feladat ellátásával? Ekkor számára helyettesítési díjat vagy illetményt kell megállapítanunk?

Kérdés: Hivatalunk közfoglalkoztatás keretében határozott idejű munkaszerződést kötött egy munkavállalóval. A munkavállaló ténylegesen nem lépett munkába az első munkanapon, mivel a háziorvos keresőképtelen állományba vette. A keresőképtelensége a határozott idő lejárta előtt pár nappal ért véget, s ekkor a munkavállaló kérte, hogy adjuk ki neki a határozott időre járó szabadságát. Helyesen jártunk-e el, ha közöltük vele, hogy munkaviszonya a tényleges munkába lépés hiánya miatt nem jött létre, s így nem illeti meg a szabadság, továbbá táppénzre sem jogosult a Magyar Államkincstár határozata alapján [Tbj-tv. 7. § (2) bek.]? Létrejön-e a munkaviszony, ha munkavállaló keresőképtelenség miatt az első munkanaptól kezdődően nem tud tényleges munkát végezni?